A modern világ egyik legnagyobb átverése

A modern világ egyik legnagyobb tévhite, hogy minél több dolgot csinálunk egyszerre, annál hatékonyabbak vagyunk. De ez súlyos tévedés. De akkor mit tegyünk?

A multitaskingot sokan a produktivitás csúcsának tartják, pedig valójában az egyik legkárosabb és legkimerítőbb szokás, amely már középtávon is lenyomja a teljesítményünket. Bár úgy tűnhet, hogy egyszerre több dolgot végezni gyorsabbá és eredményesebbé tesz minket, a valóság ennek az ellenkezője. Ebben a cikkben bemutatom, hogy miért nem működik a multitasking, és hogyan lehet helyette egy hatékonyabb, fókuszáltabb munkavégzési stratégiát kialakítani.

Csak egy mítosz

Gondoljunk csak bele: valaha is próbáltunk már úgy fagyizni, hogy közben mély, jelentőségteljes beszélgetést folytattunk valakivel, miközben egy fontos e-mailre is válaszoltunk? Valószínűleg egyik tevékenységet sem végeztük el igazán jól. A multitasking illúziója abban rejlik, hogy azt hisszük: képesek vagyunk egyszerre több dologra is maximálisan odafigyelni. Pedig a figyelmünk és az energiánk véges, az idegrendszerünk pedig nem arra lett tervezve sok-sok millió éve, hogy párhuzamosan végezzen összetett feladatokat.

A kutatások azt mutatják, hogy amikor több feladatra osztjuk meg a figyelmünket, az agyunk valójában nem végzi el őket egyszerre; ehelyett folyamatosan váltogat a különböző tevékenységek között, aminek viszont súlyos ára van. A váltogatás energiát és időt emészt fel, ami azt jelenti, hogy minden egyes alkalommal, amikor egyik feladatról a másikra ugrunk, elveszítünk néhány másodpercet vagy akár perceket is. Ráadásul az úgynevezett figyelemmaradvány jelenség miatt az előző feladathoz kapcsolódó gondolatok még tovább zavarhatják a következő feladatra való koncentrálást, amint arra Cal Newport is felhívta a figyelmet az Elmélyült munka (Deep work) című zseniális könyvében.

A multitasking következményei

Tehát, amikor egy összetett feladat közben egy másikra váltunk, az agyunk nem képes azonnal elengedni az előző tevékenységet. Ennek következményei sokunk számára lehetnek ismerősek.

• Csökkent teljesítmény: A folyamatos váltogatás miatt az agyunk nem tud elmélyülni egy adott feladatban, így a teljesítményünk csökken.
• Több hiba: A figyelemmegosztás miatt könnyebben vétünk hibákat, legyen szó akár egy egyszerű e-mailről, akár egy komplex projekt kidolgozásáról.
• Növekvő stressz: A folyamatos megosztott figyelem kimeríti az idegrendszerünket, ami stresszhez és szorongáshoz vezethet.
• Lassabb munkavégzés: Bár úgy tűnhet, hogy egyszerre több dolgot csinálunk, a valóságban minden egyes feladatra kevesebb időt tudunk hatékonyan fordítani, így a feladatok lezárása hosszabb időt vesz igénybe.
• Döglődő kreativitás: A elmélyült munkát igénylő kreatív folyamatok nem működnek megfelelően, ha az agyunk folyamatosan ugrál egyik feladatról a másikra.

Öt kérdés

Sokan valószínűleg azért ragaszkodnak a multitaskinghoz, mert úgy érzik, hogy nincs elég idejük mindenre, vagy egyszerűen csak rossz szokásokat és munkafolyamatokat alakítottak ki. Azonban, ha végig gondoljuk, hogy a nap végén hány feladatot végeztünk el ténylegesen, és mennyi maradt félbehagyva, könnyen rájöhetünk, hogy a multitasking valójában az energia- és időpazarlás egyik sunyi formája. Már közép és főleg hosszú távon mentális fáradtságot okoz, ami az életünk valamennyi területén érezheti hatását.

Íme néhány kérdés, amelyet érdemes feltennünk magunknak, ha multitaskingolunk:

• Hány feladattal végeztünk teljesen a nap folyamán?
• Mennyi hibát vétettünk?
• Mennyire éreztük magunkat kimerültnek a nap végére?
• Mennyi dolgot felejtettünk el?
• Mi történt másnap reggel: a káosz folytatódott, vagy sikerült rendet teremtenünk?

De akkor mit tehetünk?

A multitasking helyett az egyik legjobb stratégia az úgynevezett monotasking, vagyis amikor a teljes figyelmünket egyetlen feladatra összpontosítjuk. Én évek óta így dolgozom és abszolút érezhető a változás az életminőségemben.

Most képzeljük el, hogy nem pörgünk egyszerre 10 dolgon. Mi lenne, ha egyszerűen csak egy feladatra fókuszálnánk? Íme néhány módszer, amellyekkel hatékonyabban lehetünk jelen az életünkben – vagyis nem csak a munkánkban!

• Tervezzük meg a napunkat – Készítsük el a legfontosabb feladataink listáját, és úgy osszuk be az időnket, hogy egyszerre mindig csak egy dologra fókuszáljunk.
• Használjunk fókuszidőt – Próbáljuk ki a Pomodoro-technikát vagy más időblokkolási módszereket, hogy megszakítás nélkül dolgozhassunk egy adott feladaton.
• Szüntessük meg zavaró tényezőket – Az értesítések kikapcsolásával, egy csendes munkakörnyezet kialakításával és a telefon félretételével csökkentjük a figyelemelterelést.
• Gyakoroljuk a tudatos jelenlétet – Legyen szó munkáról vagy egy családi beszélgetésről, igyekszünk teljes figyelemmel jelen lenni az adott pillanatban.
• Tanuljunk meg priorizálni – Nem minden feladat ugyanolyan fontos. Ismerjük fel, hogy mi az, ami valóban előrébb visz minket.
• Legyünk türelmesek magunkkal – Ha hozzászoktunk a multitaskinghoz, időbe telhet, mire átállunk a fókuszált munkavégzésre. Az eredmények azonban garantáltan megérik a befektetett energiát.

A multitasking – ez a személyes álláspontom is – nem egy szuperképesség, hanem egy hatékonyságromboló szokás, amely akadályozza a koncentrációt, növeli a stresszt és csökkenti a produktivitást. Ezt valószínűleg mélyen bent pontosan tudja mindenki, aki egyszerre próbál 10 tányért a levegőben tartani. A megoldás – és az elégedett élet – egyik legfontos lépése a már ismertetett monotasking bevezetése. Érdemes kitartóan próbálkozni, mert valóban megéri.

Lippai Roland
Life és karrier coach, terep ultrafutó