Visszafordítható az öregedés? Dr. Peter Attia szerint ezek a módszerek működnek

A biológiai kor csökkentése ma már nem sci-fi, hanem mérhető cél. De vajon valóban visszatekerhető az öregedés órája, vagy csak drága illúziókat kergetünk? A hosszú élet tudományának egyik legismertebb szakértője rangsorolta, mire érdemes költeni, és mire nem.

A tech-milliomos Bryan Johnson évente több mint 2 millió dollárt fordít fiatalító programjára: génterápiás injekciók, napi 111 tabletta, személyre szabott biomarker-monitorozás. A „Rejuvenation Olympics” ranglistán – amely az epigenetikus, DNS-metiláción alapuló biológiai életkort méri – az élmezőnyben szerepel. De a történet itt válik igazán érdekessé: a lista egyik közvetlen riválisa, Julie Gibson Clark, egy 55 éves toborzó, töredék költségvetéssel ér el hasonló eredményeket. Rendszeresen edz, meditál, hetente háromszor szaunázik, sok zöldséget eszik, és havonta néhány tízezer forintot költ étrend‑kiegészítőkre – ennek köszönhetően a szervezete az átlagosnál lassabban öregszik: egy év alatt nem egy teljes „biológiai évet” öregszik, hanem csak körülbelül kétharmadnyit. A kérdés tehát nem az, hogy lehet-e lassítani az öregedést, hanem az: mennyit kell ezért fizetnünk?

Ezt olvastad már?

Egészség vagy illúzió? A több ezer dolláros longevity iparág nyomában

Hogyan marad fiatal az agyad? Tudományosan igazolt lépések a szellemi frissességért

Ami valóban számít: az alapok

Dr. Attia szerint az egyik legerősebb „élethossz-befolyásoló eszköz” a mozgás. A rendszeres edzés nemcsak a fizikai hanyatlást lassítja, hanem a kognitív teljesítményt is védi. Az edzőtermi bérlet, a személyi edző vagy akár egy aktivitásmérő óra valódi befektetés lehet, ha segít a következetességben.

A minőségi alvás szintén kulcstényező az egészséges élettartamban. Bár az alváskövetők hasznos visszajelzést adhatnak, pontosságuk még vitatott. Sokkal fontosabb az alvásminőség tudatos felmérése és javítása.

A vércukorszint kontrollja az egyik legkritikusabb, mégis alulértékelt tényező. Az úgynevezett „szürkezónában” (120–140 mg/dl közötti átlagos vércukor) lévők számára a folyamatos glükózmonitor komoly felismeréseket hozhat. Az inzulinrezisztencia és a krónikusan emelkedett vércukor ugyanis gyorsítja az öregedési folyamatokat.

A rendszeres szaunázás – heti négy alkalom, 20 perc, körülbelül 80–90 °C-on – kutatások szerint csökkenti a szív- és érrendszeri, valamint a halálozási kockázatot, és javíthatja az alvásminőséget is.

Ígéretes gyógyszerek – de még nem csodaszerek

A rapamycin jelenleg az egyik legígéretesebb „geroprotektív” hatóanyag, vagyis olyan szer, amely potenciálisan lassíthatja az öregedést, nem egy konkrét betegség kezelésén keresztül, hanem sejtszintű mechanizmusokon át. Az időszakos alkalmazás segíthet a szervezetnek megszabadulni az elöregedett sejtektől.

Az SGLT-2 gátlók – eredetileg cukorbetegség kezelésére fejlesztett gyógyszerek – egyre erősebb adatbázissal rendelkeznek a szívelégtelenség, vesekárosodás és a teljes halálozási kockázat csökkentésében. Elképzelhető, hogy a jövőben nem diabéteszesek is alkalmazhatják őket prevenciós céllal.

A metformin esetében a bizonyítékok vegyesek, de elég erősek ahhoz, hogy a kutatók komolyan vizsgálják öregedéslassító potenciálját. Az úgynevezett „öregedési órák” – amelyek DNS-metiláció és fehérjemarkerek alapján számolják ki a biológiai kort – egyre pontosabbá válnak. A jövőben segíthetnek mérni, mennyire hatékonyak az életmódbeli változtatások.

Ami inkább marketing, mint tudomány

A jeges fürdőnek lehet gyulladáscsökkentő és mentális ellenállóképességet erősítő hatása, de nincs bizonyíték arra, hogy meghosszabbítaná az életet. Az NAD+ pótlás kapcsán kevés meggyőző humán adat áll rendelkezésre a hosszú élettartamra gyakorolt hatásról. A fiatal vér transzfúziója jelenleg inkább tudományos spekuláció, mint bizonyított módszer – miközben már most komoly kereskedelmi aktivitás övezi. A resveratrolt Dr. Attia az étrend-kiegészítő ipar egyik legnagyobb túlzásának tartja. A vörösfény-terápia pedig bizonyos bőrproblémáknál hasznos lehet, de öregedéslassító hatása nem bizonyított.

Milyen étrend-kiegészítők férnek bele egy racionális „longevity stackbe”?

A Precision Nutrition szakértője, Brian St. Pierre szerint az alapok – edzés, alvás, napi legalább öt adag zöldség és gyümölcs – semmilyen kapszulával nem helyettesíthetők. Ugyanakkor néhány kiegészítő indokolt lehet:

• Multivitamin (kb. 100% napi ajánlott bevitel) a hiányállapotok megelőzésére
• 1–3 g EPA+DHA omega-3 a szív- és agyvédelemért
• 1000–2000 NE D-vitamin az immunrendszer támogatására
• Fehérjepor az optimális izomtömeg fenntartásához
• Magnézium a relaxáció és alvás támogatására

Specifikus célokra szóba jöhet a kreatin (erő és teljesítmény), az ashwagandha (stressz és alvás), illetve a kurkumin (gyulladáscsökkentés).

A hosszú élet jelenlegi tudománya kijózanító és felszabadító egyszerre. A több millió dolláros protokollok helyett a következetes edzés, a minőségi alvás, az anyagcsere-egyensúly és a stresszkezelés adják a legerősebb alapot. A jövőben érkezhetnek áttörő gyógyszerek, de ma még a legegyszerűbb, legolcsóbb eszközök működnek a legjobban.

A cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi tanácsadást. Egészségügyi döntés előtt mindig kérjen szakmai segítséget.

Forrás: Men’s Health

Borítókép: Freepik