A világ nagyvárosai, ahol lassan autóval vagy hátrányban

Ahogy egyre komolyabb problémát jelent a légszennyezés a városlakók és a környezet egészségére, szerte a világon egyre több helyen ismerik fel, hogy a hatalmas autóforgalom helyett a gyalogosok számára kell élhetővé tenni a városokat. Négy nagyvárost mutatunk, ahol a gyalogosoké a főszerep a közlekedésben.

Budapesten felháborodást váltott ki, hogy a körúton egy sávot elkoboztak az autósoktól és biciklissávvá alakították, az autósforgalom bárminemű korlátozásának felemlegetése pedig már-már lincshangulatot eredményez. Máshol azonban felismerték, hogy ha egymás mellé tesszük a légszennyezés okozta egészségkárosodást és azt, hogy autó helyett sokaknak villamosra vagy buszra kell szállnia, akkor bizony megéri elviselni egy kis zúgolódást hosszú távon.

A gyalogosbarát városok koncepcióját, akárcsak az általános home office elterjedését a koronavírus-járvány gyorsította fel

A kint lett az új bent, ahol legalább némileg lehet közösségi életet élni, és ezért sétálóutcákat alakítottak ki, a parkolóhelyeket pop-up éttermekké alakították, és több kerékpárutat hoztak létre – tehát az egykor autóval teli teli területeket gyalogos- és kerékpárosbarát helyekké alakították.

A változások nemcsak megnövekedett gazdasági aktivitást hoztak, de a tanulmányok azt is kimutatták, hogy a vírus kevésbé gyorsan terjed a jól járható negyedekben. Habár most, hogy a betegség már szinte a mindennapjaink része, ezen a téren is visszatért minden a megszokott kerékvágásba, és a pandémia legkeményebb hónapjaiban kiürült városok újra megteltek autókkal és dugókkal – de nem mindenhol. Vannak olyan városok, ahol ragaszkodtak a fejlesztésekhez, mert meglátták a pozitív oldalt, most pedig még több autómentes teret szorgalmaznak.

Párizs, Franciaország

Párizs már a járvány előtt is úton volt afelé, hogy gyalogosbarát nagyvárossá váljon. Az autók számának csökkentésére irányuló városi erőfeszítés részeként a Szajna mentén futó alsó rakpartok 2016 vége óta a gyalogosoké, az átalakulás 2018-ban vált véglegessé. 2020-ban Anne Hidalgo polgármestert újraválasztották, részben a „15 perces város” projekt támogatásának köszönhetően: ez egy új várostervezési koncepció, aminek lényege, hogy a lakosok mindennapi feladataikat, a vásárlástól az iskolába járáson át a munkáig – 15 perces sétával vagy biciklizéssel el tudják érni.

A járvány, illetve a tömegközlekedésben dolgozók sztrájkjai csak megerősítette ezeknek az emberközpontú és környezeti szempontból fenntartható kezdeményezéseknek a népszerűségét. „A párizsi gyalogos közlekedés szépsége a Covid óta jobban kiemelkedik” – mondta Kathleen Peddicordi, a Live and Invest Overseas alapítója. „A tömegközlekedés sokáig tilos volt, és kényelmetlenebb volt a maszk viselése miatt, így egyre többen kezdték el használni a lábukat.” További kerékpársávokat is bevezettek az autóforgalom enyhítésére. A város további 180 km kerékpárút és 180 ezer kerékpárparkoló kiépítését tervezi 2026-ra. „14 éve élek Párizsban, és magabiztosan kijelenthetem, hogy még soha nem láttam nagyobb, az egész városra kiterjedő átalakítást, mint ami mostanában történt a kerékpározás ösztönzésére” – mondta Sadie Sumner, a Fat Tire Tours kerékpártúra-társaság párizsi fiókjának vezetője. A főbb átjárókat, mint például a Rue de Rivoli Párizs központjában, egysávossá csökkentették, míg a kerékpáros utakat három autósáv szélességűre bővítették.

Emellett a város 2026-ig 170 ezer fa ültetését is tervezi, ami a város lehűtésére irányuló célkitűzés része. A 2024-es olimpiára készülve az Eiffel-torony és a Trocadero közötti híd is teljesen gyalogos lesz.

Összességében a lakosság nagyra értékelte a széles körű változásokat, sőt, még többre is vágynának. „A helyiek nagyon szeretik, kevesebb az autó, és úgy tűnik, az emberek egy kicsit nyugodtabbak” – mondta a párizsi származású Roobens Fils, aki blogot ír a Been Around the Globe-nál.

