Elhízás: egyre rosszabb a helyzet Magyarországon

Az elhízottak aránya Európában a felnőtt lakosság körében Magyarországon a legmagasabb, globálisan pedig az USA, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen állunk. A 2019-es Európai Elhízás Elleni Napon a Nemzetközi Édesítőszer Szövetség (ISA) ismét két elhízástudományi társasággal fogott össze.

Napjainkban Európában a népesség több mint 50 százaléka legalább túlsúlyos és több mint 20 százaléka elhízott, de a becslések alapján az utóbbiak aránya 2030-ra 50 százalékra nőhet, sőt, egyes államokban elérheti a 89 százalékot is. Magyarországon szintén egyre rosszabb a helyzet: az OECD jelentése szerint az elhízottak aránya Európában hazánkban a legmagasabb, globálisan pedig az USA, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen állunk. A világszervezet adatai szerint a felnőtt magyar lakosság immár 30 százaléka elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig – az elhízottakkal együtt – ennek duplája. A gyermekek körében sem jó a helyzet, hiszen 3 éves kor felett az életkorral párhuzamosan nő a túlsúlyosak, elhízottak aránya. Ez azt jelenti, hogy miközben a teljes gyermekkorú populációban minden negyedik-ötödik érintett, addig a 15-16 éves lányok között már a 30 százalékot közelíti a súlytöbblettel rendelkezők aránya. Az életkor előrehaladtával történő súlygyarapodás felnőttkorban sem áll meg, hiszen míg a 18-34 évesek harmada túlsúlyos vagy elhízott, addig a 65 évesnél idősebbek között már 10 emberből 8-at érint ez a probléma.

Az elhízás nem csupán az egyén egészségi állapotára van negatív hatással: az EU-ban az ezzel járó egészségügyi kiadások és a munkából való kiesés évente 70 milliárd eurót emésztenek fel.

Az Európai Elhízás Elleni Nap (2019. május 18.) célja, hogy felhívja a figyelmet az elhízás okozta problémákra, betegségekre, a megelőzési lehetőségekre. Bár kialakulása számos esetben olyan tényezőknek tudható be, amelyeket az egyén nem tud befolyásolni, az egyik leggyakoribb oknak az energiaegyensúly hiánya, vagyis a mozgásszegény életmód és a túlzott kalóriabevitel kombinációja számít. Fontos, hogy az elhízásnak és a súlyfeleslegnek közvetlen hatása van az egészségre és a várható élettartamra, valamint kapcsolatban áll a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, néhány rákfajta, illetve egyes ízületi rendellenességek kockázatának növekedésével.

Hogyan segítenek az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek?

Az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek nem csodaszerek, ám egy változatos és kiegyensúlyozott étrendbe illesztve, egy telje körű testsúlymenedzsment program részeként
hasznos szerepet játszhatnak az energiabevitel csökkentésében. Mivel energiát nem vagy csak nagyon kis mértékben tartalmaznak, az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek mérsékeltebb kalóriabevitel mellett adják meg az édes ízélmény örömét az ételekben és az italokban. Ez azt jelenti, hogy az egészséges életmód részeként, cukor helyett alkalmazva segíthetnek az energiabevitel csökkentésében és a testtömeg kontrollálásában. Szélesebb közegészségügyi szempontból az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek hasznos alternatívát jelentenek az élelmiszer- és ital-receptúrák újraalkotása során, amellyel az elhízás jelentette globális kihívások kezelése a cél.

A 2019-es Európai elhízás elleni nappal kapcsolatos információk a közösségi médiában: #EOD2019, #ISA4EOD.