Megtriplázhatja a demencia kialakulásának kockázatát a szorongás

Egy új tanulmány szerzői arra a konklúzióra jutottak, hogy a köznyelvben csak szorongásként emlegetett pszichológiai betegség akár a háromszorosára is növelheti a demencia kialakulásának esélyét – írja a CNN.

A Journal of the American Geriatrics Society című folyóiratban publikált tanulmány az első olyan tudományos vállalkozás, mely a szorongás különböző súlyossági fokozatai, illetve a későbbi évek során kialakuló demencia összefüggéseit veszi górcső alá. „A szorongás mostantól a demencia nem hagyományos rizikófaktorai közé sorolandó” – szögezte le Dr. Kay Khaing, a tanulmány vezető szerzője, az ausztráliai Newcastle-ben található Hunter New England Health geriáter szakorvosa.

A világon jelenleg nagyjából 55 millió ember szenved demenciában, ám ez a szám a mostani becslések szerint akár 139 millióra is nőhet az évszázad közepéig.

Mivel egy gyógyíthatatlan betegségről van szó, mely sajnos a vezető halálokok listáján is előkelő helyen szerepel, ezért a szakértők a demencia kapcsán ma már a megelőzésre helyezik a hangsúlyt, egyre gyakrabban figyelmeztetve olyan kockázati tényezőkre, mint a szorongás vagy bizonyos életmódbeli szokások.

A szorongás és a demencia kapcsolatának feltérképezésekor a kutatók rendre helytelen módszerhez folyamodnak – sugallja az új tanulmány. A szakértők ugyanis jellemzően csak egy adott pillanatban mérik fel a résztvevők szorongását, ami ellentmondásos következtetéseket eredményez. A mostani tanulmány készítői azonban azt is számításba vették, hogy egy-egy páciensnél milyen hosszú ideje állt fenn a szorongásos állapot, és ez a körülmény a konklúzióikat is megváltoztatta.

A tudósok 2132 résztvevő adatait elemezték. A szóban forgó betegek 61 és 80 év közöttiek voltak, s olyan egészségügyi adatokat szolgáltattak magukról, melyekből kiderült, hogy vannak-e káros szokásaik (alkoholfogyasztás, dohányzás), illetve szenvednek-e valamilyen krónikus betegségben (magas vérnyomás, diabétesz).

A kutatók három különböző mérési vizsgálatra („hullámra”) kerítettek sort, melyeket ötéves időbeli távolság választott el egymástól. Krónikus szorongásként azt a mentális rendellenességet azonosították, mely mindkét hullámban jelen volt, az újonnan fellépő szorongást viszont csak a második hullámban detektálták.

Összesen 64 résztvevőnél alakult ki demencia. A szakemberek felfigyeltek rá, hogy a szorongás csaknem megháromszorozta a gyógyíthatatlan betegség kockázatát, tekintet nélkül annak okára. A diagnózis felállításáig átlagosan tíz esztendő telt el. Az első öt éven belül csillapodó, megszűnő szorongás ugyanakkor nem növelte a demencia veszélyét.

Dr. Glen R. Finney, az Amerikai Neurológiai Akadémia tagja úgy fogalmazott: a tanulmány fontos adalék a szorongás és a demencia közötti összefüggések mélyebb megértéséhez. Egyesek ugyanakkor a kutatás korlátaira is felhívták a figyelmet. Kifogásolták például, hogy a szakértők nem tudták pontosan mérni az összes résztvevő hosszú távú állapotát. Emellett azt is nehezményezték, hogy a kutatók már a projekt kezdeti szakaszában elveszítették azon résztvevők 33 százalékát, akiknél jelentősen megnövekedett a szorongás kialakulásának esélye. Önmagában rontja a tanulmány hatékonyságát, hogy nem lehet tudni, a későbbiek folyamán mi történt ezekkel a személyekkel.

Számos kutató úgy véli, a szorongás azért lehet képes ilyen jelentős mértékben növelni a demencia kialakulásának kockázatát, mert összeköttetésben áll a különböző érrendszeri betegségekkel – a demencia egyik fő okával -, s roncsolhatja a sejteket.

A stressz hatására az agyban megemelkedik a kortizolszint, sőt nagymértékben fokozódik a különböző gyulladások veszélye, e két folyamat pedig az idegsejtek pusztulásához vezethet – vélekedett Dr. Rudolph Tanzi, a bostoni Massachusetts General Hospital McCance Center for Brain Health igazgatója. A szakember szerint a szorongás a béta-amiloid nevű molekula felhalmozódásával is összefügg, ami az Alzheimer-kór egyik jellegzetes tünete.

A tudósok kifejtették: a szorongásos betegségben szenvedő páciensek a káros szokásokra (dohányzás, alkoholfogyasztás) sőt a helytelen táplálkozásra is hajlamosabbak.