Magánpiac, kripto, AI: így formálja át befektetéseit a millenniál generáció

A fiatalabb, vagyonos befektetők látványosan másképp gondolkodnak, mint szüleik: egyre több tőke áramlik a magánpiacokra, a kockázati befektetésekbe és más alternatív eszközökbe. A technológiai és egészségügyi áttörések ígérete vonzó, miközben a klasszikus részvények súlya fokozatosan csökken. De mi hajtja ezt a trendet, és hol rejlik benne a tanulópénz?

A Goldman Sachs Asset Management októberi felmérése szerint az alternatív befektetések már átlagosan a millenniálok portfólióinak 20 százalékát teszik ki. A Gen X esetében ez 11, a boomereknél mindössze 6 százalék. A kutatás ezer tehetős amerikai befektetőt vizsgált, és egyértelmű mintát talált.

A válaszadók több mint fele (54 százalék) a gyorsan növekvő ágazatokhoz való hozzáférést tartja a fő motivációnak, és csak minden negyedikük (27 százalék) említi elsőként a diverzifikációt. Vagyis a cél nem pusztán a kockázat megosztása, hanem a növekedés „levadászása” – még ha ez a terep kevésbé átlátható is, mint a nyilvános tőzsde.

A GSAM alternatív befektetésekért felelős vezetője a CNBC-nek úgy fogalmazott: „a millenniálok a gyors technológiai innováció korszakában nőttek fel, a garázscégek sikertörténetei és az AI-korszak pedig meghatározták, hogyan gondolkodnak ma a vagyonépítésről.”

Ezt olvastad már?

A piaci hitelek döntő részét felváltja az Otthon Start

Kisvállalkozás indítása: nulláról az első nyereségig

Kevesebb részvény, több magánpiac

A részvények súlya a millenniáloknál átlagosan 27 százalék, ami jóval alacsonyabb, mint a Gen X (43 százalék) vagy a boomerek (48 százalék) esetében. A generáció meghatározó élményei – a dotkomlufi, a 2008-as válság, az eurózóna adósságválsága – rányomták a bélyeget a tőzsdéről alkotott képükre. Sokan instabilabbnak érzik a nyilvános piacokat, még ha a hosszú távú elemzések mást is sugallnak.

A magánpiacok tematikája – korai fázisú technológia, egészségügyi innováció, zöld megoldások – ráadásul kulturálisan is közel áll hozzájuk. A kérdés ezért nem annyira az, hogy miért vonzó ez a világ, hanem az, hogyan illeszthető be fegyelmezetten egy hosszú távú pénzügyi tervbe. A hozam csak egy tényező, emellett a likviditás, a költségek és a kockázat ugyanúgy számítanak.

Hol csúszhat el a történet?

A lakossági magánpiacok felfutásával párhuzamosan egyre több intézmény nyit a nem professzionális befektetők felé. Mark Dowding, az RBC BlueBay befektetési igazgatója arra figyelmeztet, hogy bizonyos stratégiákat könnyű „új csomagolásban” eladni a rossz közönségnek. „A lakossági kereslet pedig gyakran oda áramlik, ahol valami új, más vagy izgalmas: a kriptótól az AI-részvényeken át az aranyig” – mondta a CNBC-nek adott interjúban.

A piaci emlékezet szelektív. Aki már megégette magát egy buboréknál, óvatosabb lesz; aki nem, könnyebben csábul. Dowding találóan fogalmaz: minden generációnak megvan a maga buborékja. A tanulópénz viszont nem kötelező érvényű, ha időben felismerjük a kockázatokat, és nem engedünk a FOMO-nak.

Mire figyeljen a magánbefektető?

Az alternatív eszközök izgalmas lehetőségeket kínálnak, ugyanakkor egészen más szabályok szerint működnek, mint a klasszikus tőzsdei részvények vagy kötvények. A magánpiaci alapoknál például nagyobb az információs aszimmetria, így nem mindegy, milyen gyakran és milyen módszerrel történik az értékelés. A likviditás is korlátozott: egy befektetés akár évekre is „bennragadhat”, ezért rövid távú célokhoz nem ideális. A díjak szintén meghatározóak, hiszen a magas alapkezelői és sikerdíjak jelentősen csökkenthetik a nettó hozamot, összehasonlítás nélkül pedig nehéz jó döntést hozni. Mindezek figyelembe vétele elengedhetetlen a profitáló befektetésekhez.

Forrás: CNBC

Borítókép: Austin Distel, Unsplash