Belgiumban már kérhető a négynapos munkahét

Az elmúlt években sok diskurzus zajlik a négynapos munkahétről, rengeteg pro és kontra érvet vonultattak fel a szakértől társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt, de persze nehéz a valódi hatását mérlegelni, amíg csak teóriaként létezik. Amit a finnek csak terveztek, a belgák most meglépték, és a gazdasági reformok részeként a munkavállalók akár négy napot is dolgozhatnak, ha úgy szeretnék.

Kedden fogadta el a belga kormány azt a gazdasági reformcsomagot, amelynek része az a rendelkezés is, hogy amennyiben a hét többi napján tovább dolgoznak, úgy a fizetésük csökkenése nélkül háromnapos hétvégéje lehet a belga dolgozóknak.

Tehát nem hagyták el teljesen a megszokott 5+2 beosztást, azonban a munkavállalók átalakíthatják munkarendjüket 4+3 nappá. A munkaórák száma nem csökkenhet, a többi napon be kell hozni a kiesést. A munkáltató visszautasíthatja ezt a lehetőséget, azonban a döntést írásban kell megindokolni.

Alexander De Croo, az ország miniszterelnöke úgy fogalmazott, a munkaerőpiac reformja, így például az éjszakai munkára vonatkozó új szabályok célja az volt, hogy egy dinamikusabb és produktívabb gazdaságot hozzanak létre. „Ha összehasonlítja országunkat másokkal, gyakran azt lehet látni, hogy sokkal kevésbé vagyunk dinamikusak” – mondta. „Két nehéz év után a munkaerőpiac fejlődött. Ezzel a megállapodással meghatározzuk a jó gazdaság mércéjét” – tette hozzá.

Izlandon 2015 és 2019 között tesztelték a négynapos munkahetet, és azóta az ország munkavállalóinak 85 százaléka ilyen rendszerben dolgozik. A tervek szerint Skóciában 2023-ban kezdődik egy hathónapos teszt, amire a kormány létrehozott egy 10 millió fontos alapot a cégek számára. Ezen a héten hétfőn pedig a Sophie Howe, a jövő nemzedékek walesi biztosa arra szólította fel a walesi kormányt, hogy első lépésként ajánlja fel ezt a lehetőséget a közszférában.

A miniszterelnök a döntés okaként hozta fel azt is, hogy az országban alacsony a foglalkoztatás mértéke, a 20 és 64 év közöttieknek mindössze 71,4 százaléka dolgozik, ami tíz százalékkal alacsonyabb, mint Hollandiában és Németországban, és ezzel a döntéssel próbálták munkára ösztönözni a lakosságot. A szabályok azonban kimondottan szigorúak.

A 20 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató cégeknek fel kell ajánlaniuk alkalmazottaiknak a munkaidő utáni „kikapcsolási” lehetőséget, ami azt jelenti, hogy nem kell 23:00 és 5:00 között válaszolniuk a hívásokra vagy az e-mailekre. A munkatársak kérhetik és egy indokolt választ várhatnak a munkáltatóktól, ha munkaidejüket hétről hétre módosítani szeretnék. A változó munkaidőben dolgozóknak hét nappal előre tudniuk kell a beosztásukat. Azonban az új munkaügyi törvények értelmében az éjszakai munkabér mértéke csak éjfél után lép életbe, nem pedig a jelenlegi este 8 órától.

„A Covid-korszak arra kényszerített minket, hogy rugalmasabb módon dolgozzunk. A munkaerőpiacnak ehhez kellett alkalmazkodnia” – mondta De Croo. Érdekesség, hogy a Deliveroo futárok vagy az Uber-sofőrök is gyorsabban kapnak munkavállalói jogokat az önálló vállalkozói tevékenység új megközelítése értelmében, amely részben az Európai Bizottság úgynevezett platform- vagy alkalmi munkára vonatkozó útmutatása alapján történik.