A kreativitás és a bravúros ötletek gátja is lehet az online értekezlet

Zoom - Zoom-fáradtság - videokonferencia

A kreativitás és az együttműködés áll az emberiség legjelentősebb vívmányai mögött a Beatles legnagyobb slágereitől, a Holdraszálláson át, egészen az okostelefon koncepciójáig.

A csapatmunka, a közös gondolkodás, a kreatív folyamat és a flow élmény azonban virtuálisan sem az igazi. Olyannyira nem, hogy egy friss tanulmány szerint az online értekezletek gátolják a kreativitást és a bravúros ötletek megszületését.

A kutatók négy éven át vizsgálták, hogy milyen hatással van a virtuális értekezlet a csapat kohézióra és az innovatív ötletek generálásra

Míg a koronavírus-járvány előtt a home office és az online meeting egyet jelentett az innovatív vállalati kultúrával, a pandémia idején megszokottá vált, az pedig még sok helyen kérdés, hogy menjen-e vagy maradjon az intézmény.

“Kezdetben azért indítottuk el a projektet, mert azt hallottuk a menedzserektől és a vezetőktől, hogy az innováció jelenti az egyik legnagyobb kihívást a videó interakció terén. És bevallom, kezdetben szkeptikus voltam” – mondta Melanie Brucks a Columbia Business School adjunktusa és a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzője.

Brucks azt mondta, korábban úgy gondolta, hogy a virtuális interakció „nagyon jól” utánozza a személyes élményt, és azt feltételezte, hogy a videokonferencia ellenzői ludditák.

Egyetemi hallgatókat és alkalmazottakat toborzott a kutatáshoz, és párokra osztotta őket, hogy személyesen, illetve virtuálisan dolgozzanak a feladatokon. A feladatok során új felhasználási módokat találtak ki mindennapi dolgokhoz, mint például buborékfóliához és frizbihez, és minden szobában ugyanaz az öt elem volt.

“Amikor innovációt indítunk, el kell térnünk a meglévő megoldásoktól, és új ötletekkel kell előállnunk azáltal, hogy nagy vonalakban, a tudásunkból merítünk. Az ismert tárgyak alternatív módon való felhasználása ugyanezt a pszichológiai folyamatot követeli meg” – magyarázta.

Az egyes párosok teljesítményét az határozta meg, hogy hány ötlettel álltak elő, valamint az ötleteik újszerűsége és értéke szerint rangsorolták az eredményeket.

A kutatók szemkövető szoftvert is használtak, amely azt találta, hogy a virtuális résztvevők több időt töltöttek azzal, hogy közvetlenül a partnerüket nézzék, ahelyett, hogy körbenéztek volna a szobában. Sőt, a videokonferencián részt vevő párok kevésbé emlékeztek a környezetükre, szemben azokkal, akik személyesen találkoztak.

“Ez a vizuális fókusz a képernyőn beszűkíti a megismerést. Más szóval, az emberek jobban összpontosítanak a videózás során, ami árt a széles körű, kiterjedt ötletgenerálási folyamatnak” – mondta Brucks hozzátéve, hogy az emberek gyakran a környezetükből merítenek ihletet és új ötleteket. A képernyőn keresztül történő interakció pedig akaratlanul is olyan módon irányíthatja a figyelmet, ami csökkenti ezen újszerű ötletek generálását.

Az eredményeket megismételték egy hasonló, de nagyobb kísérletben a laboratóriumon kívül.

Öt örszágból mintegy 1500 mérnök vett részt a kutatásban, akik egy távközlési infrastruktúrával foglalkozó vállalatnál dolgoztak. A résztvevőket véletlenszerűen állították párokba és szintén személyesen vagy online értekezlet formájában kellett csapatban különböző feladatokat megoldani. Arra kérték őket, hogy készítsenek termékötleteket, és válasszanak egyet, amelyet új termékként küldenek be a cég számára.

Bruck szerint az eredmények hasonlóak, bár a gyakorlat összetettebb volt, mint a laboratóriumi teszt, a mérnökök ismerték egymást, és rendszeres használói voltak a videokonferencia szoftvernek.

A kutatás arra kereste a választ, hogy vajon változtat-e az eredményeken, ha a résztvevők ismerik egymást, illetve rendszeresen vesznek részt online értekezleteken.

“A tanulmány megállapította, hogy a videokonferencia nem akadályozott minden együttműködési munkát. Míg személyesen könnyebb volt az ötletek generálása, ez nem változtatta meg a kreatív ötletek kritikus értékelésének képességét, például a legjobb ötlet kiválasztását a készletből” – mondta Bruck.

A kreativitás és a zoom nem összeegyeztethetetlen

Ellen Langer, a Harvard Egyetem pszichológia professzora szerint az új kutatás fontos első lépés, de hiba lenne azt a következtetést levonni, hogy a kreativitás és a videokonferencia összeegyeztethetetlen.

Az, hogy kreatívak vagyunk-e a Zoom használata közben, függ attól, hogy alapvetően mennyire vagyunk kreatívak, és persze az adott feladattól is – mondta Langer, aki nem vett részt a kutatásban. A frizbi felhasználási területeinek generálása és a konfliktuskezelés újszerű módjainak alkalmazása nem ugyanaz.

“Talán sokan közülünk gyorsabban szerzünk barátokat személyesen, mint a zoomon keresztül, és a kreativitás virágzik, ha nyugodtak vagyunk. De amikor otthonról zoomolunk, az emberek valószínűleg nyugodtabbak, mint egy kísérlet során” – tette hozzá. A szakértő szerint a menedzsereknek nem kell rohanni, hogy az embereket visszatereljék az irodába, de érdemes lehet személyesen is ötletbörzeket tartani.

“Bár a hatások robusztusnak tűnnek, ez jelenleg az egyetlen tanulmány a témában. Hogy ennek mekkora hatása van, az a vállalattól is függ” – mondta hozzátéve, hogy nem lenne ésszerű duplájára emelni a személyes találkozók mennyiségét, ha ez azzal jár, hogy az emberek többségének kétszer annyi időt kellene ingázással tölteni, ami szintén frusztrációt okoz és negatív hatással van a kreativitásra. Az egyensúly mint mindig, ebben az esetben is kulcsfontosságú lehet.

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!