Új amerikai álom: Miért menekülnek százezrek az Egyesült Államokból, és fizetnek vagyonokat a távozásért?

Az elmúlt évtizedekben az „amerikai álom” egyet jelentett a korlátlan lehetőségek hazájával, ahová a világ minden tájáról vágytak a bevándorlók. Mostanra azonban valami gyökeresen megváltozott. Egy friss kutatás szerint az Egyesült Államok modern történetében először fordult elő, hogy többen hagyták el az országot, mint ahányan érkeztek. Az amerikaiak tömegesen pakolnak össze, és nemcsak hogy menni akarnak, de komoly összegeket fizetnek azért, hogy megtanulják, hogyan építsenek új életet külföldön.

A Brookings Institution legfrissebb adatai megdöbbentő trendről tanúskodnak: a nettó migrációs mérleg negatívba fordult, és a becslések szerint tavaly százezrek döntöttek úgy, hogy önkéntesen elhagyják az országot. Ez az első ilyen jellegű visszaesés az elmúlt legalább 50 évben. Bár a szigorúbb bevándorlási politikák és a kitoloncolások is alakítják a számokat, a jelenség igazi motorját azok az állampolgárok jelentik, akik tanulás, munka, családalapítás vagy éppen a nyugdíjas évek miatt döntenek a kivándorlás mellett.

Ezt olvastad már?

A drónok uralta „halálzóna” – így változott meg a háború Ukrajnában

Feszültség a tetőfokon: Trump szerint ketyeg az óra Irán számára

Kivándorlási konferencia: üzlet alakult a távozásból

A fenti igényre egy egész iparág épül. Jó példa erre az Expatsi nevű cég, ami kifejezetten a külföldre költözést tervező amerikaiaknak szervez tájékoztató utakat és rendezvényeket. Idén májusban a kaliforniai San Diegóban tartották meg a második éves Move Abroad Con nevű expójukat, amelyre közel 600-an látogattak el, ez pontosan a duplája a tavalyi résztvevőszámnak.

A megjelentek nem sajnálták a pénzt: a jegyekért fejenként 500 és 1000 dollár (kb. 180 000 – 360 000 forint) közötti összeget fizettek, hogy két napon át több mint 50 szakértőtől tanulják meg a külföldi vízumügyintézés, az adózás és az egészségbiztosítás fortélyait. A legnépszerűbb célpontok között Mexikó, Portugália, Kanada és Új-Zéland szerepelnek.

Kik akarnak elmenni?

A felmérések szerint a költözést fontolgatók 44%-a egyedülálló, 39%-a párkapcsolatban él, míg 17%-uk gyermekes család. Az átlagos tervezett havi büdzséjük kifejezetten magas: 3856 dollár (közel 1,4 millió forint), amiből a világ legtöbb pontján átlagon felüli életszínvonalat lehet biztosítani. A többség (kétharmaduk) két éven belül megvalósítaná a tervet.

A politikai megosztottság és az értékrend válsága

Bár a kalandvágy (73%) és a spórolás (57%) is előkelő helyen szerepel az indokok között, a megkérdezett résztvevők elsöprő többsége, 89%-a politikai okok miatt akar hátat fordítani a hazájának.

Sokan úgy érzik, hogy az ország elindult hátrafelé: a reprodukciós jogok csorbítása és a választási törvények gyengítése miatti csalódottság általános az expón megjelentek körében. Ezzel szemben például a szomszédos Mexikó – ahol nemrégiben választották meg az első női elnököt, és szigorú nemi egyenlőségi törvények léptek életbe – sokak szemében sokkal progresszívebb és vonzóbb alternatívává vált. A kivándorlók egy része nyíltan kijelentette: a végleges döntésüket és a költözés időzítését a közelgő félidős választások eredményei fogják meghatározni.

Olcsóbb élet, egészségesebb mindennapok

A politikai menekülés mellett a gazdasági racionalitás és az életminőség javítása a másik fő mozgatórugó. A 45 éves Von Bradley, egy San Diegó-i kormányzati dolgozó például Dél-Spanyolországot célozta meg.

„A fő célom egy alacsonyabb megélhetési költségű helyet találni, ahol a dollárom többet ér majd a nyugdíjas éveimben. Olyan környezetre vágyom, amely támogatja az egészséges életmódot: ahol sétálható városok vannak, és könnyen hozzá lehet jutni a friss, minőségi élelmiszerekhez” – magyarázta Bradley, aki szerint a konferencia információáradata olyan volt, mintha „tűzoltótömlőből próbált volna inni”, de a megszerzett tudás végre kézzelfogható közelségbe hozta a tervét.

A külföldre költözés persze nem olcsó mulatság: a kezdeti papírmunka, a vízumok, a szállítási költségek és az első havi kauciók könnyen felemészthetnek több tízezer dollárt. Egy chicagói házaspár például korábban közel tíz hónapig spórolt, hogy összekalapozza a valenciai letelepedéshez szükséges 20 000 dolláros (kb. 7,2 millió forintos) indulótőkét.

Az ismeretlentől a magabiztosságig

A konferencia legnagyobb értéke a résztvevők szerint az volt, hogy a korábban „leküzdhetetlennek” tűnő akadályok – mint a vízumkövetelmények, jövedelmi igazolások vagy a kinti hétköznapi logisztika – a szakértők és a korábbi kivándorlók történetei által érthetővé és menedzselhetővé váltak.

Az Egyesült Államokból való kivándorlás ma már nem egy szűk szubkultúra hóbortja, hanem egy tudatosan felépített, professzionálisan támogatott projekt. Úgy tűnik, a modern jóléti társadalom feszültségei elől egyre többen választják a radikális földrajzi váltást, bebizonyítva, hogy a boldogulás kulcsát ma már sokan a saját határaikon kívül látják.

Forrás: CNBC Make It

Borítókép: Stephen Kidd, Unsplash