Csodaszer vagy mellékvágány? Mit tudunk a folátról?

Az Egyesült Államokban ismét előtérbe került egy régi vita: vajon létezik-e olyan vitamin, amely egyszerre növeli és csökkenti az autizmus kockázatát? A friss bejelentések hatására a sajtóban sok figyelemfelkeltő, leegyszerűsítő cím jelent meg, ám a kutatások valójában jóval összetettebb képet mutatnak, és nem adnak egyértelmű választ.

Az amerikai egészségügyi hatóság több közleményben próbálta tisztázni, mi állhat az autizmus spektrumzavar (ASD) hátterében. Az egyik szerint egy nagyon ritka betegségben, a cerebrális foláthiányban (CFD) szenvedőknél alacsony a folátszint az agyban, és bizonyos tüneteik nagy dózisú folinsavval (leucovorin) enyhíthetők.

Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) ennek megfelelően lépéseket tett, hogy a készítmény elérhetőbb legyen CFD-tünetek kezelésére – ez azonban nem az autizmus „gyógymódja”. A média mégis úgy tálalta, mintha „az autizmus vitaminjáról” lenne szó. Itt kezdődtek a félreértések.

Ezt olvastad már?

Ez a gyakorlatsor legyen minden edzésed alapja!

A jó közérzet a belekben kezdődik – 10 étel, ami támogatja a mikrobiomodat

Mi is az a folát?

A folát a B9-vitamin gyűjtőneve. Több formája ismert:

• természetes folát az ételekben található,
• szintetikus folsav a dúsított élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben található,
• és a biológiailag aktív metil-folát, valamint a folinsav, amelyet terápiásan is használnak.

Források és ajánlott bevitel

Sötétzöld levelesek, hüvelyesek, citrusfélék, olajos magvak, valamint a sok országban folsavval dúsított gabonafélék mind segítenek fedezni a napi szükségletet. Felnőtteknek 400 mikrogramm a javasolt beviteli érték, várandósság előtt és alatt pedig általános ajánlás a napi 400 mikrogramm folsav – elsősorban a nyitott gerinc és más velőcsőzáródási rendellenességek megelőzésére.

Okozhatja vagy megelőzheti-e a folát az autizmust?

Ehhez tudni kell, hogy az autizmus egy idegrendszeri-fejlődési eltérés és nem velőcsőzáródási rendellenesség. A kutatás mai állása szerint összetett okokra vezethető vissza, amelyekben genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet kaphatnak. Az amerikai Nemzeti Mentálhigiénés Intézet összefoglalója is hangsúlyozza, hogy egyetlen ok helyett több tényező együttállásáról beszélhetünk. A várandósság alatti folátszint befolyásolhatja a kialakulását, de egyértelmű ok-okozati összefüggést még itt sem találtak a kutatók.

A szakemberek egyébként óvatosságra intenek a pótlás tekintetében is, ugyanis hiányoznak még a nagy, genetikára és más zavaró tényezőkre is kiterjedő vizsgálatok. Amit ma felelősen kijelenthetünk: a túl alacsony és a túlzásba vitt folsav mennyiség is problémás lehet, a középút viszont összhangban áll a terhességi ajánlásokkal.

Cerebrális foláthiány: ritka, de fontos mozaikdarab

A mostani hírek középpontjában a cerebrális foláthiány (CFD) áll. Ebben az állapotban a szervezet ellenanyagai gátolják, hogy a folát bejusson az agyba. A vérben a folátszint sokszor normális, az agyban mégis kevés. A tünetek súlyosabbak lehetnek, mint az autizmus esetében általában, ugyanakkor van átfedés.

Kisebb vizsgálatok szerint a nagy dózisú folinsav (leucovorin) javíthat bizonyos területeken – például a nyelvi és szociális kommunikációban. Fontos ugyanakkor, hogy ez csupán tüneti kezelésként értelmezhető, nem pedig gyógyításként.

A kép még tovább árnyalódik azzal, hogy egyes adatok szerint az autizmussal élő gyerekek jelentős részében kimutathatók ezek az ellenanyagok, de a teljes lakosságban is előfordulnak, sőt a tipikusan a fejlődésben lévő személyeknél gyakoriak. Vagyis az ellenanyag-pozitivitás önmagában nem jelenti azt, hogy autizmusról vagy alacsony agyi folátszintről lenne szó. A valódi CFD-t csak agy-gerincvelői folyadékból végzett méréssel lehetne megbízhatóan megállapítani – ez viszont invazív eljárás, ezért ritkán történik meg.

Mit jelent ez pontosan?

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha például babát tervez vagy már várandós valaki, érdemes követni a hivatalos ajánlást: napi 400 mikrogramm folsav bevitele, orvosi egyeztetéssel. Fontos, hogy ne növelje senki önkényesen az adagot, mert ebben az esetben nem igaz a „minél több, annál jobb” elv. A kiegyensúlyozott étrend is sokat számít, nem csak babavárás esetén, hanem mindenkinek mindenkor: fogyassz zöld leveles zöldségeket, hüvelyeseket, citrusféléket és teljes értékű gabonákat.

Ha felmerül az autizmus gyanúja, ne próbálkozz vitaminokkal vagy étrend-kiegészítőkkel saját döntés alapján – ilyenkor szakemberhez kell fordulni, mert a személyre szabott támogatás sokkal többet ér, mint bármilyen önálló adagolás.

Nagyon lényeges megérteni, hogy az autizmus nem vitaminhiány következménye. A folát valóban fontos, de nem jelent gyógymódot. A cerebrális foláthiány (CFD) egy ritka, speciális eset, ahol a folinsav segíthet, de ez nem általánosítható. A biztos alap mindig a kiegyensúlyozott étrend, a mértékletesség és a szakmai irányelvek követése.

Források: Men’s Health, U.S. FDA

Borítókép: Freepik