Világszerte minden hetedik serdülő szenved valamilyen mentális betegségben

UNICEF - serdülőkor - mentális jóllét

A koronavírus-járvány lelki egészségre gyakorolt hatásától még hosszú évekig szenvedhetnek a gyermekek és a fiatalok, figyelmeztet friss tanulmányában az UNICEF.

Mentális Egészség Világnapját világszerte október 10-én tartják, az esemény apropóján készült jelentés legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy a világon minden hetedik serdülő szenved valamilyen mentális betegségben.



Az öngyilkosság globálisan a negyedik vezető halálozási ok a 15-19 évesek körében, Kelet- és Nyugat-Európában, Közép-Ázsiában és Észak-Amerikában pedig a második.

A serdülők mentális problémáinak 40 százaléka köthető szorongáshoz és depresszióhoz. A London School of Economics – az UNICEF-jelentés háttérkutatásaként készített – friss elemzése szerint a 0-19 éves korosztály mentális egészségi állapotából eredő éves humántőke-veszteség közel 390 milliárd USD.

Az október 5-6-án, Párizsban megrendezett egészségügyi miniszteri találkozón bemutatásra kerülő On my Mind – A gyermekek mentális egészségének javítása, védelme és gondozása című, friss UNICEF-jelentés szerint a gyermekek és fiatalok közül már a koronavírus-járvány előtt is aggasztóan sokan cipelték a mentális betegségek súlyos terhét, sokszor anélkül, hogy valós segítséget kaptak volna. A pandémia pedig odáig súlyosbította a helyzetet, hogy mára egy egész generáció lelki egészsége került veszélybe.

Becslések szerint világszinten hétből több mint egy, 10 és 19 év közötti fiatal él diagnosztizált mentális zavarral. Öngyilkosságot kevesebb, mint 11 percenként követ el valaki a korcsoportból, vagyis évente közel 46 000 kamasz hal meg így.

Az UNICEF mentális egészségről szóló, aktuális globális jelentésének legfontosabb adatai:

  • Míg globális becslések szerint a 10-19 éves serdülők több mint 13 százaléka él diagnosztizált mentális zavarral, Európában 16 %-os ez az arány, vagyis mintegy 9 millió serdülőt érint. Magyarországon pedig 11.2 %-os.
  • Ez 86 millió 15-19 éves és 80 millió 10-14 éves serdülőt jelent.
  • 89 millió 10-19 éves fiú és 77 millió 10-19 éves lány él mentális zavarral.
  • A diagnosztizált rendellenességek előfordulási aránya a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a legmagasabb.
  • A diagnosztizált mentális zavarok mintegy 40 százaléka szorongáshoz és depresszióhoz köthető globálisan, Európában az arány 55%-os; gyakran előfordul még figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar, magatartászavar, értelmi fogyatékosság, bipoláris zavar, evészavar, autizmus, skizofrénia és más személyiségzavarok.
  • Globálisan a negyedik, Európában pedig a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság a 15-19 évesek körében, a közúti balesetek után. Több mint kétszer annyi fiú követ el öngyilkosságot, mint lány. Kontinensünkön a 10-19 éves korosztályban csaknem 1200-an vetnek véget az életüknek minden évben, vagyis naponta 3 fiatal hal meg így.
  • Az UNICEF Változó gyermekkor projekt (Changing Childhood Project) című, 21 országban végzett kutatása szerint 2021-ben a 15-24 évesek átlagosan 19 százaléka (vagyis 5-ből 1) mondta azt, hogy gyakran érzi magát depressziósnak, vagy számolt be általános motivációhiányról.
  • Világszerte 7-ből legalább 1 gyermeket érintettek a pandémia miatti lezárások és több mint 1,6 milliárd gyermek maradt ki időszakosan vagy tartósan az oktatásból. A napi rutin, az oktatás, a kikapcsolódás hiánya, illetve az aggodalom szeretteik egészségéért és a család anyagi biztonságáért sok fiatalra volt negatív hatással: gyakran számoltak be arról, hogy félnek, dühösek vagy aggódnak a jövőjük miatt.

Segítség az érintetteknek – a magyar UNICEF válasza a kihívásokra

„Az UNICEF itthon is komoly erőfeszítéseket tesz, hogy tisztán lássuk, milyen következményekkel járt a járvány a gyermekek mentális egészségére. Az elmúlt hónapokban több körös reprezentatív kutatásban kérdeztük meg a magyar szülőket és a gyerekekkel foglalkozó szakembereket: pedagógusokat, pszichológusokat. Ezen részletes adatok ismeretében dolgoztuk ki legújabb programunkat, amellyel közvetlen segítséget kívánunk nyújtani az iskolás korosztály és az érintett szülők számára” – nyilatkozta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezetője.

