A férfiasság nem páncél: miért olyan nehéz megmutatnunk, hogy sebezhetőek vagyunk?
Mitől lesz valaki valóban erős férfi? Attól, hogy mindent megold, vagy attól, hogy képes őszintén beszélni az érzéseiről? Puszta Viktor shiatsu terapeuta az Igényes Nő podcastban a sebezhetőségről, a bizalomról és a párkapcsolati jelenlétről beszélt.
A férfi legyen határozott, bírja a nyomást, tudjon dönteni, és lehetőleg mindig legyen megoldása. Ismerős elvárások. De mi történik akkor, amikor valaki nem tudja, merre tovább? Amikor nem tanácsra, hanem figyelemre van szüksége, vagy egyszerűen szeretné elmondani, hogy valami fáj? Puszta Viktor szerint az erő nem a sebezhetőség elrejtésében, hanem önmagunk vállalásában is megmutatkozhat.
A shiatsu terapeutával Dénes Évi beszélgetett az Igényes Nő podcastban a férfi és női szerepekről, az érzelmi biztonságról, a gyermekkori tapasztalatokról és a párkapcsolati bizalomról. Noha a beszélgetés az Igényes Nő műsorában hangzott el, a felvetett kérdések a férfiakat is közvetlenül érintik: hogyan lehet valaki egyszerre magabiztos és érzékeny, önálló és kapcsolódni képes?
Előbb emberként, aztán férfiként
Az interjú egyik fontos kiindulópontja, hogy a megszokott nemi szerepeknél többre érdemes figyelni. A „légy igazi férfi” típusú felszólítások ritkán mondják meg, hogyan viselkedjünk egy nehéz beszélgetésben, egy vita után vagy akkor, amikor támogatást szeretnénk kérni.
Viktor ehelyett az önazonosságot hangsúlyozza: felismerni és kifejezni a saját szükségleteinket úgy, hogy közben a másik emberét is tiszteletben tartjuk. Egy kapcsolatban nem elegendő jól eljátszani egy szerepet. A kérdés az, hogy képesek vagyunk-e elmondani, mire van valóban szükségünk.
Ez összecseng azzal is, amit korábbi cikkünkben a modern férfi intimitáshoz fűződő nehézségeiről írtunk: a teljesítmény és a külső magabiztosság önmagában nem teremt mély emberi kapcsolatot.
A sebezhetőség ott kezdődik, ahol elfogy a kész válasz
Viktor személyes történetében a gyerekkori bántó élmények, a bizonytalanság és az önismereti munka is szerepet kaptak. Elmondása szerint eleinte nem is tudta pontosan megfogalmazni a belső hiányait: csak azt érzékelte, hogy bizonyos helyzetekben összeszorul a gyomra, és nehezére esik megszólalni. Később pszichológus segítségét kérte, majd önismereti csoportokban is dolgozott magán.
A történet azért fontos, mert nem egy velünk született, változtathatatlan „férfitípusról” szól, hanem tanult reakciókról. Ha valaki korábban azt tapasztalta, hogy az őszinteségre elutasítás vagy bántás a válasz, érthető, ha legközelebb óvatosabban mutatja meg magát.
„Nem kell tökéletesnek lenned minden egyes megjelenésedben” – fogalmazott Viktor. A mondat lényege nem az, hogy minden érzésünket válogatás nélkül a másikra zúdítsuk, hanem hogy legyen helye a bizonytalanságnak, a hibázásnak és a segítségkérésnek is.
A férfiak sebezhetőségéről és a segítségkérés nehézségeiről korábban is írtunk: sok férfi számára ma is komoly akadályt jelent annak kimondása, hogy támogatásra van szüksége.
Nem kell minden problémát megoldanod a párod helyett
A beszélgetés egyik leginkább hétköznapokban használható része a kommunikációról szól. Ismerős jelenet: a másik fél fáradtan mesél a napjáról, mi pedig már a második mondatnál javasoljuk, mit kellene tennie. Munkahelyet váltani, nemet mondani, lemondani egy találkozót. Csakhogy lehet, hogy a beszélgetés célja nem a megoldás keresése volt.
Viktor szerint az értő figyelem része annak elfogadása, hogy a társunk önálló ember, aki sokszor maga is képes rendezni a problémáját. Előfordulhat, hogy elsősorban arra vágyik: valaki meghallgassa anélkül, hogy rögtön kijavítaná vagy irányítaná.
