A kreativitás és a bravúros ötletek gátja is lehet az online értekezlet

Zoom - Zoom-fáradtság - videokonferencia

A kreativitás és az együttműködés áll az emberiség legjelentősebb vívmányai mögött a Beatles legnagyobb slágereitől, a Holdraszálláson át, egészen az okostelefon koncepciójáig.

A csapatmunka, a közös gondolkodás, a kreatív folyamat és a flow élmény azonban virtuálisan sem az igazi. Olyannyira nem, hogy egy friss tanulmány szerint az online értekezletek gátolják a kreativitást és a bravúros ötletek megszületését.

A kutatók négy éven át vizsgálták, hogy milyen hatással van a virtuális értekezlet a csapat kohézióra és az innovatív ötletek generálásra

Míg a koronavírus-járvány előtt a home office és az online meeting egyet jelentett az innovatív vállalati kultúrával, a pandémia idején megszokottá vált, az pedig még sok helyen kérdés, hogy menjen-e vagy maradjon az intézmény.

“Kezdetben azért indítottuk el a projektet, mert azt hallottuk a menedzserektől és a vezetőktől, hogy az innováció jelenti az egyik legnagyobb kihívást a videó interakció terén. És bevallom, kezdetben szkeptikus voltam” – mondta Melanie Brucks a Columbia Business School adjunktusa és a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzője.

Brucks azt mondta, korábban úgy gondolta, hogy a virtuális interakció „nagyon jól” utánozza a személyes élményt, és azt feltételezte, hogy a videokonferencia ellenzői ludditák.

Egyetemi hallgatókat és alkalmazottakat toborzott a kutatáshoz, és párokra osztotta őket, hogy személyesen, illetve virtuálisan dolgozzanak a feladatokon. A feladatok során új felhasználási módokat találtak ki mindennapi dolgokhoz, mint például buborékfóliához és frizbihez, és minden szobában ugyanaz az öt elem volt.

“Amikor innovációt indítunk, el kell térnünk a meglévő megoldásoktól, és új ötletekkel kell előállnunk azáltal, hogy nagy vonalakban, a tudásunkból merítünk. Az ismert tárgyak alternatív módon való felhasználása ugyanezt a pszichológiai folyamatot követeli meg” – magyarázta.

Az egyes párosok teljesítményét az határozta meg, hogy hány ötlettel álltak elő, valamint az ötleteik újszerűsége és értéke szerint rangsorolták az eredményeket.

A kutatók szemkövető szoftvert is használtak, amely azt találta, hogy a virtuális résztvevők több időt töltöttek azzal, hogy közvetlenül a partnerüket nézzék, ahelyett, hogy körbenéztek volna a szobában. Sőt, a videokonferencián részt vevő párok kevésbé emlékeztek a környezetükre, szemben azokkal, akik személyesen találkoztak.

“Ez a vizuális fókusz a képernyőn beszűkíti a megismerést. Más szóval, az emberek jobban összpontosítanak a videózás során, ami árt a széles körű, kiterjedt ötletgenerálási folyamatnak” – mondta Brucks hozzátéve, hogy az emberek gyakran a környezetükből merítenek ihletet és új ötleteket. A képernyőn keresztül történő interakció pedig akaratlanul is olyan módon irányíthatja a figyelmet, ami csökkenti ezen újszerű ötletek generálását.

Az eredményeket megismételték egy hasonló, de nagyobb kísérletben a laboratóriumon kívül.

Öt örszágból mintegy 1500 mérnök vett részt a kutatásban, akik egy távközlési infrastruktúrával foglalkozó vállalatnál dolgoztak. A résztvevőket véletlenszerűen állították párokba és szintén személyesen vagy online értekezlet formájában kellett csapatban különböző feladatokat megoldani. Arra kérték őket, hogy készítsenek termékötleteket, és válasszanak egyet, amelyet új termékként küldenek be a cég számára.

Bruck szerint az eredmények hasonlóak, bár a gyakorlat összetettebb volt, mint a laboratóriumi teszt, a mérnökök ismerték egymást, és rendszeres használói voltak a videokonferencia szoftvernek.

A kutatás arra kereste a választ, hogy vajon változtat-e az eredményeken, ha a résztvevők ismerik egymást, illetve rendszeresen vesznek részt online értekezleteken.

“A tanulmány megállapította, hogy a videokonferencia nem akadályozott minden együttműködési munkát. Míg személyesen könnyebb volt az ötletek generálása, ez nem változtatta meg a kreatív ötletek kritikus értékelésének képességét, például a legjobb ötlet kiválasztását a készletből” – mondta Bruck.

A kreativitás és a zoom nem összeegyeztethetetlen

Ellen Langer, a Harvard Egyetem pszichológia professzora szerint az új kutatás fontos első lépés, de hiba lenne azt a következtetést levonni, hogy a kreativitás és a videokonferencia összeegyeztethetetlen.

Az, hogy kreatívak vagyunk-e a Zoom használata közben, függ attól, hogy alapvetően mennyire vagyunk kreatívak, és persze az adott feladattól is – mondta Langer, aki nem vett részt a kutatásban. A frizbi felhasználási területeinek generálása és a konfliktuskezelés újszerű módjainak alkalmazása nem ugyanaz.

“Talán sokan közülünk gyorsabban szerzünk barátokat személyesen, mint a zoomon keresztül, és a kreativitás virágzik, ha nyugodtak vagyunk. De amikor otthonról zoomolunk, az emberek valószínűleg nyugodtabbak, mint egy kísérlet során” – tette hozzá. A szakértő szerint a menedzsereknek nem kell rohanni, hogy az embereket visszatereljék az irodába, de érdemes lehet személyesen is ötletbörzeket tartani.

“Bár a hatások robusztusnak tűnnek, ez jelenleg az egyetlen tanulmány a témában. Hogy ennek mekkora hatása van, az a vállalattól is függ” – mondta hozzátéve, hogy nem lenne ésszerű duplájára emelni a személyes találkozók mennyiségét, ha ez azzal jár, hogy az emberek többségének kétszer annyi időt kellene ingázással tölteni, ami szintén frusztrációt okoz és negatív hatással van a kreativitásra. Az egyensúly mint mindig, ebben az esetben is kulcsfontosságú lehet.

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print