Az UNICEF Lélekemelő Program keretén belül mától bármely magyar iskolába rendelni lehet olyan ingyenes, interaktív előadásokat, amelyeknek kifejezetten a gyerekek mentális egészsége áll a fókuszában. A Lélekkel az Egészségért Alapítvánnyal (Sulinyugi szakmai csapat) együttműködésben fejlesztett új óratematika többek között foglalkozik a gyermekek pszichés jólléthez való jogával, a lelki egészség megőrzésének fontosságával, a nehézségek korai felismerésével és egyes stresszlevezető technikák elsajátításával. Az előadásokat képzett önkéntesek tartják, 4-12. osztályos gyermekek számára. Mindez szervesen illeszkedik az UNICEF Magyarország évek óta sikeresen futó Ébresztő-óra programjához is, melynek célja, hogy érdekesen, játékosan adjon át fontos gyerekjogi ismereteket, csoportos foglalkozások keretein belül.

„Friss hazai kutatásunk szerint a szülők kétharmada érzi úgy, hogy gyermeke nem kapott érdemi segítséget, amikor erre mentális nehézségei miatt szüksége lett volna a járványidőszakban. Minél kisebb havi jövedelemből él a család, annál nagyobb arányban számoltak be arról, hogy egyedül érezték magukat a problémával. Szülőcsoportjainkba elsősorban olyanok jelentkezését várjuk, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek és ezért tényleges nehézséget jelent számukra, hogy megfeleljenek a gyermekük mentális egészségével kapcsolatos kihívásoknak, önerőből nem jutnának megfelelő szakmai segítséghez” – mondta Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője.

Folytatódik az UNICEF Magyarország Pro Bono Szupervíziós szolgáltatása is, melynek keretében gyermekvédelmi szakemberek és pedagógusok kaphatnak 5 óra ingyenesen elérhető mentálhigiénés támogatást saját pszichés jóllétük fenntartásához, szakmai kihívásaik kezeléséhez. A közelmúltban megjelent – tanárokkal és pszichológusokkal készített – UNICEF-kutatások tanulságai szerint a gyerekekkel foglalkozó szakembereket különösen megviselte a járványhelyzet, ezért az ő mentális támogatásuk is kiemelten fontos annak érdekében, hogy megfelelően tudjanak gondoskodni a rájuk bízott gyerekekről. A szupervízió többek között olyan területeken segíti a gyerekekkel foglalkozó szakembereket, mint kiégés-kezelés, intézményi konfliktusok rendezése, motiváció erősítése, a munkahelyi stressz csökkentése. Az UNICEF Magyarország eddig már több mint 100 szakembernek nyújtott szupervíziós támogatást a járvány kezdete óta.

A gyermekek mentális egészsége a járvány alatt – globális megközelítésben

Világszerte erős igény mutatkozik a segítségre: az UNICEF és a Gallup amerikai elemző cég által készített, 21 országban végzett felmérés szerint a megkérdezett gyerekek és felnőttek mintegy 83 százaléka úgy véli, hogy a mentális egészséggel kapcsolatos problémák hatékonyabban kezelhetők, ha az érintettek támogatást kapnak, illetve, ha tapasztalataikat megoszthatják másokkal. A jelentés azonnali beavatkozásokat sürget az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás területén – ezen kívül leszögezi, hogy pozitív változások csak úgy érhetők el, ha megtörjük a mentális betegségeket övező csendet, fellépünk a megbélyegzéssel szemben, komolyan vesszük a fiatalok tapasztalatait és megértéssel fordulunk feléjük.

Mibe kerül mindez a társadalomnak?

A London School of Economics – az UNICEF-jelentés háttérkutatásaként készített – friss elemzése szerint a 0-19 évesek mentális egészségi állapotából eredő éves humántőke-veszteség 387,2 milliárd USD (vásárlóerő-paritáson számolva). Ebből mintegy 340 milliárd USD a szorongást és a depressziót magában foglaló rendellenességekből, 47 milliárd USD pedig az öngyilkosságból eredő anyagi veszteséget tükrözi. Európában csaknem 58 milliárd az éves veszteség.

“A pandémia hatása a gyerekek és fiatalok mentális egészségére csupán a jéghegy csúcsa – egy olyan jéghegyé, amelyet túl sokáig figyelmen kívül hagytunk. Ha nem cselekszünk, akkor a járvány után, hosszú távon is katasztrofális következményekkel kell szembenézniük mind a gyermekeknek, mind a világ társadalmainak. A mentális egészség a fizikai egészség része, nem engedhetjük meg magunknak, hogy másképp tekintsünk rá”- nyilatkozta Henrietta H. Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print