Az a mondás járja, hogy ha nem nézel vissza az autódra, miután leparkoltál, akkor bizony rosszul választottál.
Van ebben némi igazság, de az idő nagy részében azért mégis az autó belterét látjuk, nem mindegy hogy érezzük magunkat abban a környezetben. Van, ahol a kényelem, van ahol a sportos kinézet és érzet a fontos – gyártója és modellje válogatja, hogy mire helyezik a hangsúlyt.
A különleges beltér nem új trend, nem csak a Tesla dolgozik egyszerűsített műszerfalon, vagy a Volkswagen tervez a műszerfalba süllyeszthető kormánykereket, korábban is felbukkantak már olyan megoldások, amelyek extravagáns kialakításukkal szakítottak a kor hagyományaival.
Citroën DS
A Citroën 1955-ös megjelenése a külső és a belső tekintetében is egyaránt forradalminak számított. A stílusjegyek hosszú évekre a márka védjegyévé váltak, bár az egyküllős kormányt a későbbiekben el kellett engedniük, hiszen a légzsákok alkalmazása és a kezelőszervek kormányon történő elhelyezése alapvető követelménnyé vált. A C4 első generációjában volt ugyan még egy újító próbálkozás, ahol a kormány közepe fix volt, csak maga a kerék forgott körbe, de ez a megoldás is kérészéletűnek bizonyult.
Citroën DS
Citroën GSA
A francia gyártó a GSA modellben az egyküllős kormány mellé a kezelőszervek elhelyezésében és a műszerfal kialakításában is újszerű megoldást választott. A használat némi megszokást igényelt, de mindenképpen egyedi enteriőrt nyújtott a vezető számára.
Citroën GSA
Lancia Beta Trevi
A rövid életű Lancia Beta Trevi főleg a műszerfal kialakításában volt formabontó. A látványnak köszönhetően hamar ráaggatták a “Swiss cheese”, azaz ”svájci sajt” gúnynevet.
Lancia Beta Trevi
Aston Martin Lagonda
Az Aston Martin Lagonda a 70-es évek divatos “hajtogatott papír” külső designjához képest igazán modern, mondhatni futurisztikus belsőt kapott. Ez volt az első sorozatgyártású autó, amelyben elektronikus vezérlést és digitális műszerfalat alkalmaztak. Az elektronikai komponensek kifejlesztése négyszer annyiba került, mint az autó egész fejlesztésének tervezett költségvetése.
Aston Martin Lagonda
Subaru XT
A Subaru XT tervezésekor mind a kormánykerék, mind a kapcsolók és a műszerfal tekintetében is elég nagy szabadságot kaptak a tervezők. Érdemes megfigyelni az aszimmetrikus, elfordított L betűt formáló kerék közepén elhelyezett tempomat gombokat, a bal kéz pozícionálását segítő kis dombot a küllővel átellenes oldalon, valamint az űrhajós hangulatot keltő kapcsoló sorokat, és a velük harmonizáló műszerfal elemeket.
Subaru XT
Maserati Boomerang
Csak koncepcióként létezett, ezért a Maserati Boomerang megálmodásakor a Giugiaro stúdiónál elég szabadon kísérleteztek a külső és belső designnal is. A Citroën SM-ből származó kezelőszerveket a kormány belsejében helyezték el úgy, hogy a kereket magát igazán kényelmesen megfogni sem lehetett, az autót nagyjából tenyérrel lehetett és kellett irányítani.
Maserati Boomerang
Ford “Wrist-Twist” rendszer
1965-ben a Ford is előállt egy különleges ötlettel: a klasszikus kormánykereket két kisebb, kb. 13 cm átmérőjű kerékre cserélték, amelyeket egyszerre, a csuklók mozgatásával lehetett irányítani. Az elképzelés szerint ez a kialakítás egy kényelmesebb és tágasabb teret, jobb kilátást biztosított volna a vezetőnek, miközben a karjait akár kényelmes kartámaszokon is pihentetheti. A cég jogászai addig harcoltak – félve az esetleges balesetektől, és a perektől – amíg végül a gyártó elvetette a koncepciót és visszatért a hagyományos megoldásokhoz.
Ford “Wrist-Twist” rendszer
