Amikor egy-egy nagyobb vagy kihívást jelentő feladat landol az asztalunkon, hajlamosak vagyunk a legutolsó pillanatig tologatni. Napokig vagy akár hetekig ott köröz a feladatlistán, de valahogy mindig akad valami, ami fontosabbnak tűnik az adott pillanatban, és elvonja a figyelmünket.
Magát a halogatást gyakran a feladattól való félelem okozza, amire még rátesz aztán egy lapáttal a halogatás miatt érzett bűntudat. Az alábbi három, könnyen elsajátítható módszerrel azonban te is túllendülhetsz halogató éneden.
A hatékonyság ma a legértékesebb tulajdonság – kevés az idő, kevés az ember, kevés a pénz és kevés a szakértelem, ezért maximalizálni kell a hatékonyságot szervezeti és egyéni szinten is. Ebbe a fajta produktivitásközpontú látásmódba nem fér bele a halogatás, hogy egy feladat sokáig várjon a megvalósításra. Mivel erre kondícionálnak minket kiskorunk óta, a halogatás egyenlő a lustasággal, így a feladatok tologatása garantált melegágya a bűntudatnak és más, önmarcangoló gondolatoknak.
Ez a frusztráció azonban nem azonos a lustasággal, sokkal inkább elkerülő hadművelet.
„Egyszerűen függők lettünk, hogy folyamatosan csináljunk valamit” – mondta Paula Davis-Laack stressz- és ellenállóképesség szakértő a New York Times-nak. „A szervezetek ezt jutalmazzák, ezért megerősítést kap ez a viselkedési forma.” Davis-Laack kiemeli, hogy az állandó elérhetőségre beállított kultúrában hozzászoktunk, hogy folyamatosan dolgozunk anélkül, hogy kellő időt adnánk magunknak a regenerálódásra. Ezért rettegünk a következő feladatunkkal járó negatív érzésektől, és ennek eredményeként halogatjuk a teljesítésüket. A kulcs ebből adódóan, hogy még azelőtt megelőzzük a halogatást, hogy az a motivációnk útjába állna – és a szakértő szerint ennek legjobb módja, ha a szorongás érzését szüntetjük meg.
Íme, három könnyen kivitelezhető módszer, amivel javíthatsz a teljesítményeden – nemcsak azért hasznos, mert több dolgot tudsz elvégezni, de jobban is fogod érezni magad!
Tervezd meg a pihenőidet előre
Ahelyett, hogy azzal a feltett szándékkal ülsz le az asztalodhoz, hogy egyszerre az összes munkád és feladatod letudod (ami elkerülhetetlenül csalódáshoz fog vezetni, ami aztán halogatássá transzformálódik), a kutatások azt mutatják, hogy kifizetődőbb előre megtervezni a szüneteket, amiket munka során tartasz majd. David Rock, a Your Brain at Work című kötet szerzője szerint ezek a szünetek lehetővé teszik az agynak, hogy „ötleteket fedezzen fel”, és hogy „új kapcsolódásokat hozzon létre, amelyek a tudatba is áttörhetnek”. Az optimális fókusz érdekében Rock 45 perc munkát javasol egyhuzamban, amit aztán 15 perces szünettel jutalmazz meg.
Tedd el a kütyüket
Sokszor, sok helyen leírták már, de attól még ugyanúgy igaz és ugyanúgy zavaró: a kütyük megtörik a figyelmet. Ahhoz, hogy magas színvonalon és hatékonyan el tudd végezni a munkádat, koncentrációra van szükség, ám az értesítések, közösségi oldalak ellenőrzése megtöri ezt. Egy ilyen kitérő után átlagosan 20 percre van szükség, hogy visszarázódj a korábbi állapotodba és felvedd a gondolatmeneted fonalát. Tedd el a telefonod és más eszközeidet jó messzire, hogy ne is lásd őket, és kapcsold ki rajtuk a netet vagy az értesítéseket.
Határozd el magad a kezdésre
Amikor túlfeszül a munkahelyi húr, és úgy érzed összecsapnak feletted a feladat hullámok, akkor az agy egyszerűen elkalandozik, mert nem lesz motivációja, hogy belekezdjen egy újabb dologba. Ez pedig egyenes úton vezet a halogatáshoz. Ezért nagy segítség, ha elhatározod magadban, hogy belekezdesz az adott dologba, és azt is tudatosítod, hogy miért is csinálod ezt. Ha felismered a munkád célját és értelmét, az segíthet feloldani a vele járó stresszt, és megelőzni a halogatást.
Összességében fontos látni, hogy a hatékonyság nagy erény, de ha nem adsz magadnak kellő időt a pihenésre és feltöltődésre, hosszú távon nem fogod bírni az iramot.
