Kifejlesztették a szívinfarktus ellenszerét?

Egy új tanulmány szerint az övsömör elleni vakcina számottevően csökkentheti a szívinfarktus, illetve a stroke kialakulásának kockázatát.

Egyre több tudományos kutatás támasztja alá, hogy rengeteg egészségügyi előnnyel jár, ha valaki beadatja magának az övsömör elleni vakcinát. A múlt héten napvilágot látott egy gondolatébresztő tanulmány, melynek legfontosabb következtetése, hogy az oltóanyag révén csökkenthető a szívinfarktus és a stroke kialakulásának veszélye – írja a Gizmodo. A dél-koreai Kjonghi Egyetem munkatársai néhány nappal ezelőtt, a European Heart Journal hasábjain publikálták kutatásuk eredményeit. A szakértők több mint egymillió dél-koreai lakos egészségügyi adatait fésülték át, s azt találták, hogy az övsömör elleni védőoltásban részesült személyeknél kisebb valószínűséggel alakultak ki szív- és érrendszeri problémák, mint azoknál, akik nem estek át a vakcináción.

„Mindebből arra következtethetünk, hogy a vakcina nem pusztán az övsömör ellen nyújthat hatékony védelmet, de a szív egészségére nézve is potenciális előnyökkel járhat” – nyilatkozta Sooji Lee, a tanulmány egyik szerzője.

Az övsömört a varicella-zoster vírus okozza: ugyanaz a baktérium, ami a gyerekeknél bárányhimlőt idéz elő – írja a Gizmodo. Noha ez utóbbi betegség az esetek többségében gyors lefolyású, a vírus akár túl is élheti a szervezet által adott kezdeti immunválaszt, és évtizedeken keresztül az emberi szervezetben maradhat. Ha – a magasabb korból fakadóan – az immunrendszer legyengül, a vírus újból aktiválódhat, és övsömört idézhet elő. Ez az állapot általában súlyosabb a bárányhimlőnél, hiszen nemcsak erős fájdalommal, de több hétig tartó kiütésekkel is járhat. Sőt, olykor sajnos megesik, hogy az övsömör élethosszig tartó idegfájdalmat eredményez, de – ahogy azt korábban több tanulmány is igazolta – a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét is fokozhatja, mi több, még a szívet is károsíthatja. Ennek dacára mindmáig nem készült olyan kiterjedt tudományos kutatás, mely alaposabban szemrevételezte volna, hogy a vakcinák mennyiben képesek védelmet nyújtani a felsorolt kockázatokkal szemben.

Ezért is tekinthető hiánypótlónak a dél-koreai tudósok vállalkozása. A szakemberek felfedezték, hogy az övsömör elleni védőoltás 23 százalékkal csökkentette a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának esélyét. A komolyabb problémák (szívroham, stroke) esetében ugyanez a szám 26 százalék volt, továbbá azt is megfigyelték, hogy az oltás jótékony hatása a vakcinációt követő két-három évben mutatkozott a legintenzívebbnek, ám még nyolc év múltán sem szűnt meg teljesen. A pozitív változás a férfiak, a már korábban is egészségügyi problémákkal küzdők és a vidéki, vagy társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak minősülő térségekben élők esetében volt a leglátványosabb.

Érdemes azonban hozzátenni, hogy az ilyen jellegű kutatások mindig konkrét megfigyeléseken alapulnak, vagyis nem alkalmasak arra, hogy ok-okozati összefüggéseket állapítsanak meg. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az övsömör gyulladást és vérrögösödést is okozhat, sőt a vérereket is károsíthatja, ezáltal pedig a komolyabb kardiovaszkuláris betegségeknek is megágyazhat.

A Gizmodo cikke szerint a képet nagyban árnyalhatja, hogy a kutatók csak a korábbi övsömör ellenes vakcina, a Zostavax potenciális hatásait vizsgálták. Ez a védőoltás a vírus meggyengített változatát használta az immunitás eléréséhez, de mára széles körben lecserélték a Shingrix nevű vakcinára, mely jóval hatékonyabbak bizonyult nem pusztán az övsömör megfékezésében, de a demencia ellen nyújtott védelemben is.