A stressz is okozhat függőséget, gyakrabban mint gondolnád

A stressz, annak minden negatív következménye ellenére, függőséget is okozhat. A kortizol mellett ugyanis a stressz dopamint is felszabadít, ami jó érzést vált ki az agyban és a jutalomközpont aktiválásával a viselkedésminta ismétlésére késztet.

A természetes “mámorító” érzés, a krónikus stressz miatt érzett eufórikus dopaminlöketek hatására hosszabb távon hasonló függőség alakulhat ki, mint a drogok esetében – figyelmeztet Debbie Sorensen, Harvardon végzett, kiégésre specializálódott pszichológus hozzátéve, hogy a teljesítményközpontú társadalomban az elfoglaltság a siker egyik mércéje, ami tovább növeli a krónikus stressz és a kiégés kialakulásának kockázatát, ami többek között magas vérnyomást, irritábilis bél szindrómát, bőrproblémákat és további egészségügyi panaszokat okozhat.

A stresszfüggőség 3 leggyakoribb jele

A határidők motiválnak és bűntudatot érzel a kávészünet miatt? A stresszfüggőség gyakran az önmagunk által táplált sikeréhségből ered – mondja Sorensen -, ami a magasan motivált embereket hajlamosabbá teszi a kiégésre és a krónikus stresszre.

De a társadalmi nyomásnak is jelentős szerepe van. Az elfoglaltság mellett a teljesítmény és a stressz is a siker mércéi a XXI. században, az egó pedig ebből táplálkozik, mert a túlterheltséget a sikerrel azonosítottuk – magyarázza Sorensen.

Három gyakori jel, ami arra utalhat, hogy a stresszfüggőség kezdeti szakaszában vagy:

• Kerülöd a pihenést és a kikapcsolódást,
• folyamatosan ellenőrzöd a telefonod,
• nem tudsz nemet mondani.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a jelek egyben egy mérgező munkahely jelei is lehetnek, ahol túlzott munkamennyiséget és folyamatos elérhetőséget várnak el tőled. Ezt is figyelembe kell venni – mondja Sorensen hozzátéve, hogy elég erősnek kell lenned ahhoz, hogy határokat szabj és csökkentsd a munkával kapcsolatos stresszt.

Hogyan lehet megtörni a rendszert?

Nincs tökéletes módszer a stresszfüggőség csökkentésére, de a rendszeres edzés és a meditáció jó kiindulópontok. Mindkét gyakorlat boldogsághormont szabadít fel az agyban, beleértve a dopamint és az endorfint, amelyek erőteljes ellenanyagai a stressz miatt kialakult „menekülj vagy harcolj” reakciónak.

Legfontosabb, hogy találd meg, mi váltja ki belőled a „rossz stresszt” – mondja Sorensen. Hogyan alszol? Rendben van-e az étvágyad? Tudsz-e koncentrálni? Milyen az általános hangulatod? Mit teszel, amikor stresszes vagy? Mi segít neked, és mi az, ami csak tovább fokozza a stresszt?

“Néha túl kell lépni ezeken a gyors megoldásokon” – mondja Sorensen. „Ha azt érzed, függővé váltál a stressztől, akkor lehet, hogy súlyos alváshiányban szenvedsz vagy túl sok felelősség terhel… és az egyetlen módja annak, hogy javíts a helyzeten, az az életmódváltás.”

Olvass tovább: Óda a semmittevéshez: 9 ok, hogy időnként miért ne csinálj semmit!