A holland niksen immáron nem csupán egy kifejezést, hanem egy egész szemléletmódot takar. A sajátos welllness-irányzat először 2019-ben, a koronavírus-járvány előestéjén tett szert komolyabb figyelemre, de a pandémia utáni érában talán még időszerűbb és tanulságosabb górcső alá venni, mint valaha.
A niksen holland kifejezés nemes egyszerűséggel annyit tesz: „nem csinálni semmit”. Meglehetősen egyszerű szó, hétköznapi jelentéssel – hogyan építhető tehát rá egy egész szemléletmód? E furcsa jelenség megértéséhez nyújt nagyszerű támpontot Olga Mecking magyarul is megjelent könyve, a Niksen – A semmittevés holland művészete. A szerző a BBC Travel felületén megjelent cikkében azt írja, nyelvészként hallatlanul izgalmas volt számára, hogy voltaképpen egy egész wellness-trendet kifejezhetünk egy triviális kifejezéssel.
A niksen egyébként először 2019-ben, a koronavírus-járvány előtti esztendőben keltette fel komolyabban az emberek figyelmét – az irányzatban a stressz és a kiégés egyfajta ellenszerét látták.
Mecking a niksent a következőképpen definiálja: „cél nélküli semmittevés”. Tehát semmiképp sem azt a helyzetet érti alatta, amikor merő szórakozásból, esetleg unalomból böngésszük a Facebookot, vagy meditálunk, „hátha történik valami”. Mecking azt mondja, a célnélküliség előfeltétele, hogy hagyjuk szabadon szárnyalni az elménket, kikapcsoljuk a tudatos énünket, és egyfajta jóleső időtlenségben „lebegünk”, kiszakadva a különböző kötöttségek és a tudatosság béklyójából.
A szerző kiemeli, egy olyan időszakban, mint a mostani – amikor lassan, de biztosan felocsúdunk a koronavírus-járvány, a háború és a gazdasági válság jelentette kollektív sokkból – roppant fontos lenne, hogy újragondoljuk, hogyan tölthetnénk el minél hatékonyabban üres óráinkat.
Thijs Launspach holland pszichológus szerint a niksen nem mást jelent, mint „semmit sem csinálni vagy elfoglalni magunkat valami igazán triviálissal”. A szakember hozzátette, e wellness-irányzattal az idősebb generációkat lehet a legkönnyebben megszólítani, akiknek nincs olyan szigorúan beosztva az idejük, mint a fiatalabb nemzedékeknek. Launspach kiemelte, a holland társadalom napjainkban stresszesebb, mint valaha, ez pedig főként a gyors, modern életforma következménye. Nézete szerint egyáltalán nem baj, ha valaki ideig-óráig stresszes állapotban létezik – a probléma ott kezdődik, amikor ráébredünk, hogy folyamatos feszültségben éljük az életünket.
