Idén februárban jelentette be a Telekom, hogy másfél évnyi tapasztalatait összesítve lezárja a négynapos munkahét kísérletét. Egy másik vállalat pilot programja eközben még tart: a Libri-Bookline nágynapos munkahét tesztje 2022 októberében kezdődött, a meghosszabbított tesztidőszak eredményeit idén júniusban értékelik majd.
Mi történik, ha túl sok a munka karácsonykor és hogy lehet elkerülni, hogy “kispéntek” legyen a csütörtökből? A Libri-Bookline négynapos munkahét bevezetéséről, az eddigi eredményekről, kihívásokról és nehézségekről a Minner.hu készített interjút Ludvig Orsolyával, a cég marketing és kommunikációs igazgatójával.
A Libri-Bookline kísérlete röviden:
2022 októberében öt hónapos tesztidőszakkal vezették be a négynapos munkahetet az irodai dolgozók számára. Ez a teljes munkaerő körülbelül 20%-át érinti, akik hétfőtől csütörtökig, napi 8 és fél, heti 34 órában dolgoznak a korábbi fizetésük 100 százalékáért. Az első teszt időszakot tavaly nyáron további egy évre hosszabbították, hogy még több tapasztalatot szerezzenek. Ez az egy éves pilot idén júniusban ér majd véget, így a Libri-Bookline hamarosan elkezd adatot gyűjteni (például a túlórák számát, és a munkavállalók elégedettségét is mérik) és kiértékelni a kísérletet.
Az apró betűs rész: raktárosoknak, vezetőknek és szezonban nincs négynapos munkahét.
Ludvig Orsolya elmondta, bármennyire is jó lehetőség a négynapos munkahét, ez is csak egy, a többféle rugalmas munkaszervezési mód közül, ami a sok előny mellett hátrányokkal, nehézségekkel is jár. Az egyik ilyen például, hogy a munka jellegéből adódóan nem tudják egyaránt mindenkinek bevezetni.
A bolti dolgozók, raktárosok, és olyan támogató pozíciók mint például IT support vagy ügyfélszolgálat nem végezhető négynapos munkarendben, hiszen a munkájukra pénteken is számítanak. Hozzátette, vezetőként ő maga sem teszi le a munkát csütörtök délután 5-kor:
“Vezetőként nincs olyan, hogy négynapos munkahét. Mondjuk vezetőként ötnapos munkahét sincs” – mondja nevetve.
Az első, októberben kezdődő öt hónapos tesztidőszak megmutatta, hogy a könyves piac kiemelt időszakaiban, mint például a karácsony, a munka egyszerűen nem fér bele négy napba. A vállalat ezért kompromisszumra kényszerült: szezon alatt ideiglenesen visszaállnak a klasszikus, ötnapos munkahétre.
Szervezeti átalakítást is igényel.
Manapság szinte töltelékszó a hatékonyság, de a négynapos munkahét bevezetéséhez figyelembe kell venni, hogy a munkaidő csökken, de a munkamennyiség nem. Ez feszesebb tempót, jobb munkaszervezést kíván. Fontos például a meeting-kultúra fejlesztése. A nagyvállalatok könnyen beleesnek abba a csapdába, hogy felesleges megbeszélésekkel töltik ki a munkavállalók idejét. Minden egyeztetést nem kell, és nem is szabad eltörölni, de ami lehetne egy e-mail is, az bátran legyen egy e-mail. Egy órás vagy hosszabb megbeszélést például nem tartanak, csak 45-50 perceset, ami között mindenképp kell szünetet tartani, különben elkerülhetetlen a csúszás.
Szintén fontos a hatékony munkavégzéshez a belső kommunikáció, hogy ne kelljen kérdezni és mindenki hozzáférjen a munkájához szükséges információhoz. Illetve, a folyamatok tisztázása, és ha szükséges, dokumentálása is segíti a munkát.
A mikromenedzsment viszont nem működik. A cég részéről bizalomra van szükség a munkavállaló iránt, az alkalmazottak részéről pedig önfegyelemre. “Nem állok senki mögött, nem nézem az órát, de a munkát el kell végezni. Ha valaki ezt fél órás kávészünet után oldja meg, magára vessen” – mondja Ludvig Orsolya.
A négynapos munkahétnek nem csak pozitív hozadékai vannak.
Könyves cégként a Libri-Bookline vezetősége részben azért döntött a négynapos munkahét mellett, hogy ha már az ügyfeleiket olvasásra, a mentális jóllétük támogatására buzdítják, akkor a munkatársaiknak is teremtsenek erre lehetőséget. Az általános vélekedés, hogy a négynapos munkahét a dolgozókat elkötelezettebbé, lelkesebbé, kipihentebbé teszi, ami természetesen a cégeknek is előnyös, a munkaadói márkaépítésről és a tehetségek bevonzásáról nem is beszélve. Ez azonban nem a teljes kép.
“Elég jól elfogadták és megszokták már a munkatársak a négynapos munkarendet, noha azt mindenki látja, hogy nem csak pozitív hozadékai vannak” – mondja Ludvig Orsolya.
Munkatársain azt látja, hogy ha feltorlódik a munka, terhes tud lenni a feszített tempó. Épp ezért például a túlórák számát is nézik majd a pilot időszak kiértékelésekor. Az érem másik oldala, amikor valaki nem elég fegyelmezett – ilyenkor bizony “kispéntek” lehet a csütörtökből.
A toborzásnál nem érzékelik, hogy csak a háromnapos hétvége vonzaná a jelentkezőket. A négynapos munkarend nem is igazán a négy napról szól, sokkal inkább a rugalmasság az, amit keresnek, sőt egyre jobban elvárnak a munkavállalók. A munkaidőnél fontosabb az, hogy olyasmivel foglalkozzanak az emberek nap, mint nap, amit élveznek, érezzék a fejlődést – ettől lesz valaki motivált és lelkes.
