40%-kal csökkent a légszennyezettség Párizsban

A 2024-es nyári olimpiai játékokra várhatóan 15 millióan látogatnak majd el Párizsba, és egy olyan várossal fognak találkozni, amely teljesen más, mint egy évtizeddel korábban: jelentősen csökkent ugyanis az autóforgalom a városban, ami azt eredményezte, hogy most 40%-kal jobb a levegő minősége a francia fővárosban.

Az elmúlt évtizedben Párizsban kampányt indítottak azért, hogy zöldebbé, és ezáltal élhetőbbé váljon a főváros, elsősorban az autófüggőség csökkentése révén. Ezzel Párizs mintapéldája lett annak, ami sok környezetvédelmi aktivista, várostervező és közlekedési szakember szerint a világ városainak jövőjét jelenti.

Párizs több mint 100 utcát zárt le a gépjárművek elől, megháromszorozta a terepjárók parkolási díját, mintegy 50 000 parkolóhelyet szüntetett meg, és több mint 1 300 kilométernyi kerékpársávot épített ki, mióta Anne Hidalgo polgármester 2014-ben hivatalba lépett.

Ezek a változtatások a városi tisztviselők szerint hozzájárultak a légszennyezés jelentős csökkenéséhez. „Hogyan sikerült ezt elérnünk?” – kezdte Hidalgo egy márciusi nyilatkozatában. „Egy nagy és radikális szakítás vállalásával: az autófüggőség megszüntetésével”.

Párizs új városképét egy olyan időszakban teszik igencsak próbára, ami Hidalgo politikai megítélése szempontjából kritikusnak számít, hiszen csökkenő támogatottsággal és egy sikertelen elnökjelöltséggel kell szembenéznie. Egy 2023-as felmérés szerint azonban a párizsiak többsége helyesli a környezetvédelmi reformokat.

Ezeket a változtatásokat részben Carlos Moreno, a Paris 1 Panthéon-Sorbonne Egyetem professzora és Hidalgo korábbi tanácsadója inspirálta. Moreno segített a „15 perces város” koncepciójának kidolgozásában, ahol minden alapvető szükségleti cikk rövid sétával vagy kerékpárral elérhető.

„Az éghajlat-szkeptikusok, az autós lobbi és különösen az autósok ellenálltak” – mondta Moreno. „De ez már nem az autók ideje, és harcolnunk kell ellenük egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőért.” Moreno, akinek 30 éve nincs autója, azt mondta, reméli, hogy Párizs továbbra is lemond róluk, de a közelgő önkormányzati választásokat kritikus válaszútnak tekinti.

Az autófüggőség megszüntetését célzó mozgalom fő mozgatórugója, hogy a kutatók egyre jobban megértik, hogy a légszennyezés hogyan járul hozzá az egészségkárosodáshoz.

Az emberi egészséget károsító hatásokon túl az autók a környezet egészségére is negatívan hatnak, ugyanis a kibocsátott üvegházhatású gázok révén jelentősen hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. A Statista adatai szerint 2022-ben a közlekedési szektoron belül a szén-dioxid kibocsátás 48%-áért az autók és a kisteherautók felelősek, míg második helyen 16%-kal a nehéz teherszállító járművek állnak.

Ugyan nem Párizs az első város, amely megálljt parancsol a négykerekűeknek, hiszen például Amszterdam már évtizedekkel ezelőtt szigorúbb szabályozásra törekedett az autós forgalom terén, a francia főváros (amelynek lakossága 2,1 millió fő szemben Amszterdam valamivel több mint 800 ezer lakosával) inspirációként szolgálhat más települések számára, hogy miként lehet és kell reagálni az éghajlatváltozásra az élhetőség érdekében.

Olvass tovább: Hogyan lett Párizsból a 15 perces városok mintapéldája?