Spanyolország laborban gyártott hóval dob mentőövet a síszezonnak

A Pireneusok festői hegyei közt fekvő La Molina Spanyolország legrégebbi síközpontja, amely többek között olyan rangos eseményeknek adott már otthont, mint az Alpesi Sí Világkupa vagy a Snowboard Világbajnokság. Mára azonban La Molina működése is veszélybe került, ugyanis egyre kevesebb a hó.

A globális felmelegedés miatt egyre több síközpont – köztük La Molina is – kénytelen a műhóra támaszkodni, hogy fennmaradhasson. A műhógyártás azonban nem olcsó mulatság: rengeteg vizet és energiát igényel, ami különösen nagy probléma egy olyan országban, amely már évek óta súlyos aszállyal küzd.

Műhó, de okosabban

La Molina vezetői éppen ezért egy új, az erőforrás felhasználása szempontjából hatékonyabb hógyártási technológiát kezdtek el tesztelni, amely nemcsak kevesebb vizet és energiát igényel, de még melegebb időjárási körülmények között is képes havat előállítani. Ez az új technológia különösen fontos lehet, hiszen egyre több síközpontban már a műhógyártáshoz sem elég hideg az idő – írja a CNN.

A barcelonai kutatók által vezetett projekt a „Hólabor” nevet kapta, és a lényege, hogy a hóágyúkba töltött vízhez egy speciális ásványt, földpátot adnak. Ez az anyag segíti a vízcseppek megfagyását, még magasabb hőmérsékleten is.

Albert Verdaguer, a projektet vezető tudós szerint az ötletet az adta, hogy a felhőkben zajló folyamatokat utánozzák. „A felhőkben a vízcseppek fagypont alatt sem mindig fagynak meg, viszont bizonyos részecskék, mint az aeroszolok vagy a por hatására sokkal könnyebben kialakul a jég” – magyarázta Verdaguer.

Egy kutatás szerint a földpát különösen hatékonyan segíti a fagyást, és már 0 fok környéki hőmérsékleten is megindítja a folyamatot. Ez Verdaguer szerint igazi „heuréka pillanat” volt: „Arra gondoltunk, miért ne használjuk ezt ki a műhógyártásban?”

Kevesebb energia, nagyobb hatékonyság

A laboratóriumi tesztek során Verdaguer és csapata arra jutott, hogy az új technológia közel 30%-kal csökkentheti az energiafelhasználást, miközben 1-1,5 fokkal magasabb hőmérsékleten is lehetővé teszi a hógyártást. Ráadásul a hóágyúk hatékonysága is javulhat: míg hagyományosan a bevitt víz 75%-a alakul hóvá, addig az új módszerrel ez az arány 90%-ra nőhet.

További érdekesség, hogy egy közepes méretű, körülbelül egy kólás doboznyi földpát elegendő lehet két hóágyú teljes szezonbeli működtetéséhez.

A projekt keretében a következő három év során nemcsak La Molinában, hanem más közeli síközpontokban is tesztelik majd az új technológiát, hogy kiderüljön, valóban működik-e a folyamat hosszú távon a gyakorlatban is. A projekt során környezetvédelmi vizsgálatokat is végeznek, hogy biztosítsák: a módszer nem okoz káros hatásokat.

Verdaguer szerint, ha a technológia kevesebb vízzel és vegyi anyagok nélkül képes havat előállítani, az hatalmas előrelépést jelenthet. Jordy Hendrikx, a hókutatás egyik vezető szakértője azonban arra figyelmeztetett, hogy még ha működik is a technológia, az sem biztos, hogy hosszú távon megoldja a problémát. Ahogy a hőmérséklet és a páratartalom tovább nő, egyre nehezebb lesz a természeti körülmények ellensúlyozása.

„Még ha működik is ez a technológia, hosszú távon az igazi megoldást az jelentheti, ha csökkentjük a globális felmelegedést kiváltó hatásokat” – mondta Hendrikx.