Hogyan lett Párizsból a 15 perces városok mintapéldája?

A 15 perces városokban jellemzően minden, a hétköznapi élet szempontjából kulcsfontosságú létesítmény elérhető negyedórás kerékpárúttal vagy gyaloglással. Az elmúlt években Párizs állt a forradalmian új várostervezési trend élére.

A 15 perces városok koncepciójának lényege, hogy a helyi közösségek tagjai negyedórás kerékpárúttal, illetve gyaloglással el tudják érni az iskolákat, a munkahelyeket, az élelmiszerüzleteket, a nagyobb bevásárlóközpontokat, valamint a társadalmi élet legfontosabb színtereit. Az új várostervezési trend élére álló Párizs radikálisan átalakult az elmúlt négy év során. A világvárosban mára 1200 kilométernyi védett kerékpárutat alakítottak ki, a helyiek pedig sokkal szívesebben pattannak biciklinyeregbe, mint bármikor (sőt, a biciklivel közlekedők száma mostanra meghaladta az autósokét). Rengeteg üresen álló irodaházat alakítottak át lakóházzá, konditeremmé és üzletté, s a polgármester azt ígérte, jövőre Párizs-szerte számos új szolgáltatást hoznak létre, hogy a helyieknek még kevesebbszer kelljen autóba ülniük.

„Párizs mélyreható változáson ment keresztül, s mára különösen mobilis és környezetbarát várossá alakult” – állapította meg Carlos Moreno, a Sorbonne professzora, a 15 perces városok koncepciójának szellemi atyja.

A francia-kolumbiai származású tudós 2015-ben, a párizsi klímakonferencia alkalmával körvonalazta inspiráló elképzelését. Anne Hidalgo, Párizs polgármestere az első pillanattól fogva rokonszenvezett az ötlettel, melyet hamar beemelt saját politikai programjába. A második városvezetői ciklusára készülő Hidalgo kampánya során ígéretet tett rá, hogy kiszorítja az autókat Párizs forgalmas csomópontjairól, ezáltal csökkentve a város karbonlábnyomát. A polgármester ezzel párhuzamosan új kerékpárutak létrehozását helyezte kilátásba, továbbá megkezdte a tömegközlekedés modernizációját annak érdekében, hogy a lakosok könnyebben és gyorsabban érhessék el a legfontosabb üzleteket és egészségügyi szolgáltatásokat.

A koncepció szerves részét képezi a korábban üresen álló, vagy csak félig kihasznált épületek újrahasznosítása is.

Mára sok-sok ilyen ingatlant multifunkcionális közösségi térré formáltak. Egy hivatali épületben, mely pár éve még kongott az ürességtől, mostanra helyet kapott egy fedett piactér, egy óvoda, egy hotel, számos iroda, étterem és bár, valamint egy művészeti galéria is. Új rendeltetést nyertek a korábban ritkán használt garázsok és az elhagyatott ipari létesítmények is – ez utóbbiak jelentős része ma lakóházként működik. Újjávarázsoltak egy korábbi szülőotthont is, melyben ma iskola és könyvtár is üzemel, sőt egy változatos programoknak (szabadtéri filmvetítések, könyvkiállítások) otthont adó közösségi tér is tartozik hozzá.

Megkezdődött az alapfokú oktatási intézmények zöldítése is, az általános- és középiskolák előtti parkolók többségéből pedig kitilották a kocsikat, hogy a gyermekek biztonságos környezetben közlekedhessenek.

Hidalgo elmondta: az intézkedésnek köszönhetően több mint kétszáz „miniatűr parkkal” gazdagodott a város, a környezetbarát helyi polgárok legnagyobb örömére.

Persze minden viszonylagos: Párizs eddig is ökotudatos településnek számított az olyan amerikai nagyvárosokhoz képest, mint Houston vagy Atlanta. A polgármester ugyanakkor hangsúlyozza: kézzelfogható az a fejlődés, amit az elmúlt években bekövetkezett szemléletváltás hozott magával. Hidalgo egyébként azt szeretné, ha Párizs Amszterdamhoz, a kerékpárosok európai paradicsomához hasonlítana.

Carlos Moreno kiemelte: a 15 perces városok ötlete globálisan is egyre nagyobb vonzerővel bír.

Egy másik amerikai település, Cleveland már csatlakozott is a trendhez, de olyan városok is a nemes ügy mellé álltak, mint a dél-koreai Busan vagy a Hollandiában található Utrecht. A tudós hozzátette: világszerte egyre több sajátos elnevezéssel illetik az általa megálmodott várostervezési koncepciót, ám ez az apróság cseppet sem zavarja. Az a fontos – vallja Moreno -, hogy minél több városvezető megértse a modell lényegét, és annak vívmányait a gyakorlatba is átültesse.

Kétségtelen: a 15 perces városok koncepciója nem pusztán remek fegyver az éghajlatváltozás elleni harcban, de egészen új irányt szabhat modern, 21. századi életünknek is.