Miért érzik úgy a magyar munkavállalók, hogy csökken a fizetésük értéke?

A wherewework.hu karrierplatform fizetési elégedettséget és munkahelyi stabilitást vizsgáló felméréséből kitűnik, hogy a hazai munkavállalók körében egyre markánsabb a pénzügyi és egzisztenciális bizonytalanság érzése.

Szembeötlő, hogy a megkérdezett dolgozók 62 százaléka romló vásárlóerőt tapasztal, 52 százaléka elégedetlen jelenlegi fizetésével, míg 43 százaléka nem érzi biztosnak a pozícióját a következő egy évre nézve. A munkáltatói átláthatóságra és munkavállalói véleményekre épülő friss regionális kutatás öt ország – Magyarország, Románia, Bulgária, Görögország és Moldova – dolgozóinak pénzügyi helyzetét, fizetéssel kapcsolatos elégedettségét, munkahelyi biztonságérzetét, állásváltási terveit, valamint a mesterséges intelligenciához való viszonyát vette górcső alá. A 2026 áprilisában készített felmérés célja az volt, hogy átfogó képet nyújtson arról, miként látják a régió munkavállalói saját munkaerőpiaci helyzetüket egy gazdaságilag bizonytalan és technológiailag dinamikusan változó környezetben.

Ezt olvastad már?

Ez az az egyetlen állásinterjú-kérdés eldöntheti a karrieredet az AI korában

Még mindig hatalmas a mesterséges intelligenciával szembeni munkahelyi ellenállás

A magyarországi eredmények szerint a válaszadók közel 40 százaléka legalább 11–20 százalékos béremelést tartana indokoltnak annak érdekében, hogy méltányosabbnak érezze jelenlegi juttatását, további 29 százalék pedig 21–30 százalék közötti emelést óhajtana.

Az eredmények arra utalnak, hogy a munkavállalók zöme nem feltétlenül kiugróan nagy fizetésemelést szeretne, hanem azt várja, hogy a bére ismét képes legyen lépést tartani a mindennapi megélhetési költségekkel, továbbá az elmúlt évek jelentékeny inflációs hatásaival.

A felmérés szerint a résztvevők jelentős része romló anyagi körülményekről és csökkenő vásárlóerőről számolt be az elmúlt egy év során. Közel egyharmaduk úgy látja, hogy a fizetése legfeljebb az alapvető kiadások fedezésére elegendő – vagy még arra sem –, miközben további 40 százalék csak tudatos pénzügyi tervezéssel képes elfogadható életszínvonalat fenntartani. A legnagyobb terhet a megélhetési költségek növekedése jelenti: 36 százalék szerint a bérek nem követték az infláció ütemét, 27 százalék pedig elsősorban a mindennapi kiadások emelkedését nevezte meg fő problémaként.

A válaszok alapján leszögezhető, hogy a gazdasági bizonytalanság érzése markánsan meghatározza a munkavállalók gondolkodásmódját: a megkérdezettek közel ötöde ezt tartja a legnagyobb pénzügyi stresszforrásnak. A nyitott válaszokban gyakran visszatért a vélemény, miszerint az egyre nagyobb munkaterheléshez és felelősséghez nem társul érdemi anyagi előrelépés.

Az állásváltási hajlandóság változatlanul jelentős: a válaszadók 26 százaléka aktívan keres új munkahelyet, további 36 százalék pedig nyitott lenne a váltásra egy előnyös ajánlat esetén. A legerősebb motiváció egyértelműen a magasabb fizetés, amelyet a válaszadók 57 százaléka nevezett meg elsődleges szempontként. A kutatás egyik legfontosabb HR- és employer branding-üzenete ugyanakkor az, hogy a magyar munkavállalók egyre egyértelműbben jelzik: a béren kívüli juttatások önmagukban már nem elegendők. A résztvevők 14 százaléka úgy nyilatkozott, hogy számára a juttatások kevésbé fontosak, mint maga a fizetés – ez volt a legmagasabb arány a teljes régiós kutatásban.

A fokozódó pénzügyi bizonytalanság mellett a magyar munkavállalók meglehetősen gyakorlatiasan állnak a mesterséges intelligencia kérdéséhez. A válaszadók 26 százaléka szerint az MI segítheti őket a hatékonyabb munkavégzésben, további 23 százalék pedig arra számít, hogy a technológia átalakítja majd a feladatai egy részét. Ezzel szemben csupán 12 százalék gondolja úgy, hogy az MI veszélyeztetheti jelenlegi munkakörét. A kutatás alapján a legtöbb munkavállaló nem közvetlen egzisztenciális fenyegetésként tekint a technológiára, hanem olyan eszközként, amely növelheti a hatékonyságot és átalakíthatja a napi munkavégzés bizonyos elemeit.

Forrás: wherewework.hu

Borítókép: Arlington Research, Unsplash