Félnek megszólalni a dolgozók: súlyos bizalmi válság rajzolódik ki a munkahelyeken

Egy friss felmérés szerint a munkavállalók többsége inkább hallgat, még akkor is, ha problémát lát. A jelenség mögött bizalomhiány, a visszajelzési kultúra hiánya és az AI miatti bizonytalanság áll.

A munkahelyi őszinteség régóta a sikeres vállalati kultúra alapja, mégis egyre több jel utal arra, hogy a dolgozók nem érzik biztonságosnak a véleményük kimondását. Egy friss kutatás szerint a munkavállalók 6-ból közel 4 esetben inkább csendben maradnak, amikor nem értenek egyet valamivel, ami komoly bizalmi szakadékot jelez a vezetők és csapataik között.

Ezt olvastad már?

AI-tudás nélkül ma már nehéz elindulni: drámaian nő az elvárás a pályakezdőkkel szemben

Felmondasz? Így ne hagyj pénzt az asztalon, amikor munkahelyet váltasz

A hallgatás kultúrája erősödik

A felmérésben részt vevő vezetők közel fele az őszinte visszajelzés hiányát nevezte meg legnagyobb problémaként. Eközben az alkalmazottak legfőbb aggodalma a pszichológiai biztonság és a bizalom hiánya: több mint 61% szerint gyakori jelenség, hogy a kollégák inkább nem mondják ki a véleményüket.

A jelenség hátterében a bizonytalan gazdasági környezet is áll. A leépítések időszakában sok dolgozó attól tart, hogy a kritikus hangvétel a saját pozícióját veszélyeztetheti.

Vezetők visszajelzés nélkül

A probléma egyik gyökere a vezetők felkészületlensége. A menedzserek több mint 70%-a soha vagy alig kapott lehetőséget arra, hogy gyakorolja a visszajelzés adását, mielőtt vezetővé vált. Ez gyakran védekező reakciókhoz vezet, amikor kritikát kapnak, sőt, az is előfordul, hogy „megbüntetik a hírvivőt”.

Ennk eredményeként a dolgozók több mint fele szerint a visszajelzés a szervezetükben ritka vagy teljesen hiányzik, ráadásul a kapott feedback gyakran túl általános, és nem segíti a fejlődést. Ez komoly kockázatot jelent: egy korábbi kutatás szerint a gyenge minőségű visszajelzést kapó munkavállalók 63%-kal nagyobb eséllyel mondanak fel egy éven belül.

Az AI újabb feszültséget hoz

A mesterséges intelligencia bevezetése tovább növeli a bizonytalanságot. A dolgozók attól tartanak, hogy az AI a munkahelyük megszűnéséhez vezethet, ezért kevésbé mernek kritikát megfogalmazni vagy új ötleteket javasolni a technológia használatára.

Érdekesség, hogy a válaszadók szerint az MI korszakában az emberi készségek váltak a legértékesebbé: a világos kommunikáció, a munkatársak fejlesztése és a kapcsolatok ápolása sokkal fontosabbnak számít, mint a technikai tudás. Ennek ellenére a cégek többsége kevés forrást fordít a munkavállalók képzésére.

A bizalom visszaépíthető

A szakértők szerint a megoldás a tudatos vezetői kommunikációban rejlik. Az őszinte visszajelzés csak akkor működik, ha a dolgozók bizonyítékot kapnak arra, hogy biztonságos kimondani a véleményüket. Egyes vezetők már konkrét kérdésekkel építik a bizalmat az első találkozásokkor: mit várnak a munkatársak a vezetőjüktől, hogyan szeretnének visszajelzést kapni, és miben szeretnének fejlődni.

A tanulság egyértelmű: azok a vállalatok, amelyek nem fektetnek az embereik fejlesztésébe és a bizalom kultúrájába, hosszú távon versenyhátrányba kerülhetnek. Az AI korszakában a kreatív, őszintén kommunikáló csapatok jelentik a valódi versenyelőnyt.

Forrás: CNBC Make It

Borítókép: rawpixel.com, Freepik/Magnific