Lakásfelújítás: mi maradt az állami ingyenmilliók után?

Az állami pénzcsap elzárása után megcsappant a lakosság lakásfelújítási kedve. Az idén sokkal kevesebben terveznek ilyen munkálatokat. Ebben az is szerepet játszhat, hogy sokan az ingyenmilliókkal most estek túl rajta, drága hitelből pedig kevesebben vágnak bele ebbe – írja a Bank360.hu.

A GKI friss felmérése szerint jelentősen csökkent a lakásfelújítási és -korszerűsítési kedv az Otthonfelújítási program 2022. december 31-i lezárultát követően. A 2023. áprilisi, reprezentatív felmérés azt az eredményt hozta, hogy az elkövetkező egy évben a háztartások 4,8 százaléka készül biztosan nagyobb lakásfelújításra, 19,5 százalékuk pedig valószínűnek tart ilyen kiadást. Egy évvel ezelőtt ez az arány még 9 és 30 százalék volt.

A visszaesés hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy tavaly még fűtötte a lakásfelújítási kedvet az otthonfelújítási program. A beruházás 50 százalékát, maximum 3 millió forintot adott az állam a családosoknak, akik közül ennek hatására olyanok is belevágtak a munkálatokba, akiknek egyébként nem lett volna sürgős.

A GKI adatai szerint a lakásfelújítási szándék 2022 második negyedévében érte el a csúcsot, majd tavaly a második fél évben jelentős csökkent ez a szám. Ez összefügghet azzal, hogy egyre többen estek át a felújításon az állami támogatással, és ők már nem terveztek újabbat. Év végén még kivágtak egy nagy hajrát az igénylők százezres nagyságrendű kérelem érkezett be az utolsó hetekben a december 31-i kapuzárás előtt.

Aki viszont nem volt jogosult az állami ingyenmilliókra, annak a tavaly jócskán megdráguló hitelek vehették el a kedvét a nagyobb lakásfelújítástól. Ilyen körülmények között leginkább azok vágnak bele nagyobb lakásfelújításba, akiknek ezt mindenképpen meg kell valósítaniuk, illetve saját forrásból tudják finanszírozni a munkálatokat.

A GKI szerint a jövőben a 30 év alattiak lehetnek a legaktívabbak, közülük 8 százalék tervez biztosan, 26 százalék pedig valószínűleg felújítást, korszerűsítést. A 40-49 év közöttiek ez az arány 6 és 20 százalék. A településtípusok közül a községekben a legnagyobb az aktivitás: az itt lakók 6 százaléka biztosan, 26 százaléka valószínűleg vállalkozik egy komolyabb felújításra.
A lakásfelújításra készülők helyzetét a magas kamatok mellett az anyagköltségekben és a munkadíjakat is jelentkező magas infláció is alaposan megnehezíti. A hitelek idővel olcsóbbak lesznek, akár már az év második felében megkezdődhet ez a folyamat, az áraknál azonban nincs miért csökkenésre várni. Ha olcsóbbak nem is lesznek a mesterek és kivitelezők, az otthonfelújítási programja után legalább esély lesz arra, hogy árajánlatot adjanak, visszahívják az embert, és belátható időn belül vállalják a munkát.