A kedvesség boldogabbá tesz, mint a magas fizetés – állítják a szakértők

Igényesférfi.hu Igényesférfi.hu | 2025.03.21 | Kultúra | Olvasási idő: 5 perc
A kedvesség boldogabbá tesz, mint a magas fizetés – állítják a szakértők

Lehet, hogy a világ most épp zűrzavarosnak tűnik, de ha nyitott szemmel járunk, meglepően sok kedvességgel találkozhatunk – legalábbis erre jutott a frissen közzétett World Happiness Report, amelyet minden évben a boldogság világnapján tesznek közzé.

A globális felmérés – amelyet a Gallup, az Oxfordi Egyetem jóléti kutatóközpontja és az ENSZ közösen készített – idén külön figyelmet szentelt a jószándékú tetteknek és annak, hogyan érzékeljük a közösségünk viselkedését – írja a CNN.

Egy jó tett boldogabbá tehet, mint a fizetésemelés

A jelentés három kategóriába sorolta a kedvesség megnyilvánulásait: pénzadományozás, önkéntesség és kedves gesztus idegenek felé. A kutatás szerint a világ lakosságának 70%-a végzett legalább egy jószándékú cselekedetet az elmúlt hónapban.

„Ez elképesztően magas szám” – mondta Dr. Felix Cheung, a jelentés társszerzője. „Csak nézzünk körül: tízből hét ember tett valami kedveset a közelmúltban – ez bizakodásra ad okot.”

És bár a COVID-járvány idején ezek a gesztusok még gyakoribbak voltak, a jelenlegi számok így is magasabbak, mint a járvány előtti időszakban – emelte ki Dr. Lara Aknin, a jelentés egyik szerkesztője. Szerinte az adatok egyértelműek: a kedves tettek nemcsak annak segítenek, aki kapja, hanem annak is, aki teszi őket.

„Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy a boldogság kulcsa a nagy dolgokban rejlik – lakás, karrier, fizetés. De a számok azt mutatják, hogy a kedvesség sokkal erősebben befolyásolja a boldogságérzetet, mint a magasabb jövedelem” – mondta Ilana Ron-Levey, a Gallup közszféra részlegének igazgatója.

Aknin kutatásai szintén ezt támasztják alá: egy kísérlet során a résztvevők egy része kis összeget kapott (kb. 2–5 dollár), és azt a feladatot, hogy költsék el saját magukra vagy valaki másra. Azok, akik másokra költötték, rögtön boldogabbnak érezték magukat, mint azok, akik saját magukat lepték meg. Ez a minta más országokban – például Dél-Afrikában, Ugandában vagy Indiában – is megismétlődött.

„Társas lények vagyunk. A kedvesség pedig segít fenntartani és megerősíteni a kapcsolatainkat” – tette hozzá Aknin.

A közösség a kulcs: a kedvesség bizalmat szül – és boldogságot

„Nem azt kérjük, hogy naivan optimisták legyünk, hanem hogy bízzunk egy kicsit jobban egymásban” – fogalmazott Cheung.

A jelentés szerint azok az emberek, akik társas kockázatot vállalnak – például megszólítanak valakit, segítenek egy idegenen vagy visszaadják a talált tárgyakat –, gyakran pozitív visszacsatolást kapnak, ami tovább növeli bennük a bizalmat.

Aknin három „C”-t említ, amelyek szerinte felerősítik a kedvesség pozitív hatásait:

  • Kapcsolódás (Connection): személyesen segíteni sokkal erősebb hatású, mint online vagy távolról. Például ha elhívsz valakit kávézni, nagyobb élményt ad, mint ha pénzt küldesz neki egy kávéra.
  • Szabad választás (Choice): az önként vállalt segítség boldogabbá tesz, mint az, amit kötelességből teszünk.
  • Kézzelfogható eredmény (Clear impact): ha látod, hogy a tetted valóban segít valakinek, az különösen erős élményt ad.

Egyedül enni – a boldogtalanság új mutatója

Ron-Levey egy másik érdekes jelenségre is felhívta a figyelmet: az egyre gyakoribb egyedül étkezés is összefügg a boldogság csökkenésével. Még akkor is, ha valaki nagyobb háztartásban él, az, hogy egyedül eszik, rosszabb életminőséggel társul.

Az USA-ban például minden negyedik ember az összes étkezését egyedül fogyasztotta el az elmúlt nap folyamán, ami 53%-os növekedés 2003-hoz képest.

„Ezek a dolgok összefüggenek. Ha gyakran eszel egyedül, ha nincs, akire számíthatsz, ha elveszíted a bizalmadat a közösségedben, az valószínűleg oda vezet, hogy kevesebb jószándékú tett születik – és ez végső soron a saját boldogságodra is negatívan hat” – fogalmazott Ron-Levey.

Mit tanulhatunk a finnek boldogságából?

A jó hír, hogy nem mindenhol ilyen borús a helyzet. A kutatók szerint a közösségi kapcsolatok erőssége az egyik legfontosabb oka annak, hogy Finnország és a skandináv országok évek óta vezetik a boldogságrangsorokat.

A kulcs tehát nem csak a gazdaság vagy az időjárás – hanem az, hogy mennyire tudunk kapcsolódni másokhoz, és mennyire merünk jót tenni. A boldogság sokszor ott kezdődik, ahol a bizalom: egy apró kedvességnél.

(Kiemelt kép: Getty Images / Unsplash)

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!