Ez nem nemi sajátosság vagy általános szabály. Férfiaknak és nőknek egyaránt lehet szükségük csendre, gyakorlati segítségre vagy puszta meghallgatásra – helyzettől függően. Sok félreértést megelőzhet egy egyszerű kérdés: „Most azt szeretnéd, hogy meghallgassalak, vagy ötleteljünk a megoldáson?”
A bizalmat nem a konfliktusok hiánya teremti meg. Ahogyan a boldog párok érzelmi biztonságáról szóló korábbi cikkünk is bemutatta, sokat számít, hogyan reagálunk egymás nehéz pillanataira.
Az érzelmi biztonság nem jelent önfeladást
A beszélgetésben többször visszatér a partneriség és az egyenrangúság kérdése. Viktor szerint egy érett kapcsolatban mindkét fél önálló, felelősséget vállaló emberként van jelen. Nem azért kapcsolódnak, mert egyiküknek a másik nélkül nincs élete, hanem azért, mert szeretnék megosztani egymással azt.
A figyelem és a gondoskodás azonban nem működhet határok nélkül. Amikor a riporter arról kérdezi, hol jelenik meg az egyéni felelősség, Viktor a saját határaink megvédését emeli ki. A közelség nem kötelez arra, hogy bárki eltűrjön egy bántó vagy számára méltatlan helyzetet.
Ezért a biztonságos kapcsolat nem azonos a feltétel nélküli engedékenységgel. Kölcsönösséget, tiszteletet és olyan kommunikációt igényel, amelyben mindkét fél kimondhatja, mire van szüksége. Erről szól a személyes határok szerepét bemutató írásunk is.
Miért fontos az érintés – és hol vannak a határai?
Shiatsu terapeutaként Viktor az érintésről is sokat beszél. Saját tapasztalatai alapján egy ölelés, egy odafordulás vagy a hétköznapi testi közelség sokat elárulhat arról, mennyire komfortos valaki egy helyzetben. Kiemeli, hogy az érintésnek nem feltétlenül kell szexuális jelentése vagy mögöttes elvárása legyen: néha önmagában a figyelmes jelenlétről szól.
A shiatsut saját gyakorlatában önismereti eszközként írja le. A beszélgetésben az érintés és a régebbi érzelmi élmények kapcsolatáról személyes megfigyeléseket fogalmaz meg. Ezeket nem szabad orvosi diagnózisként vagy tudományosan igazolt traumafeldolgozó módszerként kezelni. A shiatsu és más kiegészítő módszerek nem helyettesítik a szakszerű pszichológiai vagy egészségügyi ellátást.
A párkapcsolati érintésnél pedig az egyik legfontosabb alapelv az egyértelmű beleegyezés: az ölelés vagy közelség akkor jó, ha azt mindketten szeretnék, és a másik határait is tiszteletben tartjuk.
Egyetlen mondat, amit érdemes hazavinni
A beszélgetés vége felé Dénes Évi azt kérdezi, hogyan lehet igazán jól figyelni a társunkra. Viktor válasza rövid: „Ha hagyom, hogy a másik önmaga lehessen.”
Ebben benne van a kölcsönösség, a bizalom és a felelősség is. Az, hogy nem próbáljuk a párunkat saját elképzelésünkhöz igazítani; hogy merünk kérdezni, és nem mindig helyette válaszolunk; és hogy magunkat sem rejtjük folyamatosan egy sérthetetlennek tűnő szerep mögé.
Az erős férfi nem feltétlenül az, akinek mindig van válasza. Néha az, aki képes őszintén kimondani: „Most nekem is nehéz.”
Nézd meg a teljes beszélgetést
A közel 40 perces interjút Dénes Évi vezeti. A beszélgetés az Igényes Nő podcastban hangzott el, a felvétel és a fotó a DLX MEDIA közreműködésével készült.
Források
- Igényes Nő podcast – Puszta Viktor shiatsu terapeutával készült beszélgetés, szerkesztőségi átirat és epizódleírás (elsődleges forrás).
- A teljes videó az Igényes Nő YouTube-csatornáján.
- Podcast stúdió: https://podcast-studio.hu/
Borítókép: DLX MEDIA.
Tetszett? Oszd meg másokkal is!
A szerzőről
