5 terület, ahol gyökeresen megváltoztathatja a munka világát a járvány

A krízishelyzetek egyúttal lehetőséget is hordoznak magukban a változásra. A munka, a munkahely és a munkahelyi kapcsolatok sem lesznek ez alól kivételek, ezért megnéztük, mely területeken várható változás a járvány utáni időkben.

Rugalmasabb munkavégzés

A koronavírus azokat a munkáltatókat is rákényszerítette az otthoni munkavégzésre, ahol bár lehetséges volna, eddig nem kultiválták a home office intézményét. Most pillanatok alatt kellett minden technikai feltételt megteremteni a munka folytatásához, miközben a megszokottakkal ellentétben a dolgozók nem egy légtérben tartózkodnak. Csodák-csodájára a kezdeti fennakadások ellenére minden megoldódott.

via GIPHY

Az amerikai felmérések szerint pedig nemcsak, hogy hatékonyan tették a dolgukat a munkavállalók, de még növekedett is a teljesítményük. Ahogy korábban már írtunk róla, hogy a mostani tapasztalatok és eredmények számos meghatározó tech vállalatot arra ösztönöztek a Szilícium-völgyben, hogy átvariálják a munkarend eddig bevett sémáját, és új megoldásokban gondolkozzanak. A Twitter volt az első cég, amely a dolgozók szabad belátására bízza, hol szeretnének dolgozni, és akár választhatják azt is, hogy soha többé nem térnek vissza az irodába. A home office mellett más mód is létezik a munkavállalók kényelmének támogatására, illetve arra, hogy több idejük legyen magukra és a családjukra. Az új-zélandi miniszterelnök, Jacinda Ardern például a munka-magánélet egyensúlyának megteremtése érdekében a négynapos munkahét bevezetését szorgalmazza az országban.

Az elmúlt hónapokban megnövekedett munkateljesítmény kapcsán azonban több szakértő is káros minták jelenlétére figyelmeztet, így a munka és a magánélet közötti határvonal elmosódása és az állandóan készenlétben állás frusztráló érzése hajtotta az embereket, hogy dolgozzanak többet. Ez azonban a járványhelyzetnek is betudható, hiszen a körülmények miatt egyébként is nehezebbek a mindennapok. Ha majd az emberek nem kockáztatják az egészségüket minden alkalommal, amikor elhagyják a biztonságot jelentő négy falat, hanem nyugodtan el tudnak menni a barátokkal és több opció lesz a kikapcsolódásra, akkor a felborult egyensúly is helyreáll a karrier és a privát szféra között. Ha a rendes kerékvágás visszaálltával két e-mail között nem kell matekozni a kisiskolással vagy játszani az ovissal, akkor a munkához szükséges nyugodt körülmények is adottak lesznek. Az otthoni munkavégzés másik előnye az ingázás elmaradtával felszabadult idő, ami még több mozgásteret ad a dolgozónak, egyúttal az autósforgalom csökkenésével jobb lehet a levegő minősége.

Persze ez nem jelenti azt, hogy ezentúl mindenki csak és kizárólag a saját otthonába bezárkózva dolgozna, hiszen a személyes találkozások fontosak a csapatépítés és az ügyfélkapcsolat szempontjából is, így az iroda, mint olyan nem szűnik meg, csak átalakul. Az állandó benti létet így a vetésforgó válthatja fel.

Viszlát időrabló személyes megbeszélések!

Megbeszélések, ügyféltalálkozók, konferenciák, tréningek – a vállalati kultúra oszlopai, amelyek azonban hiába hordozzák magukban a tenni akarást, valahogy a végén általában csak időpocsékolásként élik meg a felek. Persze okoznak vicces helyzeteket is a Zoom-megbeszélések, mint például a WC csobogása a háttérben váratlanul, de alapvetően jól vizsgázott ez a formátum, bármilyen platformról (Hangouts, Skype, Zoom stb.) is legyen szó. Az utazások száma is jelentősen csökkenhet ennek köszönhetően. „A sales csapatunk most napi öt-nyolc ügyféllel találkozik, míg korábban három nap alatt eggyel tudtak az utazások miatt” – mondta egy videókonferencián Andy Grove, az Intel vezérigazgatója.

via GIPHY

Az alkalmazkodó, agilis és innovatív vállalkozások fognak virágozni

Mely cégek tudták könnyebben venni a mostani helyzetet? Amelyek rugalmasak voltak, és gyorsan tudták a működésüket módosítani. Például az éttermek, akik átálltak a kiszállításra, vagy az edzőtermek, amelyek online edzéseket kínáltak.

Az eredményen van a fókusz, és nem az időn

Sok munkáltató azért tart a home office-tól, mert úgy gondolja, hogy így a dolgozók mással lesznek elfoglalva. Nyilván nem alaptalan a félelem, másrészt azonban az irodában sem dolgozza végig senki a nyolc órát. Trécselések a kávégép mellett, cigiszünetek, bolt-túrák, és egy kis Facebook tarkítja az irodista napját. A mostani helyzetre válaszul vannak olyan munkahelyek, ahol folyamatosan figyelik a dolgozók Slack beszélgetéseit vagy hogy milyen képernyőket osztottak meg Zoomon. Ezek egészségtelen gyakorlatok, amelyeknek vannak hátulütőik.

Ezzel azt az üzenetet közvetíti egy vezető, hogy nem bízik meg a cég az embereiben, ami csökkenti a motivációt és a produktivitást. Ahogy egyre rugalmasabbá válik a munkavégzés, úgy a látszólag munkával töltött órák száma helyett valószínűleg fontosabbá válik majd, hogy az eredmény.

Felértékelődik a munkavállalók közérzete és egészsége

Szintén a Szilícium-völgyben látott példa, hogy a vállalatok igyekeznek minden jóval elhalmozni a dolgozókat. A fizikai szükségletek, sportpályák, ingyen gyümölcs stb. biztosítása azonban a koronavírus utáni időszakban egy egészen új szintre lép, amikor az emberek kezdenek visszaszállingózni az irodákba. Az asztalok, kilincsek, közösen használt helyiségek és tárgyak alapos fertőtlenítése, távolságtartás, folyamatos szellőztetés és a maszkviselés az irodai mindennapok szerves része lesz. Ezen enyhít a részleges home office, amikor nem mindenki egyszerre tartózkodik egy légtérben.

Ezen felül mentális fronton fokozottan figyelni kell a dolgozókra, hiszen így tudják a legjobb formájukat nyújtani a mindennapi kihívások közepette. „Egyéni szinten lesznek olyan emberek, akiknek poszttraumás stresszt fognak tapasztalni” – mondta Adam Grant, a Wharton School professzora. Az egészséges és biztonságos környezet mellett éppen ezért a munkáltatóknak a jövőben azon is kell dolgozniuk, hogy csökkentsék a mentális betegségeket övező stigmákat a közösségükben, és megadják a szükséges támogatást dolgozóiknak.