Bogota, Kolumbia

Míg Bogotában (és általában Kolumbiában) mindig is meghatározó volt a kerékpáros kultúra, a kerékpározás az ország nemzeti sportja, a járvány sok autómentes változást felgyorsított. 2020-ban Claudia Lopez polgármester további 84 kilométernyi ideiglenes kerékpárutat jelölt ki a város meglévő 550 kilométeres Ciclorruta kerékpárút-hálózatához – amely már az egyik legnagyobb a világon –, és azóta ezek állandósultak is.

Bogotá az elsők között volt a világon, ahol a világjárvány idején pop-up kerékpársávokat építettek, és a lakosok hamar felfigyeltek a változások pozitív hozadékaira. „A város valóban észrevehetően amszterdami és koppenhágai hangulatot kezdett árasztani az elmúlt néhány évben” – mondta Alex Gillard, a Nomad Nature Travel blog alapítója, aki Bogotában élt a járvány idején. „Rengeteg kerékpár van az utcákon a nap minden szakában, ez nagyon inspiráló.” Vasárnap és ünnepnapokon az autókat teljesen kitiltják bizonyos útvonalakon a Ciclovia néven ismert program keretében, amely hetente több mint 1,5 millió kerékpárost, gyalogost és kocogót vonz.

A város új, árammal és gázzal üzemelő SITP buszai a helyiek szerint a tömegközlekedést is jelentősen javították. „Megváltozott Bogota hangulata. Sokkal könnyebb, nyugodtabb és biztonságosabb most mozogni a városban” – mondta Josephine Remo lakos, aki utazási blogot ír.

Milánó, Olaszország

A járvány kezdetén Olaszországban volt a legmagasabb a megbetegedések száma, különösen az északi részeken, ezért a városoknak gyorsan kellett alternatívát kínálni a tömött tömegközlekedési eszközök helyett. 2020 nyarán Milánó ambiciózus tervbe kezdett, hogy kiszélesítse a járdákat és a kerékpársávokat 35 kilométernyi útszakaszon. A változások átalakították a várost, több szabadtéri étkezést, szabadtéri piacokat és városi kerteket hoztak magukkal.

„Ez nem az a Milánó, amire egyetemi éveimből emlékszem 10 évvel ezelőttről” – mondta Luisa Favaretto, a külföldön élőknek szóló Strategistico oldal alapítója. Az új CityLife kerület nemcsak Milánó legnagyobb autómentes övezete, hanem Európában is annak számít a maga nemében. „Tele van nyilvános zöldterületekkel és rengeteg kerékpárúttal, miközben bepillantást enged a fenntartható Milánó jövőjébe” – mondta Favaretto.

Az utazóknak nem kell aggódni amiatt, hogy hol találnak kerékpárt a kerékpárutak élvezetéhez. Milánó kerékpármegosztó szolgáltatása, a BikeMI 300 állomással rendelkezik városszerte, ahol hagyományos és e-kerékpárok közül lehet válogatni.

San Francisco, Egyesült Államok

Ez az észak-kaliforniai város már a világjárvány korai szakaszában gyorsan elindította a Slow Streets programot, amely jelzésekkel és sorompókkal korlátozta az autóforgalmat és a sebességet 30 folyosón annak érdekében, hogy azokat gyalogos- és kerékpárosbarátabbá tegyék. A város által összegyűjtött adatok szerint a program keretében a járműforgalom 50%-kal csökkent, míg a gyalogosforgalom 17%-kal, a kerékpáros forgalom pedig a hétköznapokon 65%-kal nőtt.

Bár azóta sok utcát visszaállítottak a pandémia előtti állapotba, a városlakók erőfeszítéseinek köszönhetően négy szakaszt állandósítottak, így a Golden Gate Avenue, a Lake Street, a Sanchez Street és a Shotwell Street szakaszait. A többi folyosó jövőjéről az ősz folyamán szavaztak.

„A gyalogosok és a kerékpárosok számára nagyszerű, hogy osztozhatnak az utcákon” – mondta Leith Steel lakos a még mindig lezárt utakon. „Látod, hogy családok sétálnak, gyerekek játszanak – ez egy egészen más élmény.” Azt is hozzáteszi, hogy a város pénzt és erőfeszítést fektetett abba, hogy jobb kerékpárútvonalakat építsenek ki mindenfelé, és ezek a korábbiaknál egyértelműbben vannak megjelölve.

Bár még mindig sok a tennivaló, hogy San Francisco valóban gyalogosbarát várossá váljon, a történelem azt mutatja, hogy ez bizony kivitelezhető. A város egyik leginkább sétálóbarát része – a vízpart mentén elterülő Embarcadero – egykor autópálya volt, mígnem egy 1989-es földrengés használhatatlanná tette a járművek számára.