A szieszta művészete: a délutáni szunyókálás pozitív hatásai!

A teljesítményorientált társadalomban egy rövid szünet megengedhetetlennek tűnik, pedig hosszú távon kifizetődő lehet.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 631
    Shares

hirdetés

Szieszta - pozitív - hatásai

Az állandó rohanás, sok munka, stressz, állandó kék fény, töménytelen mennyiségű információ, nem megfelelő étkezés – a kimerültség mindennapi kísérője a modern ember életének.

hirdetés
hirdetés

Létezik azonban egy csodafegyver, amivel a nem egészségügyi eredetű fáradtságot könnyedén ki lehet ütni, ráadásul az általános közérzetjavító hatáson felül az egészségnek is jót tesz. A délutáni alvás a tanulmányok szerint amellett, hogy biztosítja az energia-utánpótlást, segít az agyműködés fokozásában, a problémamegoldó készségek-, a memória- és a tanulási képesség fejlesztésében, ráadásul szabályozza a vérnyomást, segít az optimális súly megtartásában és enyhíti a stresszt is.

Valószínűleg abban mindenki egyetért, hogy egy pihentető délutáni alvásnál sokszor nincs is jobb dolog, és gyakran életmentő lehet egy-egy harminc perces szundítás. A fáradtság leküzdésén túl a rövidebb szunyókálás felfrissít, megnyugtat a stresszesebb szituációk után, és felszabadítja a kreatív energiákat.

Mindezek ellenére sokszor stigmatizálják a délutáni alvást a lustaság egyik megnyilvánulásaként, és kizárólag a gyerekek, az idősek és a betegek kiváltságának tartják, pedig ez téves gondolkodás. A teljesítményorientált társadalomban egy rövid szünet megengedhetetlennek tűnik, pedig hosszú távon a fent említett hatásoknak köszönhetően sokkal kifizetődőbb odafigyelni a test jelzéseire és szükségleteire.

hirdetés

Az amerikai National Sleep Foundation szerint a délutáni szundikálás három különböző kategóriába lehet sorolni:

Tervezett pihenő

A tervezett vagy “terápiás” pihenő azt jelenti, hogy még azelőtt ledőlsz egy kicsit, mielőtt rádtelepedne a fáradtság. Ez a módszer különösen jó a kimerültség, fásultság megelőzésére, vagy akkor is jó taktikai döntés beiktatni egy ilyet, ha előre tudod, hogy hosszú ideig kell majd ébren maradnod.

Szükségszerű pihenő

Ha már képtelen vagy koncentrálni, de hosszú időn át kell vezetned vagy veszélyes eszközökkel, berendezésekkel dolgozol.

Szokássá vált pihenő

Értelemszerűen, ha minden nap ugyanabban az időpontban pihensz le, vagyis a napi rutin részévé válik a szieszta, például az ebédet követően.

Egy kutatás azt találta, hogy azok a felnőtt férfiak, akik rendszeresen tartanak pihenőket délután legalább háromszor egy héten, azok 37 százalékkal kisebb valószínűséggel halnak meg valamilyen szívelégtelenség következtében, mint azok, aki nem gyakorolják ezt a szokást. Sok országban, főként a mediterrán térségben intézményesült szokás a délutáni szieszta, és ezeken a helyeken megfigyelhető, hogy alacsonyabb a szívroham előfordulása.

Eközben például Amerikában és az Egyesült Királyságban, ahol nem pártolják annyira a délutáni szundítást, a szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek. Ugyanez a helyzet Magyarországon, ahol a halálokok között első helyen állnak a szív- és érrendszeri megbetegedések, évente átlagosan 33 ezer magyar halálát okozva.

A szív mellett a délutánra beiktatott pihenőknek kimagasló pszichológiai hatásai is vannak, egyszerre frissíti fel a testet és az elmét is, csökkenti a stresszt, és segít a regenerálódásban.

A NASA egy 1995-ös kutatásban vizsgálta, hogy milyen hatással van a sziesztázás pilótákra, ezért a 747 vizsgált alany egy részének hagyták, hogy délután 40 percet pihenjen minden nap. A kísérlet eredményeképp kiderült, hogy a teljesítményük 16 százalékkal, míg az átlagos reakcióidejük 34 százalékkal jobb volt, mint azoké, akiknek nem engedélyezték a pihenőt. Egy másik, 2008-as kutatás arra jutott, hogy a délutáni alvás jobban fejleszti a motorikus képességeket, a verbális memóriát és a tanulást, mint a koffein.

Még egy rövid pihenőnek is számos előnyös hatása van, de az alvás hosszától függően különböző hatások tapasztalhatóak.

  • 20 perces pihenő: javítja a mentális ébrenlétet, a memóriát és a motorikus tanulási készségeket.
  • 20-30 perces pihenő: növeli a kreativitást és a memóriát.
  • 30-60 perces pihenő: javítja a döntéshozó képességet és a memóriát.
  • 60-90 perces pihenő: a legelőnyösebb, mivel megvalósul az REM alvás. Segít pihentetni az agyat és javítja a problémamegoldó képességet.

A délutáni csendespihenőnek azonban lehet negatív hatása is. Ha túl későn kerül rá sor, akkor felboríthatja az alvási ritmust, nehezebb lesz az elalvás, és így egy ördögi kör indul be.

Egyszóval, ne érezd magad rosszul, ha szívesen ledőlsz 20-30 percre, a világ nem fog megállni nélküled, és semmiről sem fogsz kimaradni, miközben a saját közérzetedet javítod vele és kiegyensúlyozottabb lehetsz.

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 631
    Shares
Előző cikk A hároméves gyerekek fele már okostelefont használ
Következő cikk Így készültek az 1917 megrázó, vágás nélkülinek tűnő jelenetei