Tényleg a lányos apákból lesz a legjobb főnök?

A Z generációs női munkavállalók egybehangzó véleménye szerint sokkal könnyebb együtt dolgozni azokkal az édesapákkal, akik lánygyermeket nevelnek. Vajon merő mítoszról van szó, vagy tényleg ez az igazság?

A Z generációs (vagyis 1996 után született) munkavállalók egyik fontos jellemzője, hogy olyan munkahelyi problémákat is bátran tematizálnak, amiket a korábbi nemzedékek tabuként kezeltek – írja a Fortune. Véleménycseréjükre pedig már jellemzően nem, vagy nem csupán a háromdimenziós valóságban kerül sor, az efféle diskurzusok egyre inkább áttevődnek a különböző közösségi médiás felületekre, például a TikTokra. A kínai videómegosztó platformon egyre több fiatal női alkalmazott méltatja azon férfi kollégáit, akik lánygyermeket nevelnek. Szinte egybehangzó álláspontnak számít, hogy ebből a típusból sokkal sikeresebb és hatékonyabb vezető válik, mint a fiús apákból, előbbi ugyanis rengeteg olyan tulajdonsággal, készséggel (empátia, fejlett igazságérzet, türelem) rendelkezik, amiket általánosságban is a jó főnök ismérveiként szokás emlegetni. És nem csupán szubjektív véleményekről van szó: az összefüggést a kutatások is alátámasztják.

A lányos apák egyik legérdekesebb vonása, hogy a lánygyermekük szemével látják a világot, így aztán megértőbbek, előzékenyebbek és nagyvonalúbbak a női beosztottjaikkal, mint gyermektelen vagy fiút nevelő férfitársaik – teszi hozzá a Fortune cikke.

Egy korábbi kutatásban nagyjából 400 vezérigazgató döntéseit elemezték az imént felsorolt vezetői tulajdonságok (empátia, igazságosság, méltányosság) szempontjából. A vizsgált személyeknek csupán a 3,7 százaléka volt nő, és együttesen 1000 gyermekkel büszkélkedtek. (Vagyis elmondható, hogy szinte valamennyien családos emberek voltak.) A végeredmény rávilágított, hogy azok a vezérigazgatók, akiket lánygyermek neveltek, csaknem 60 millió dollárral áldoztak többet a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR – Corporate Social Responsibility) üzleti céljának előmozdítására, különös tekintettel az alkalmazotti jóllétet növelő intézkedésekre (rugalmas munkaidő, munkahelyi gyermekfelügyelet, profit megosztása a munkavállalókkal stb.). A kutatásban azt is külön vizsgálták, hogy miként bánnak az imént említett vállalatvezetők a különböző minoritásokkal (legyen szó akár nőkről, akár megváltozott munkaképességű alkalmazottakról).

„Azt találtuk, hogy ezek a csoportok is jobban teljesítenek, ha olyan CEO vezeti a vállalatot, akinek lánygyermeke van” – fogalmaztak a szakemberek, akik szerint egy lánygyermeket nevelő férfi cégvezér 33 százalékkal nagyobb eséllyel enged teret a munkavállalói jóllétet fokozó intézkedéseknek, és ezek a vezetők e téren már női társaikhoz közelítenek, akik jellemzően a szívükön viselik mind a közösségen belüli, mind pedig a környezeti felelősségvállalás ügyét.

És ha mindez nem volna elég, a Columbia Business School korábbi kutatása arra is rávilágított, hogy azok a férfi vezérigazgatók, akiknek lánygyermekük van, jellemzően magasabb fizetést kínálnak a női alkalmazottaiknak, hozzávetőleg 3 százalékkal csökkentve a nemek közötti bérszakadékot.

fotó: Kelly Sikkema // Unsplash