Az AI nem varázspálca: egyre több dolgozó érzi túlterheltnek magát a mesterséges intelligencia miatt

A mesterséges intelligenciától mindenki hatékonyságnövekedést várt, a valóság azonban jóval árnyaltabb: sok munkavállaló szerint az AI új típusú stresszt, plusz feladatokat és mentális kimerültséget hozott a munkahelyekre.

Az elmúlt két évben a vállalatok vezetői látványos tempóban kezdték el beépíteni az AI-eszközöket a mindennapi munkába. Egy felmérés szerint már a cégek közel negyede elvárja, hogy minden pozícióban használják a mesterséges intelligenciát. A vezetők lelkesedése azonban élesen szembemegy a dolgozók tapasztalataival: míg a felsővezetők többsége izgatott az AI miatt, a munkavállalók jelentős része szorongást és túlterheltséget él meg.

Ezt olvastad már?

Hosszabb kihagyás után térnél vissza dolgozni? Ez a titka a sikeres állásinterjúnak

Fordítsd a kritikát valódi előnnyé – 5 stratégia, ami felgyorsítja a fejlődésed

A hatékonyság ára: időnyereség, amit vissza kell dolgozni

Az egyik legnagyobb meglepetés, hogy az AI által megspórolt idő jelentős része vissza is kerül a rendszerbe. Bár a dolgozók többsége heti 1–7 óra időnyereségről számolt be, ennek mintegy 40%-át elveszíti azzal, hogy javítja, átírja vagy ellenőrzi az AI által generált tartalmakat.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesíti a munkát, hanem új feladatkört hoz létre: az AI felügyeletét. Sok dolgozó úgy érzi, a technológia hatékonysága mögött valójában rengeteg láthatatlan emberi munka áll. A hibák, pontatlanságok és úgynevezett „hallucinációk” miatt folyamatos ellenőrzésre van szükség, ami újabb nyomást helyez a munkavállalókra.

Tanulj AI-t – de munkaidőn kívül

Az AI bevezetésének egyik legnagyobb vakfoltja a képzés hiánya. A dolgozók mindössze kis része kap hivatalos vállalati tréninget, miközben egyre több helyen elvárás az „AI-jártasság”. Sok munkavállaló esténként és hétvégén kénytelen önállóan tanulni, hogy lépést tartson az elvárásokkal.

Ez könnyen fenntarthatatlan spirálhoz vezet: a napközbeni munkaterhelés mellé esti tanulás társul, ami hosszú távon kimerüléshez és kiégéshez vezethet.

Megjelent az új jelenség: az „AI brain fry”

A Boston Consulting Group kutatása már nevet is adott a jelenségnek: „AI brain fry”, vagyis AI okozta mentális kifáradás. A rendszeresen AI-t használó dolgozók nagyobb arányban számolnak be ezekről a tünetekről:

• mentális köd
• döntési nehézségek
• hibák gyakoribb előfordulása
• folyamatos háttérszorongás

Különösen erős a hatás azoknál, akik egyszerre több AI-eszközt használnak. Három vagy több AI-ügynök kezelése már mérhetően növeli a mentális terhelést és a fáradtságot. A kutatás szerint az ilyen feladatok 14%-kal nagyobb mentális erőfeszítést igényelnek, és 12%-kal növelik a mentális kimerültséget.

A jelenséget sok szakértő a „tányérpörgetéshez” hasonlítja: folyamatos figyelem kell, mert ha egy eszköz kicsúszik az ellenőrzés alól, az egész folyamat hibássá válhat.

Több munka, nem kevesebb

Egy amerikai egyetemi kutatás szerint az AI-t használó dolgozók gyorsabban dolgoznak, több feladatot vállalnak, és gyakran hosszabb ideig dolgoznak, sokszor anélkül, hogy ezt bárki külön kérné tőlük. Ahogy nő az AI képessége, úgy nő a teljesítménnyel kapcsolatos elvárás is. A technológia tehát paradox módon nem csökkenti, hanem sok esetben bővíti a munkaköröket.

Mi lehet a megoldás?

A szakértők szerint a kulcs nem az AI minél szélesebb körű használata, hanem a tudatos bevezetés. Az AI akkor csökkenti a kiégést, ha rutinszerű, ismétlődő feladatokat vesz át, nem pedig újabb komplex felügyeleti réteget épít a dolgozókra.

A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a cégek képesek lesznek-e fenntartható módon integrálni a mesterséges intelligenciát. A cél nem az, hogy több AI-t használjunk – hanem az, hogy jobb minőségű munkát végezzünk úgy, hogy közben az emberek hosszú távon is energikusak és motiváltak maradjanak.

Forrás: CNBC

Borítókép: senivpetro, Freepik