Július 23-án Tokióban fellobban az olimpiai láng – talán ez az egyik legbiztosabb pont a Japánban rendezett ötkarikás játékokon. Vagyis, hogy elkezdődik végre és igen, biztosan emlékezetes lesz. De az is tény, ezúttal korábban nemvárt nehézségekkel is meg kell küzdenie az olimpia szervezőinek, no és a sportolóknak.
Világjárvány, halasztás, tüntetések – nem mindennapi helyzetben készülődik Japán a földkerekség legnagyobb sportünnepére. 188 millió Covid-fertőzött és 4 millió elhunyt után a világ arra készül, hogy legalább két hétre elfelejti gondját-baját. Az ókorban a fegyvereket letették, az újkorban az injekcióstű biztosan kézben marad, és a versenyek idején is világszerte folytatódnak a védekezések.
Labdára fújni tilos
A járvány teljesen új helyzetet és új olimpiai világot teremtett, de hogy milyet, arra csak most kezdenek rájönni a sportolók is. A folyamatos, napi tesztelést talán már mindenki elfogadta, de a kínai asztaliteniszezők például nemrég szembesültek azzal, hogy a járványhelyzetben izzadt tenyerüket nem törölhetik az asztalba, vagy éppen nem fújhatnak rá a labdára sem. Na és akkor mi van? Ezt is mondhatnánk, csakhogy ezek a rituálék ugyanúgy a játék részét képezik sokszor, mint egy-egy pörgetés. A panaszkodó nemzet pedig harminckét aranyéremből huszonnyolcat nyert eddig az olimpiák történetében, és nem mellesleg már röpke 140 millióan olvasták a panaszos olimpiai beszámolójukat.
Az érem két oldala
Panaszkodnak a helyiek is. Negyedszer hirdettek veszélyhelyzetet az országban, a koronavírus-fertőzöttek napi esetszáma közel egy hónapja folyamatosan emelkedik. Sokan nem akarnak olimpiát, mások szívesen drukkolnának a lelátókon kedvenceiknek – utóbbiról biztosan le kell mondani. Kongó stadionban, üres lelátók előtt rendezik majd a halhatatlanságért vívott csatákat. És a győzelmi dobogó sem lesz a régi. A NOB elnöke korábban még úgy nyilatkozott, a sportolók tálcán kapják az olimpiai érmet, amelyet saját nyakukba akasztanak majd. A döbbenetes hírt később igyekezett tompítani a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a beoltott NOB-tagok ugyanis részt vehetnek a ceremónián, sőt az adott sportágak világszövetségének elnöke is jelen lehet az átadáson, de szigorúan csak kesztyűben.
A történelmi győzelem és rendhagyó díjátadó után a sportolóknak érdemes lesz megvizsgálni a medálokat is. Ilyen érmeket ugyanis még biztosan nem láttak. A fenntarthatóság jegyében a díszes emlékek használt elektronikus eszközökből készültek. Ezeket két évig gyűjtötték a szervezők, majd a 79 tonnányi eszközből 32 kiló aranyat, 3500 kiló ezüstöt és 2200 kiló bronzot vontak ki. Ez lesz az alapja az ötezer tokiói medálnak. Az érme egyik oldalán a Tokió 2020 felirat látható, a másikon az olimpiai ötkarika és Niké, a győzelem görög istennője. Az érme peremébe pedig belegravírozzák majd angolul a versenyszám nevét is.
Minden szempontból nyitás
A korlátozások elérték az olimpia nyitóünnepségét is. Az ötkarikás játékok leglátványosabb pillanatait a helyszínen kevesebb, mint ezer VIP-vendég követheti majd figyelemmel. A 68 ezer férőhelyes Olimpiai Stadionban magas rangú politikusok, sportvezetők lehetnek jelen, szponzorok szinte biztosan nem. A helyszínen kevesen, a TV-képernyők előtt több millió ember figyeli majd, hogy az eddigiektől eltérő, módosított eskü hangzik majd el Japánban. Az eddigi egy-egy helyett most két sportoló, edző és versenybíró tesz majd esküt a világ előtt. A változtatás oka elsősorban a nemek közötti egyenlőség fontosságának hirdetése lesz. A sportolók 1920, a versenybírók az 1972-es szapporói téli játékok, az edzők a 2012-es londoni olimpia óta tesznek esküt.
A mostani játékok lesz az első olimpia, ahol úgy tűnik valóban egyenlőség lesz a nemek között, legalábbis létszámban: Tokióban ugyanis a sportolók 49 százaléka nő lesz. Az egyenlőség jegyében született újítás, hogy a nemzeti lobogót egy férfi és egy nő viheti majd az Olimpiai Stadionban (magyar részről Mohamed Aida és Cseh László a kiválasztott) A viheti kifejezés nem véletlen – a NOB ugyanis csak ajánlást tett az olimpiai bizottságoknak.
Menni vagy nem menni, az itt a kérdés
A NOB és az olimpia japán szervezői is mindent megtesznek, mégis az olimpiai előkészületek szinte csak a koronavírusról szólnak. Ki miért utazik, vagy éppen nem utazik, ki hogyan fertőződött meg, vagy éppen hogyan küzd az ellen, hogy megőrizze egészségét. A világelső teniszező, Novak Djokovic is elgondolkodott a részvételén, miután kiderült, hogy az ütőjét húrozó szakembere nem tarthat vele Tokióba. A híres húros a létszámstop áldozata. A szerb utazik, Daniel Evans és Konta Johanna azonban biztosan nem, ők is elkapták a vírust.
A magyar színekben induló szlalomkajakos, Schmid Júlia döntése is történelmi. A MOB szabályai szerint csak beoltott személy indulhat a játékokon, az osztrákoktól honosított versenyző úgy döntött, inkább visszalép.
Az olimpiai rajt előtt egy héttel regisztrálták az olimpiai falu első pozitív eseteit is, a szervezők nyugtattak, kevés sikerrel. A sportolók teljes szobafogságra készülnek, így azonban az olimpia egyik legcsodálatosabb része is a múlté: ezúttal nem születnek nemzetek közötti sportbarátságok, és a lelátókra sem ül majd fel egy váratlan pillanatban a teljes amerikai kosárválogatott, mint Londonban, vagy Pekingben.
Rajtra készen
A 173 fős magyar csapatból az evezős Pétervári-Molnár Bendegúz és az íjász Balogh Mátyás már a megnyitó előtt próbára teheti tehetségét Tokióban. Utóbbi már a verseny előtt elkönyvelhetett egy hatalmas bravúrt, a magyar íjászat 41 év után szerepelhet ismét az ötkarikás játékokon. A riói olimpián rekordszámú, 11303 sportoló indult, jó eséllyel Japánban többen állnak majd rajthoz. Az már most biztos, hogy 339 versenyszámmal a tokiói lesz minden idők legváltozatosabb játéka, ahol a sportszeretők reményei szerint nem a vírust vizsgáló laborban, hanem a versenypályán dőlnek majd el az olimpiai versenyszámok.
