Nehezen barátkozik a gyereked? Így segíthetsz neki!

Egy friss felmérés szerint a szülők csaknem egyötöde, mintegy 19 százaléka vélekedik úgy, hogy gyermeke nem rendelkezik barátokkal vagy nincs elég barátja. A megkérdezett szülők több mint fele, 52 százaléka gondolja úgy, hogy a háttérben gyermekük félénksége, szociális ügyetlensége áll, ami akadályozza őt a társas kapcsolatok kialakításában – írja a CNBC a Michigani Egyetem tanulmánya alapján.

„Amikor azt látjuk, hogy a gyerekünk szociálisan küszködik az olyan, mintha egy lassított vonatbalesetet néznénk. Ösztönös reakció, hogy szülőként segíteni szeretne az ember, azonban óvatosnak kell lenni azzal kapcsolatban, hogy mennyire avatkozunk bele a folyamatokba” – mondja Dr. Sarah Clark, a Michigani Egyetem gyermekgyógyászati tanszékének kutatója.

„A segítség és a feladat átvállalása két külön dolog. A szülők többsége túl messzire megy”

– teszi hozzá a szakértő, aki egyúttal két tippet is megosztott azzal kapcsolatban, hogyan segíthetsz a gyermekednek barátokat szerezni anélkül, hogy túl messzire mennél a közbeavatkozással.

1. Találkozzatok más gyerekekkel

Vidd el játszani egy forgalmas parkba, vagy ismerkedj meg egy hasonló korú gyerekkel rendelkező szülővel, és szervezzetek közös programot. Minél több lehetősége van a gyerekednek más hasonló korú gyerekekkel találkozni, annál kényelmesebben fogja érezni magát a társasági helyzetekben. Fontos, hogy a környezet megfeleljen a gyermek személyiségének. Ha félénkebb és nem érzi jól magát nagy csoportokban, talán egy zsúfolt játszótér nem a legjobb hely a kibontakozásra. Ehelyett – mondja Clark – jelentkezzetek be egy tanfolyamra vagy más kisebb csoportos tevékenységre. Ezután hagyd kibontakozni gyermeked.

„A szülőnek egy lépést hátra kell lépnie, és hagynia kell a gyerekeket, hogy eldöntsék, milyen mértékben akarnak egymással játszani” – mondja Clark. „A szülőknek nem kell beavatkozniuk, hogy biztosítsák, mindenki jól kijön egymással.”

2. Mutasd meg, milyen egy jó barát

A gyerekek másolják a viselkedést. Ha például azt látják, hogy bocsánatot kérsz, miután nekimentél valakinek, ők is lemásolják ezt a reakciót. Ugyanez igaz azokra a kompromisszumokra, amelyekre a barátságok gyakran épülnek. Ha a gyereked látja, hogy segítesz egy szomszédnak beindítani az autóját, vagy beleegyezel, hogy vigyázz egy barát kutyájára, elkezdik megérteni, mit jelent jó barátnak lenni.

„A barátok figyelnek egymás érzéseire, és apró dolgokat tesznek, hogy felvidítsák egymást” – mondja Clark. „Mutasd meg a gyerekednek, hogyan segítesz valakinek a boltban, akinek szétszóródott a bevásárlótáskája… ezek apró dolgok, amiket a szülők tehetnek. Közben pedig nyomatékosítod a cselekedet azzal, hogy kimondod, ez is része annak, hogy valaki jó barát legyen. Ha megnevezed, amikor úgy érzed, valaki jó barát volt hozzád, az is segíthet a gyermekednek megérteni, mi szükséges egy baráti kapcsolat fenntartásához.

A legnehezebb – mondja Clark –, hogy ne avatkozzunk bele, amikor a gyerekünk nem teljesen érti, hogyan kell viselkednie.

„Sokszor előfordul, hogy a szülők túlzottan beavatkoznak, és ezzel nem adnak helyet a gyerekeknek, hogy megtanulják, hogyan szerezzenek és tartsanak meg egy barátot, és hogyan fejlesszék szociális készségeiket” – mondja.

Nézni, ahogy a gyermekünk próbálkozik és kudarcot vall egy játékban vagy egy beszélgetésben, fájdalmas lehet, de ez a tapasztalat ösztönözheti a fejlődést. A jószándékú szülők gyakran zavarba jönnek, amikor a saját gyerekük durcásan viselkedik, de ez a tanulás része” – mondja Clark. „Ha beavatkozunk és kijavítjuk a helyzetet, nehéz a gyerekeknek meglátni az események sorrendjét. És néha ez magában foglal néhány kellemetlen következményt, mint például azt, amikor egy barát megharagszik, vagy nem akar tovább játszani, de meg kell engednünk, hogy a gyerekek ezt megtanulják.”

Elvezetheted őket egy potenciális baráthoz, de a kapcsolat kialakítását nem erőltetheted.