Panel vs. tégla: melyik drágul jobban?

A panellakások továbbra is a hazai lakáspiac meghatározó és leginkább megfizethető szegmensét képviselik, miközben a banki hitelezési gyakorlatban sem jelent hátrányt az épületszerkezet típusa, mást néz a bank.

A jelenlegi gazdasági környezet – a viszonylag magas átlagos lakáshitel kamatokkal és a folyamatosan növekvő megélhetési költségekkel – még inkább fókuszba helyezheti ezt az ingatlantípust – derül ki a money.hu és az ingatlan.com friss adataiból.

2025 márciusában a fogyasztói árak 4,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Az élelmiszerek drágulása különösen érzékenyen érinti a lakosságot: a liszt (+42,2%), az étolaj (+32,7%), a tojás (+26,1%), a kávé (+18,6%) és a tej (+16,7%) ára is jelentősen emelkedett. A szolgáltatások ára átlagosan 7,5%-kal nőtt. Bár a bruttó fizetések átlagosan 9,3%-kal nőttek februárban a KSH adatai szerint, az árak 5,6%-os emelkedése miatt valójában csak 3,5%-kal ér többet a pénzünk, mint egy éve. Mivel a reálkeresetek növekedése mérséklődni látszik, a vevők még inkább az olcsóbb, megfizethetőbb ingatlanokat részesíthetik előnyben, ami a panelek szerepét erősítheti a piacon.

Míg a ‘70-es, ‘80-as években épült házgyári lakóépületek várható élettartamát eredetileg 70–80 évre becsülték, a jelenlegi szakvélemények szerint ezek akár 100–120 évig is lakhatók lehetnek. Ez azt jelenti, hogy egy 1980-ban épült panellakás műszaki állapottól függően 2080-ig is alkalmas lehet otthonként szolgálni.

Az ingatlan.com adatai alapján a budapesti panellakások átlagos négyzetméterára 2024. áprilisa és 2025. áprilisa között 825 ezer forintról 1,1 millió forintra emelkedett, ami 34%-os növekedést jelent.

Ugyanezen időszakban a fővárosi használt téglaépítésű és csúsztatott zsalus társasházi lakások átlagos négyzetméterára 1,41 millió forint volt, ami szintén 34 százalékos drágulást mutat az egy évvel korábbihoz képest. Bár az árak növekedésének mértéke azonos, a panellakások még mindig 25–30%-kal olcsóbbak, miközben elhelyezkedésük gyakran frekventáltabb, és elrendezésük is praktikusabb.

Vidéki megyeszékhelyeken szintén jelentős a panel áremelkedés:

• Pécs: +45% (570 ezer forintról 825 ezer Ft/m²)
• Székesfehérvár: +34% (653 ezer forintról 873 ezer Ft/m²)
• Szeged: +33% (637 ezer forintról 847 ezer Ft/m²)
• Debrecen: +29% (748 ezer forintról 965 ezer Ft/m²)

„A lakáshitel-bírálat során nincs érdemi különbség aközött, hogy a fedezetül szolgáló ingatlan panel- vagy téglaépítésű-e, ha a hitelfelvétel esélyeit vagy feltételeit nézzük. A bankok finanszírozási gyakorlata nem alapul szerkezeti megkötéseken; a döntő szempont az, hogy az ingatlan bizonyítottan lakhatásra alkalmas műszaki állapotban legyen, és érvényes vagyonbiztosítás köthető rá. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, az épület szerkezeti típusa önmagában nem tekinthető sem előnynek, sem hátránynak a hitelbírálati folyamatban” – hangsúlyozta Korponai Levente, a money.hu vezetője.

A panelszerkezet nem befolyásolja tehát a kamatfeltételeket, a maximálisan felvehető hitelösszeget (LTV) és a futamidőt sem.
Bár az értékbecslés során előfordulhat, hogy bizonyos bankok óvatosabban értékelik a panel típusú lakásokat, a gyakorlatban ez ritkán jelent érdemi különbséget a finanszírozásban. Egy panellakás ugyanolyan eséllyel válhat hitelfedezetté, mint egy téglaépület, amennyiben műszakilag rendben van.

A jelenlegi piaci és gazdasági környezetben a panelépítésű lakások reálisabb és költséghatékonyabb belépési pontot jelentenek a saját otthont keresők számára, nem véletlen az igen stabil kereslet irántuk. Értéküket és hitelezhetőségüket tovább erősíti a belső elrendezésük korszerűsége, valamint az, hogy sok esetben fejlett közlekedési és szolgáltatási infrastruktúrával rendelkező környezetben helyezkednek el.