A 3 leggyakoribb kérdés, ami egy válás során biztos, hogy felmerül

Válás - leggyakoribb kérdések

A válások számának alakulásáról egészen 1876 óta állnak rendelkezésre adatok. Jól látható, hogy még az 1900-as évek elején például évente alig ezer válásról döntöttek, addig a két világháború közötti időszakban már évente hatezer válást regisztráltak. Habár a trend a nagy gazdasági világválság alatt jelentősen visszaesett, a II. világháború után ismét emelkedni kezdett, ez a tendencia pedig ma is tart: a házasságok közel fele válással végződik.

A köznapi szóhasználatban a válás több dolgot is takarhat, mint például az anyakönyvvezető előtt megkötött házasság felbontását, a vagyonmegosztást vagy a gyermekek elhelyezését. Ha van a házaspárnak közös lakása, a lakás további használatáról is megállapodhatnak a felek, ennek hiányában erről a bíróság dönt. Ha vannak közös gyermekek, az ő további sorsukról is dönteni kell, vagyis ki fogja a szülői felügyeletet gyakorolni, hol lakik majd a gyermek, milyen módon tartja a kapcsolatot a különélő szülővel, milyen összegű gyermektartásdíjat fizet a különélő szülő. Dr. Király Edina, a Szépen Válj El Válásközpont ügyvédje válaszol a három leggyakoribb kérdésre, ami egy válás során biztos, hogy felmerül.

Mi lesz a vagyonnal?

Nem tartozik szorosan a váláshoz, ezért nem is lehet a bontóperben a házassági vagyonjogi igényeket érvényesíteni, de mindenképpen célszerű törekedni a házastársi közös vagyon megosztásában való megállapodásra is, mert ez sokszor összefügg a tartásdíj mértékével.

Ez leggyakrabban olyan esetben fordul elő, amikor egy ingatlana van a házaspárnak és egyik szülő sem tudja megváltani a másik tulajdoni hányadát, de van lehetőség egyszeri pénzbeli juttatással megfizetni évekre előre a tartásdíjat, vagy annak egy részét. Itt a bíróság azt vizsgálja, hogy ez a gyermek érdekeivel nem ellentétes-e, tehát lesz-e elegendő havi bevétel a gyermek tartására és nemcsak a lakhatása oldódik meg a tulajdoni hányad megváltási díjának tartásdíjba történő beszámításával.

Mi lesz a CSOK-kal?

A közös lakások mostanában egy új problémát is felvetnek, mégpedig a CSOK elvesztését, ha a vagyonmegosztás során el kell adni a lakást. A probléma itt abból adódik, hogy ez a nevéből adódóan is egy családnak járó támogatási forma, ezért a válás után, ha nem a gyermekeket gondozó szülőé marad a lakás, nehéz olyan megoldást találni, hogy ne veszítsék el a támogatást.

Amennyiben CSOK igénybevételével vásárolsz meg egy ingatlant, akkor tíz évre terhelési és elidegenítési tilalmat jegyeznek be a Magyar Állam javára – ami egyébként egy amúgy is hitellel terhelt lakás vagy ház esetén csak hab a tortán, mégis, valahogy ettől jobban félnek az emberek. Tíz év alatt sok minden történhet: lehet, hogy nem jön össze a bevállalt gyerek, vagy külföldre költözik a család, ám ami a leggyakoribb, és amivel rendszerint nem szoktak számolni, az a válás.

Közös szülői felügyelet-vagy mégsem?

A szülői felügyeleti jogot fő szabályként a válás után is közösen gyakorolják a szülők. Nagyon lényeges feltétel, hogy ebben a feleknek meg kell állapodni, ha ugyanis ezt nem közösen kérik, a bíróság nem dönthet a közös felügyelet mellett.
Azt érdemes ezzel kapcsolatban tudni, hogy a családjog egész rendszerére jellemző módon, a legfontosabb szempont a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos bírói döntés során is, hogy mi szolgálja a gyermek érdekét.

Ha a bíróság azt észleli, hogy a közös szülői felügyeletet csak azért ellenzed, mert egyéb kérdésekben így akarsz nyomást gyakorolni a másik félre, az pontosan arra utal, hogy nem te vagy az alkalmasabb szülő. De fordítva is igaz, ha azért erőlteted a közös felügyeletet, mert azt gondolod, hogy akkor nem, vagy kisebb mértékű tartásdíjat kell fizetned, szintén szülői alkalmatlanságra utal.

Tények és tévedések a tartásdíj mértékéről

Elsősorban a gyermek szükséges kiadásaihoz igazodik, ezért téves az a feltevés, hogy a különélő szülő jövedelmének a jogszabályban előírt mértéke – gyermekenként 15 -25 % – kőbe van vésve.

Vannak olyan szülők, akik olyan mértékű jövedelemmel rendelkeznek, hogy az így kiszámított tartásdíj a gyermek tényleges kiadásainak többszöröse lenne. Ez olyan esetekben szokott előfordulni leggyakrabban, amikor a házasság alatt is az egész család gyakorlatilag ATM automatának nézte a jól kereső apát. Az ilyen mértékű tartásdíjat természetesen nem ítéli meg a bíróság.

Amiben még a különélő szülők gyakran tévednek, hogy ugyanolyan mértékben kell a gyermek eltartásáról gondoskodniuk. A különélő szülő ugyanis elsősorban pénzben, míg a gondozó szülő elsősorban természetben teljesíti tartási kötelezettségét, vagyis nem kell a gondozó szülőnek ugyanolyan mértékű pénzt a gyermekre fordítani. A gondozó szülő által igénybe vett családi adókedvezményt és családi pótlékot azonban a javára juttatott ellátásként figyelembe kell venni.

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print