Meglepő kutatás derített fényt a hosszú Covid valódi okára

A tanulmány, ami a Journal of Medical Virology című folyóiratban látott napvilágot, a véráramban található vérrögök és az immunsejtek összetett kapcsolatának tüzetes vizsgálatával igyekezett választ találni arra kérdésre, hogy mi is okozhatja az úgynevezett hosszú Covid különösen kellemetlen tüneteit.

A koronavírus a betegek többségénél már nem produkál komoly tüneteket: a lázzal és torokofájással járó megfázásra emlékeztető szimptómák gyakran csak néhány napig, esetleg egy vagy két hétig tartanak, és nem is okoznak hosszabb távú egészségügyi következményeket. Igen ám, de teljesen más a helyzet az úgynevezett hosszú Covid esetében, melynek lényege, hogy a tünetek a betegség aktív szakasza után sem múlnak el megnyugtató módon. A Portfolio.hu az Independent cikkére hivatkozva arról ír, hogy a közelmúltban megjelent egy gondolatébresztő tanulmány, mely a véráramban fellelhető apró vérrögök és az immunsejtek összetett kapcsolatának szemrevételezésével próbál meg választ találni arra a máig sokakat foglalkoztató kérdésre, hogy vajon mi is okozhatja a hosszú Covid különösen kellemetlen tüneteit.

Ezt olvastad már?

Alvás, stressz, emésztés: mire jó valójában a magnézium?

Újabb mérföldkő az agykutatás területén

A Journal of Medicine Virology című folyóiratban publikált szöveg egyik legfontosabb megállapítása, hogy az immunrendszer sejtjei, az úgynevezett neutrofilek a hosszú Covidban szenvedő pácienseknél kibocsátják a DNS-üket, s szálszerű struktúrákat (NET) hoznak létre.

A szakértők a tanulmányban arra a következtetésre jutottak, hogy a mikrorögök és a neutrofilek által alkotott struktúrák közötti kölcsönhatás bizonyos koronavírusos betegek esetében rendszerszintű változások egész sorozatát eredményezheti, s végül ez vezethet el a hosszú távú Covid-fertőzés kialakulásáig.

„Ez az eredmény arra utal, hogy a mikrorögök és a NET-ek között alapvető fiziológiai kölcsönhatások léteznek, amelyek szabályozási zavarok esetén patogénné válhatnak” – mutatott rá Alain Thierry, a franciaországi Montpellier-i Rákkutató Intézet munkatársa, a tanulmány szerzőinek egyike.

Borítókép: JC Gellidon, Unsplash