Dubai évszázados titka: így lehet túlélni a hőségét légkondi nélkül

A klímaberendezések kora előtt is tudták, hogyan lehet élhetővé tenni az életet a sivatag közepén: Dubai óvárosának szűk utcái és szélfogó tornyai passzív hűtési technikákat alkalmaztak, amelyek ma is lenyűgözik az építészeket. Ezek a megoldások újra előtérbe kerülnek, ahogy a globális felmelegedés egyre szélsőségesebb hőhullámokat hoz.

Dubai óvárosának, az Al Fahidi történelmi negyednek a sikátorai szinte mágikusan hűvösek a perzselő napsütésben. A magas falak árnyékot adnak, a szélcsatornaként működő utcák pedig enyhítő légáramlatokat vezetnek a házak közé. Az itt található szélfogó tornyok – vagyis barjeelek – már a 18. században is természetes szellőzést biztosítottak a lakóépületekben, és akár 10 Celsius-fokkal is képesek voltak csökkenteni a belső hőmérsékletet.

„Őseink valóban a sivatag igényeihez igazították a házaikat”

– mondja a BBC kérdésére Ahmed Al-Jafflah, a Sheikh Mohammed bin Rashid Al Maktoum Kulturális Központ előadója. „A szélfogó tornyok befogták a magasabban áramló hűvösebb levegőt, miközben a forró levegőt kivezették a helyiségekből.”

A barjeelek mellett a belső udvarok, a perforált árnyékoló rácsok (mashrabiyák) és a világos színű homlokzatok is hozzájárultak a komfortos belső klímához. Az udvarok éjszaka lehűltek és a hidegebb levegő beszivárgott a környező szobákba, míg a mashrabiyák szabályozták a fény bejutását és további hűtést biztosítottak.

Ezek a megoldások nemcsak a hőmérsékletet csökkentették, hanem a magánszférát is megőrizték – a helyiek így egyszerre élvezhették a természetes fényt, a szellőzést és a teljes intimitást.

A hagyományos technikák mára újra divatba jöttek a fenntarthatósági célokat kitűző városfejlesztésekben. Abu Dhabi Masdar City nevű projektje például a régi emírségi elvek alapján készült: a szorosan beépített utcák árnyékot adnak, a szélcsatornák pedig természetes hűtést biztosítanak. Az eredmény: az itt épült házak akár 40%-kal kevesebb energiát használnak, mint az Emirátusok más részein található épületek.

Nem véletlen, hogy ma már a világ számos pontján találkozhatunk a barjeelek és mashrabiyák modern változataival. A londoni Royal Chelsea Hospitaltól az Abu Dhabiban található Louvre-ig sok építész újragondolta ezeket a megoldásokat.

A jövő építészete: vissza a gyökerekhez?

Ahogy a globális felmelegedés egyre extrémebbé teszi a nyarakat, Dubai építészeti trükkjei is ismét felértékelődnek. „A kulcs az, hogy megértsük a környezetünk sajátosságait, és ennek megfelelően tervezzünk” – mondja Vrushali Mhatre, a Heriot-Watt Egyetem építészprofesszora. „Ezek az egyszerű, költséghatékony és alacsony technológiai megoldások bárhol adaptálhatók, ha figyelembe vesszük a helyi időjárási viszonyokat.” A tanulság világos: a modern városok túlélésének záloga a múlt tudása lehet. Ha a sivatagban működött, talán segíthet minket is hűvösen tartani a forrósodó világban.

(Kiemelt kép: Malik Shibly / Unsplash)