Egy új tanulmány alátámasztotta: valóban kevesebb az elektromos autók CO2 kibocsátása

Az elektromos autók villámsebességgel terjednek, azonban, mint minden új technológia megjelenésekor, számos kérdés merül fel, érvek és ellenérvek feszülnek egymásnak.

A támogatói a Föld megmentésének zálogát látják benne, mások sokkal szkeptikusabbak. Az egyik leggyakoribb ellenvetés az elektromos autókkal szemben, hogy bár látszólag nem bocsátanak ki szén-dioxidot, a működésükkel közvetetten ugyanúgy termelnek, így egyáltalán nem jobbak, mint a hagyományos társaik.

Erre a vélekedésre cáfolt rá egy friss tanulmány.

Mivel az elektromos autózás még csak pár éve van velünk, és jelenleg válik a mindennapok részévé, így számos bizonytalan tényező van a járművek körül, amire az idő rövidsége miatt senki sem tudja a biztos választ. A legfőbb hajtóerő az elektromost autók mögött a fenntarthatóság elve, azonban sokan kétségbe vonják, hogy valóban jobbak lennének ezen a téren, mint hagyományos társaik. A lítium bányászata nem környezetbarát. Az elhasznált akkumulátorok szennyezik a környezetet. Az elektromos áramot is elő kell állítani valahogy. Az akkumulátorok újrahasznosításának előmozdításáért a Volkswagen Csoport tett már komoly lépéseket, a szén-dioxid kibocsátás kérdésében pedig egy friss tanulmány mondta ki a végső szót.

A klímaváltozás egyik legfőbb oka a belsőégésű motorok által kibocsátott üvegházhatású gázok, így az elektromos járművek épp ezt előznék meg. Na de az elektromos áram előállítása hogyan történik? Mert a megújuló energiaforrások használata még mindig nem az elsődleges, tehát sokszor ugyanúgy kötődik szén-dioxid kibocsátás az elektromos autózáshoz, mint alapesetben, csak épp nem az autóból jön ki. A friss tanulmány az elektromos személyautók – beleértve a SUV-okat – átfogó életciklus elemzését végezte el az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében Európában, az Egyesült Államokban, Kínában és Indiában. A tanulmány nemcsak a használathoz kötődő kibocsátást vizsgálta, hanem már a nyersanyag bányászattól kezdve egészen az újrahasznosításig figyelembe vették azt, és bár a különböző régiók között voltak eltérések, a lényeg egyértelmű: az elektromos autók által élettartamuk alatt kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége szignifikánsan alacsonyabb, mint a hagyományos gépjárműveké.

A globális lépték mellett a vizsgálat relevanciáját az adja, hogy a metodológiája átfogó, vagyis minden releváns hajtáslánc típust figyelembe vettek, így a plug-in hibrideket, továbbá az üzemanyagok széles skáláját, a bioüzemanyagokat, az elektro üzemanyagokat, a hidrogén üzemanyagokat és az elektromos áramot. A 2021-ben regisztrált autók ÜHG kibocsátását vetették össze azokkal az autókkal, amiket várhatóan 2030-ban fognak regisztrálni.

A tanulmány szerzői kiemelik, hogy más életciklus tanulmányokhoz képest négy pontban is eltér az ő vizsgálatuk:

• Egyrészt a tanulmány az üzemanyag, az elektromosság és a kettő keverékének, így a bioüzemanyag és biogáz üvegházgáz kibocsátását is vizsgálta.
• Ahelyett, hogy a hivatalos teszteredményeket vették volna alapul, a valós használatot vizsgálták, ami különösen a plug-in hibridek esetében fontos.
• A legfrissebb adatokat használták az ipari méretű akkumulátorgyártásról, és figyelembe vették a regionális akkumulátor-ellátási láncokat. Ez jelentősen alacsonyabb akkumulátor-gyártási kibocsátást eredményez, mint a korábbi tanulmányokban.
• A tanulmány magába foglalja a földgázból és földgáz alapú hidrogén üzemanyagokból történő metán szivárgásának globális felmelegedésre gyakorolt hatását. A metán a többi ÜHG-tól eltérően az emissziót követő első 20 évben többszörösen hozzájárul a globális felmelegedéshez, mint azt a 100 éves globális felmelegedési potenciál is tükrözi.

Az eredmény szerint tehát az elektromos autó mindenképp környezetbarátabb választás, mint egy hagyományos modell, de nem mindegy, hol vezetik ezt az autót. Egy átlagos, közepes méretű EV esetében Európában 66-69 százalékkal kisebb a kibocsátás mennyisége a teljes élettartam alatt, míg az Egyesült Államokban ez a szám 60-68 százalék, 37-45 százalék Kínában és 19-34 százalék Indiában. A különbség érthető, hiszen Kínában és Indiában még egyelőre a szén alapú energia a meghatározó, de a két ország is kifejezte már szándékát a megújulókra történő áttérésre.

Ezen felül, ahogy egyre kevésbé használ az emberiség fosszilis energiahordozókat az áram előállításához, úgy lesz egyre nagyobb ez a különbség, ha a 2030-ban regisztrált közepes méretű járműveket vesszük figyelembe.

A teljes tanulmány ITT érhető el.