Háború utáni és kortárs kulcsművek a Virág Judit Galériában

Az utóbbi évek legnagyobb jelentőségű kortárs árverése volt hazánkban a Virág Judit Galéria tavaly megrendezett, Háború utáni és kortárs művek aukciója. November 15-én ismét a korszak alkotásaira licitálhatnak az érdeklődők, köztük Reigl Judit, Fajó Imre, Lakner László és Sarkadi Péter kulcsműveire. A 114 tételt bemutató kiállítást november 14-ig ingyenesen lehet megtekinteni a Virág Judit Galériában.

Tavaly novemberben szervezte meg a Virág Judit Galéria első, háború utáni és kortárs művekből álló aukcióját, melyen Nádler István, Lakner László, Keserü Ilona és Csernus Tibor műve is a korábbi legmagasabb leütési ár többszöröséért kelt el. Az akkori eredmények tovább erősítették a hazai és a nemzetközi műtárgypiaci érdeklődést a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek és a kortárs magyar képzőművészet iránt, és komoly hatással voltak az érintett alkotók nemzetközi piaci értékére is. Azóta számos magyar alkotó ért el külföldön kiemelkedő eredményeket, legutóbb Bak Imre Orange című műve kelt el rekordáron Lengyelországban. A november 15-i aukció eredményei tovább erősíthetik a magyar kortárs képzőművészet helyzetét, ezért az árverésen kiemelt érdeklődésre számítanak. Míg a helyszínen biztonsági intézkedések segítik az egészség védelmét, a Virág Judit Galéria saját online felületén keresztül bárhonnan követhetők az események, és leadhatók a licitek.

Reigl Judit alkotásai nemcsak a Christie’s vagy a Sotheby’s aukcióin érnek el rekordokat, hanem a hazai műtárgypiacon is. Az egyik legsikeresebb magyar származású kortárs művész idény nyáron hunyt el Franciaországban. Művei a világ legfontosabb múzeumainak, köztük a New York-i Modern Művészetek Múzeuma, a Metropolitan, a Guggenheim Múzeum és a londoni Tate Modern gyűjteményének részei. Az aukción 15 millió forintos kikiáltási árról induló, Gomolygás, Csavarás, Oszlop, Fény című alkotásának párdarabjai a Centre Pompidouban és a Musée d’Art Modern de la Ville de Paris-ban találhatóak.

Lakner László a Kulturális Kapcsolatok Intézetében rendezett 1969-es önálló kiállításának központi darabjai közé tartozott egy Rózsák (1969) című, huszonöt darabból álló festménysorozata. Mindegyik festményen ugyanaz a stilizált, ugyanakkor rendkívül érzékien megfestett rózsa-forma ismétlődött, megidézve az amerikai pop art, főképp Andy Warhol mechanikus sokszorosításon alapuló képalkotási eljárását. A sorozatot először egy kölni galéria vásárolta meg, majd egy magyarországi műgyűjtőhöz került, aki részleteiben értékesítette. Az aukción a rózsa-sorozat négy képtáblából álló változata kerül kalapács alá 12 millió forintos kikiáltási árról indulva.

Ugyanerről az árról indul Keserü Ilona jutavászonból készült Cérnás című műve. A hatvanas évek végén egyre több festőművész kezd el kísérletezni a művészeti ágak és technikák összemosásával. Keserü Ilona az elsők között fordult a varráshoz, de nem alkalmazott műfajként használta, hanem érzékiséget, nőiséget magában hordozó vizuális energiaként, amely a tárgyalkotásban és a minőségek különbségeinek érzékeltetésében játszik szerepet. Ennek az időszaknak egyik kulcsműve a Cérnás, mely monumentális méretével már-már minimalista hatást kelt.

Fajó János geometrikus festményei alapformák és alapszínek asszociatív variációi, vegytiszta képletek. Az aukción kalapács alá kerülő, 1968-ban készített Kék ölelés című festménye a tér kérdésével és a síkok egymásba játszásával foglalkozik, a legelemibb formákat, a háromszöget és négyzetet variálva. Szintén a geometria, valamint az érzelmek a meghatározó strukturáló elemek Nádler István 1977-ben készült Gyász II. című festményén. Az ekkoriban készült sorozatai – feltehetően édesapja elvesztése hatására – más-más módon, de a gyász, a veszteség témáját járják körül, fokozottan a színek segítségével. Nádler a Gyász II. (1977) c. festményéhez formák közül a négyzetet választja, ami a földi teljesség szimbóluma, az idea megtestesítője és egyben a halál bizonyossága.

A kiemelt tételek közé tartozik még Sarkadi Péter Ars Poetica, „Jaj cica…” című képe, amely a pop art stílusjegyeit, reklámkliséket, a nagyvárosi folklór szubkultúráját és a televízióból ismert használati tárgyakat ötvözi. Az „international pop” nemzetközileg is fontos alkotása Konkoly Gyula a Második világháború című műve, melynek rendkívül gazdag felületén szertelenül rendelődnek egymás mellé a második világháború és az azt követő időszak pillanatképei.

A Virág Judit Galéria Háború utáni és kortárs művek árverésének november 15-én tartják a Budapest Kongresszusi Központban. A 114 tételből álló kiállítást november 3. és 14. között ingyenesen lehet megtekinteni a Virág Judit Galériában.

A galériában és a Kongresszusi Központban a járványügyi szabályoknak megfelelő távolságtartás biztosított, valamint valamennyi résztvevő számára biztosítják a maszkokat és a kézfertőtlenítőket.

(Kiemelt kép: Fajó János)