Kínai adósságcsapda fenyegeti Magyarországot?

Milyen gazdasági kockázatot rejt magában, ha Magyarország – a vissza nem térítendő uniós források hiánya miatt – ismét a kínai hitelek felé fordul?

Május 8-án Magyarországra érkezett Hszi Csin-ping kínai elnök. Látogatása történelmi léptékűnek tekinthető, hiszen az elmúlt húsz évben egyetlen kínai államfő sem tett látogatást hazánkban. Ugyanakkor – miként az Economx cikke is kiemeli – egyelőre nem lehet pontosan megmondani, hogy Peking milyen terveket is dédelget Magyarországgal kapcsolatban, s milyen lehetőségekkel kecsegtetheti Budapestet a Keleti Nyitás legújabb fejezete.

A lap a látogatás apropóján megszólaltatta Matura Tamást, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét is, aki elmondta: a Keleti Nyitás keretében a magyar kormányzat több mint egy évtizeden át próbálkozott a kínai befektetők hazánkba csábításával, a nagy siker azonban mindmáig várat magára.

A Kína-szakértő úgy látja, a legfőbb problémát az jelentette, hogy a kínai vállalatok számára azok a felvásárlások élveznek prioritást, melyek révén korszerű technológiát, széles piacokat, közismert márkákat szerezhetnek meg. Ilyet jelenleg sem Magyarországon, sem a régió többi államában nem lehet találni, mivel a privatizáció folyamata már jóval azelőtt lezárult, hogy a kínaiak komolyabban érdeklődni kezdtek volna a térség iránt – ecsetelte Matura Tamás.

A szakértő szerint mára új helyzet állt elő, hiszen az ázsiai nagyhatalom a gazdasági és technológiai fejlettség azon fokán áll, mely már lehetővé teszi, hogy egyes iparágakban (például az elektromos autók szegmensében) legalább részlegesen kiszervezzék a termelést.

„Mivel a kínai gyárak egyre kevésbé férnek hozzá az Egyesült Államok piacaihoz, az Európai Unió vált a fő célpontjukká, ahová a magyar külön utas politika jó belépési pontot biztosít. A magyarországi letelepedéssel e kínai vállalkozások belépnek az uniós piacra, így valószínűleg elkerülhetik a jövőben esetleg bevezetendő uniós piacra lépési intézkedések hatásait is” – idézte az Economx az egyetemi docens szavait.

Hazánk szempontjából viszont több égető kérdést is felvet ez a stratégia. A kormány álláspontja szerint a magyar autóipar versenyképességének egyik záloga a kínai technológia széleskörű alkalmazása. Matura úgy véli, ez csupán egy szűkebb értelmezésben helytálló, hiszen ha elfogadjuk, hogy a gazdaságunk szempontjából túl fontos az autóipar ahhoz, hogy veszni hagyjuk, akkor rögtön felmerül a kérdés: nem volna célszerűbb más iparágakra összpontosítani, s ezáltal csökkenteni függőségünket a külföldi tulajdonban lévő autógyártástól?

„Emellett az is látható, hogy iszonyatos mértékű állami támogatást, azaz adófizetői hozzájárulást igényel e gyárak Magyarországra vonzása, miközben hozzáadott értékük csekély lesz a hazai gazdaság szempontjából, így az ország hosszú távú jólétéhez nem sokban járulnak majd hozzá, a támogatások megtérülése erősen kétséges. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük hazánk komparatív előnyeinek hiányát e téren, és hogy jelentős részben külföldi vendégmunkások számára teremt majd munkalehetőséget a legtöbb ilyen üzem” – fejtette ki a Kína-szakértő, hangsúlyozva, hogy az American Enterprise Institute adatai szerint az elmúlt pár évben 3194 milliárd forintnyi (nagyjából 8,45 milliárd dollárnyi) befektetés érkezett Kínából Magyarországra.

Srí Lanka és Montenegró példája is érzékletesen szemlélteti: a kínai hitelfelvétel megannyi csapdát rejthet magában. Mindkét ország kínai kölcsönökből igyekezett finanszírozni a beruházásait, ám végül nehéz gazdasági helyzetbe manőverezték magukat. Matura Tamás szerint Magyarországot jelenleg nem fenyegeti hasonló veszély, mivel az ilyen téren bajba került államok a gazdasági teljesítményükhöz mérten hatalmas kínai hiteleket vettek fel: eladósodottságuk Peking felé esetenként elérte a GDP 20-25 százalékát.

Magyarországon csupán a Budapest-Belgrád vasútvonal épül ilyen konstrukcióban. A projekt kínai hitelből finanszírozott része a magyar GDP egy százaléka körül lehet – hangsúlyozta a Corvinus Egyetem oktatója. Hozzáfűzte: kockázatos lehet, ha a magyar kormány – a vissza nem térítendő uniós támogatások hiánya miatt – a jövőben ismét a kínai hitelek felé fordul, ekként biztosítva a gazdasági növekedést és az építőipar jövedelmezőségét. A kölcsönök Matura szerint a több százmilliárdos nagyságrendet is elérhetik. „Mindezt ráadásul a transzparencia teljes hiánya mellett, ahogy azt a Belgrád-Budapest vasút szerződése körüli homály is mutatja. Így a kamatokkal és a kölcsön egyéb részleteivel sem vagyunk tisztában, azaz az ilyen típusú projektek megtérülési számai kapcsán is csak spekulálni lehet” – magyarázta a Kína-szakértő.