Így függ össze az alváshiány és az agresszió
Stressz, munkahelyi problémák, családi vagy pénzügyi gondok – a lehetséges okokat, amelyek miatt éjszaka is aggódhatsz sokáig lehetne sorolni. Az alváshiánynak azonban komoly ára van.
Az alvás befolyásolja többek között a gondolkodási, reagálási, emlékezési és problémamegoldó képességet is. Megfelelő minőségű és mennyiségű alvás hiányában nem csak a fáradtsággal kell tehát számolnod, de motivációhiánnyal, a hatékonyság csökkenésével, a memória romlásával és ingerlékenységgel, akár agresszióval is – mondta a CNN kérdésére Dr. Raj Dasgupta alvásszakértő, a Dél-Kaliforniai Egyetem orvostudományi docense.
„Az alvászavar erősen összefügg a csökkent empátiával és érzelmi szabályozással”
– mondta Dasgupta hozzátéve, hogy ez gyakran félreértést, a konfliktusok során pedig retorziót eredményez. A hangulatszabályozás az agy homloklebenyében történik, ahol a gondolkodás, a problémamegoldás és a memória konszolidációja is megvalósul.
„A homloklebeny a legnagyobb energiafelhasználó az agyban, és az első, amely offline állapotba kerül vagy rosszul működik, amikor alváshiány miatt megfosztják tőle az energiát” – mondta Dr. Cynthia Ackrill stresszkezelési szakértő, az amerikai Contentment magazin szerkesztője.
Ackrill szerint elegendő alvás nélkül az agy kevésbé működik hatékonyan, ami befolyásolja a megküzdési képességeket is: „Nincs annyi sávszélesség, hogy felismerd a döntéseidet, kreatív legyél, vagy egyszerűen csak lásd, hogy eldöntheted, nem kell ingerültnek lenned. Az ingerlékenység és a stressz a rossz alvás egyik legfontosabb jele” – magyarázza.
Lehet, hogy alváshiánnyal élsz, és úgy gondolod, hogy túléled a napot bármiféle következmény nélkül. A szakértők azonban eltérő álláspontot képviselnek ebben a kérdésben. Kutatások azt találták, hogy sok embernek fogalma sincs arról, hogy a rossz alvás milyen mértékben befolyásolja a hangulatot vagy a konfliktuskezelő képességet.
„Azokban a kísérleti vizsgálatokban, ahol részlegesen alváshiányos alanyok vettek részt, az álmosság és állapotromlás szubjektív tudata egy idő után semlegessé válik, de az objektív álmosság és a teljesítménnyel kapcsolatos egyéb mérőszámok tovább romlanak” – teszi hozzá a szakértő.
„Nincs pontos képlet, de minél tovább áll fenn az alváshiány, annál tovább tart a gyógyulás” – mondta Ackrill. „Ha egy hétig vagy tovább megfosztod magad a jó alvástól, akkor akár egy-két napba is telhet, hogy teljesen kompenzáld magad. Az összes kognitív képesség és hangulatszabályozás helyreállításához azonban ennél is többre lehet szükség – mondta Ackrill.
Az altató sem megoldás
„Az altató gyógyszerek ritkán jelentenek megoldást a krónikusan rossz alvásra és a nappali működés károsodására” – mondta Ackrill. „Bizonyos altatók hosszú távú használata pedig függőséget is okozhat” – teszi hozzá.
Ehelyett kezdd azzal, hogy kizárod az olyan betegségeket, amelyek befolyásolhatják az alvás minőségét. „Az elsődleges alvászavarokon, például az obstruktív alvási apnoén és az álmatlanságon kívül számos egyéb probléma is okozhat nappali fáradtságot, mint például a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek” – javasolja a szakértő.
Ezután helyezd fókuszba az alvást, legyen olyan fontos számodra, mint az evés, az edzés, a zuhanyozás és minden egyéb, amit napi szinten csinálsz. Tekints úgy az alvásra, mint az egészség pillére. Gondoskodj arról, hogy hálószobád csendes, sötét és kényelmes legyen. Ha folyamatosan rosszul alszol, és ez kihat a nappali tevékenységeidre, fontold meg, hogy felkeresel egy alvásszakértőt a problémával.