A csoki, a kávé és most a bor. Számos cikk jelent meg az elmúlt egy-két évben arról, hogy a Föld átlaghőmérsékletének változása és ennek következtében egyes területek klímájának változása miként hathat a mezőgazdaságra.
Így például az érzékeny csokoládébabról is nagy valószínűséggel le kell mondania pár évtized múlva az édesszájúaknak, egy friss kutatás szerint pedig a felmelegedés a borfogyasztást is fenyegetheti: a kutatások szerint 2 °C fok növekedés a szőlőbirtokok területének 56%-át, míg 4 °C fok növekedés már a 85%-át tünetné el.
A 2-es igen fontos szám a környezetvédelemben. 2015 decemberében írták alá a Párizsi klímaegyezményt, amelynek célkitűzése az volt, hogy 2100-ig a bolygó átlaghőmérséklet-növekedését 2 °C fok alatt tartják az ipari forradalom előtti állapottal összehasonlítva. Bár nagyon kicsinek tűnik, ez a 2 °C is jelentős következményekkel fog járni az emberiségre nézve. A legújabb elemzések szerint azonban a 1,5 °C fok lenne valójában a kívánatos, ugyanakkor a 2 °C fokos emelkedés szinte garantált, de az sem kizárt, hogy 4 °C fokig feszítjük a húrt. Egyelőre azonban a klímaválság már érzékelhető tünetei, így a megszokottnál nagyobb erejű tüzek és egyéb természeti katasztrófák, és a jövőre nézve prognosztizált emelkedő tengerszint, eltűnő városok, vízhiány vagy a fajok pusztulása nem ijesztett rá az emberiségre. Talán az, hogy elképzelhető, hogy le kell mondani a jövőben a borfogyasztásról, eléri a kollektív ingerküszöböt.
A The Guardian cikke ugyanis arról ír, hogy egy új kutatás arra jutott, a 2 °C fokos emelkedés hatására 11 népszerű szőlőfajta kerülne veszélybe, mivel a szőlőtermelésre alkalmas föld 56%-al csökkenne a bortermelő vidékeken az 1970-es évekkel összehasonlítva, amikor először jelentkeztek a globális felmelegedés jelei. Az ugni blanc, más néven trebbiano toscano fehér szőlőfajta például a várakozások szerint a termesztésre alkalmas földterület 76%-át fogja elveszíteni, míg a rizling esetében 66%-kal fog ez csökkenni. A piros grenache szőlő a termőterületének 31%-ára vetnek keresztet a tudósok.
A kutatócsapat szerint azonban a pohár nem feltétlenül félig üres.
Ignacio Morales-Castilla, a spanyolországi University of Alcalá által készített kutatás társszerzője szerint az előrejelzéseknek a riogatáson túl valódi haszna is van: „A pozitív üzenet az, hogy a szőlőtermesztést még mindig átalakíthatjuk a klímaváltozásnak megfelelően – és a diverzitás egy nagyon érdekes eszköz ebben. De a figyelmeztetés… az az, hogy meg kell akadályoznunk a felmelegedést amennyire csak lehetséges, mert minél magasabb a szintje, annál kevesebb opciónk van az alkalmazkodásra.”
Az amerikai Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos lapban megjelent írásban Morales-Castilla és kollégái arról számolnak be, hogy miként építették meg a számítógépes modellt, amely számításba veszi 11 szőlőfajta növekedési folyamatainak, így a rügyezés és a gyümölcs érésének idejét, valamint az adott régióban jellemző klímát. Ezek alapján megállapították a 11 fajta szőlő termeléséhez optimális termőterületet.
A modell szerint a globális felmelegedés súlyos csapást mérhet a borospincékre: ha semmit sem tesznek ellene, a prognosztizált 2 °C fokos növekedés mellett a vizsgált 11 fajta esetében 56% lehet a földterület vesztesége, míg 4 °C esetén ez a szám 85%-ra kúszik fel.
Morales-Castilla elmondása alapján ebben olyan tényezők is szerepet játszanak, mint az esőzések megváltozása, a veszteség mögötti fő tényező azonban egyértelműen a hőmérséklet emelkedése. A hő ugyanis károsíthatja a növényeket, illetve felgyorsíthatja az érést, ami miatt a szőlő cukortartalma túlságosan magas lesz.
A modell azonban azt is kihozta, hogy ha ezeken a területeken adaptívabb szőlővariációkat ültetnének, az adott régiókon belül mindössze a termőföld 24%-t veszítenék el a 2 °C fokos emelkedés esetén. A 4 °C fokos növekedés esetén pedig 58%-ról lehetne beszélni, vagyis arányaiban egyharmaddal kevesebb lenne, mint a mostani szőlőfajtákkal.
Például a pinot noir számára alkalmas bortermő vidékeken, köztük Dél-Afrikában és Burgundiában a syrah, monastrell és greanche fajtákra kellene váltani a tanulmány szerint, mivel ezek később hoznak gyümölcsöt és jobban tolerálják a melegebb klímát.
A csapat szerint egyes országokat jobban érinthet ez a jelenség, különös tekintettel azokra, ahol már így is magasabb a hőmérséklet, és kevésbé képesek a jövőbeli károkat kompenzálni: Olaszországban és Spanyolországban a földveszteség 4 °C fok plusz mellett akár a 90%-ot is elérheti.
A mérleg másik serpenyőjében azonban megjelennek a szőlőtermesztésre alkalmas új helyek a világon a melegedés következtében, például Nagy-Britannia bizonyos részei, mivel a korán érő fajták termőterülete északabbra vándorol.
Meg kell jegyezni, hogy a kutatásnak megvannak a korlátai, mivel kevesebb, mint egy tucat szőlőfajtát vizsgált a létező 1100-ból. Morales-Castilla ezzel összhangban kifejtette, hogy más fajták ellenállóbbak lehetnek a megváltozott körülményekkel szemben.
Steven Penfield professzor a John Innes Centre növénygenetikai részlegének kutatója üdvözölte a tanulmányt, aminek kapcsán elmondta: „Azt mutatja, hogy ha a termelők a nevelt fajták lecserélésével alkalmazkodni szeretnének, akkor van módja a földek megőrzésének a növekvő hőmérséklet mellett is, legalábbis a kevésbé extrém kibocsátási szcenárió esetén.
„Az iparág számára az lesz a kihívás, hogy a helyi variációk gyakran jellegzetes karaktert adnak a bornak, és emiatt nem lesz meg a hajlandóság arra, hogy elengedjék a hagyományos fajtákat, különösen az erős kulturális örökséggel rendelkező területeken. Például el tudja bárki képzelni Burgundiát pinot noir nélkül?”
