4 fontos tulajdonság, amit mindenki az édesapjától örököl

Ezernyi tényezőtől függ, hogy egy adott külső vagy belső tulajdonságunkat mely szülőnktől örököljük. De vajon melyek azok a főbb attribútumok, amiket az édesapánk hagyományoz ránk?

Vannak, akik azt feltételezik, hogy a szülők egyenlő mértékben határozzák meg utódaik genetikai összetételét – könnyű belátnunk, hogy ez teljességgel téves elképzelés. Egyrészt léteznek gének, melyek eleve aktívabbak a többinél, s a kutatók szerint ezeket többnyire az édesapánktól örököljük, másrészt sokszor a környezeti tényezők szülőkre gyakorolt hatása (ezt vizsgálja az epigenetika) is változásokat hozhat az utódok génkifejeződésében – írja a familyeducation.com. A sor persze hosszasan folytatható: az, hogy egy-egy szülő mennyiben határozza meg gyermeke genetikai hátterét, az életvitelétől, a korától és bizonyos környezeti faktoroktól is függ.

A képlet persze még ennél is összetettebb. Bizonyos tulajdonságok (sötét szem, göndör haj) esetében a domináns gének hatása is megkerülhetetlen. Ezek jellemzője, hogy már akkor is átörökítődnek, ha csak az egyik szülő rendelkezik velük. A recesszív gének által hordozott tulajdonságok viszont csak akkor szállnak át az utódokra, ha az anyánál és az apánál egyaránt megtalálhatók.

De vajon melyek azok a jellegadó vonásaink, attribútumaink, amiket az édesapánk hagyományoz ránk? A következőkben négy ilyet emelünk ki.

1. Magasság

Azt, hogy egy gyermek milyen nagyra nő majd felnőttkorában, 700 különböző génvariácó határozhatja meg, de tudományos bizonyítékok is alátámasztják, hogy ezt a kérdést nagyrészt az apai gének döntik el.

2. Az agy kémiai összetétele

Ha egy férfi élete későbbi szakaszában válik apává, elkerülhetetlen lesz a spermiumok számának és minőségének romlása. Ez az egyik oka annak, hogy az idősebb édesapák mutáns géneket adhatnak át utódaiknak, ami különböző mentális betegségeket okozhat. A szakemberek szerint azoknál a gyermekeknél, akik egy idősebb, 45 évnél idősebb férfi és egy ideális életkorú nő kapcsolatából születtek, megnövekszik a bipoláris zavar és a hiperaktivitás kialakulásának esélye is. Megnyugtató ugyanakkor, hogy az újabb kutatások szerint nem annyira nagy a felsorolt rendellenességek genetikai befolyásoltsága, mint azt a tudósok korábban hitték.

3. Személyiségjegyek

Az intelligenciának és a személyiségtípusoknak is megvan a maguk genetikai összetevője, és bizony ezek a tulajdonságok is öröklődhetnek. Ikergyermekekkel végzett kutatások során már korábban megfigyelték, hogy az emberi személyiség legfontosabb elemei 30-60%-ban a szülőktől érkeznek, és ebben a vonatkozásban ismét az édesapa szerepét kell kihangsúlyoznunk. Ugyanakkor a környezeti tényezőket ezúttal sem hagyhatjuk figyelmen kívül: lehet, hogy ha higgadt, nyugodt természetű apa mellett ugyanilyen habitusú felnőtté cseperedsz, az nem genetikai okok, hanem a megfelelő családi közeg miatt alakul így.

4. Hízásra való hajlam

Az emberi szervezet két különböző típusú zsírt tartalmaz. A  barna zsír az energiaraktározásban játszik fontos szerepet, emellett pedig a vércukor és a zsírmolekulák hasznosításában is segít. A fehér zsír ezzel szemben – amellett, hogy szintén energiát tárol el – a zsírpárnák kialakulásához, közvetve tehát az elhízáshoz és különböző szívbetegségekhez is hozzájárul. A szakemberek szerint az édesanya által átörökített gének határozzák meg, hogy mennyi barna zsírt termel a szervezetünk, míg a fehér zsír mennyisége inkább az apai génektől függ. A környezeti hatásoktól persze itt sem lehet elvonatkoztatni. Korántsem biztos, hogy egy túlsúlyos férfi gyermeke később majd szintén plusz kilókkal küzd, mivel ez javarészt az életvitelétől is függ.