Valóban egészségesebbé tesz a kedvesség?

A kapcsolatok ereje: ha kedvesek vagyunk egymáshoz, egészségesebbek leszünk.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

hirdetés

Egészség - kedvesség

Csak egészség legyen! – szoktuk mondani. De min múlik az egészség? A géneken, a diétán, esetleg a testmozgáson, vagy valami egészen más áll a háttérben?

hirdetés
hirdetés

Kevesebb publicitást kap, mert valószínűleg nem olyan jó a PR-ja, mint a gumimaci multivitaminoknak és egyéb csodaszereknek, de bizony a kedvesség teszi egészségesebbé és boldogabbá az embereket. Kelli Harding új, The Rabbit Effect: Live Longer, Happier, and Healthier with the Groundbreaking Science of Kindness című könyvében, azokat a tanulmányokat és kutatásokat eleveníti fel, amelyek felfedezték, hogy mi mindenre lehet jó egy kis kedvesség.

Lehet-e a kedvesség az egészség záloga egy olyan világban, ahol az emberek a képernyő mögé bújva minősíthetetlen stílusban írnak vadidegeneknek, mert azok valamilyen témában éppen más véleményen vannak? Lehet-e az emberi kapcsolatok ápolása az egészség megőrzésének kulcsa egy olyan világban, ahol kék buborékokba foglalt félmondatokban, az érzelmeket emojikba csomagolva, az egyetértést vagy tetszést egy felemelt kék hüvelykujjal fejezik ki? Kelli Harding célja könyvével, hogy tudatosítsa az emberekben: igenis szükség van kedvességre, és ezáltal a kezünkbe adja az egészség feletti irányítást.

A nyulaknál bevált

Egy 1978-as kutatás a magas koleszterinszint és a szív egészsége közötti kapcsolatot vizsgálta a nyulaknál, és arra jutottak, hogy a kedvesség az a tényező, amely különbséget tesz az egészséges és a beteg szív között. A kutatás eredménye pedig egy véletlen műve volt. Robert Norem, aki a kutatást vezette egy nagyon egyszerű metódust alkalmazott a téma vizsgálatára: megegyező genetikai háttérrel rendelkező nyulakat magas zsírtartalmú diétán tartottak. Amikor azonban megvizsgálták a nyulak egészségi állapotát, azt találták, hogy egy csoport tapsifüles a diéta ellenére is sokkal egészségesebb volt, mint a többiek. Először azt hitték, hogy valamit elrontottak a kutatásban, de nem ez volt a helyzet. Kiderült, a kutató, aki gondozta azt a bizonyos csoportot, nemcsak enni adott nekik, hanem felvette, megsimogatta a nyuszikat, beszélt hozzájuk. Szeretetet és kedvességet kaptak tőle az állatok. Később megismételték a kísérletet, és hasonló eredményekre jutottak, amit a Science című magazinban publikáltak, ám ahogy sok kutatás esetében, úgy ez is a fiókba került hosszú időre. Kelli Harding azonban leporolta, hogy felhívja a figyelmet a kedvesség az egészség közötti összefüggésre.

hirdetés

Milyen tényezők befolyásolják az egészségünket?

Kelli Harding orvosként rengeteg beteggel találkozik nap mint nap, és ami feltűnt neki, hogy bizonyos betegek hiába szenvedtek súlyos kórban papíron, a valóságban sok más területen remekül teljesítettek, míg mások, akiknek kezelhető betegsége volt, a vártnál sokkal rosszabb állapotban voltak. Gyakran találkozott olyanokkal is, akiknek semmifajta elváltozásuk sem volt, mégis vacakul érezték magukat vagy megmagyarázhatatlan fájdalom kínozta őket.

Bár az adatok alapján a minőségi orvosi ellátás kritikus tényező, mindössze 10-20%-ban járul hozzá az egészséghez. Hardingot elkezdte érdekelni, hogy milyen tényezők tesznek különbséget az egészséges és beteg állapot között. A géneknek egyértelműen fontos szerepe van, de nem annyira fixáltak, mint azt gondolnánk. Az életmód is közrejátszik, de lényegében ez a faktor is a kapcsolatokra vezethető vissza: hogy miről beszél az ember, hogy hogyan bánnak vele nap nap után az élet különböző területein, otthon, az iskolában, a munkahelyen.

A vele készült interjúban Harding elmondta, a legnagyobb rizikófaktor a szívinfarktus által okozott halál esetében nem a magas vérnyomás vagy koleszterinszint, hanem az illető foglalkozása – a CEO-k emiatt kifejezetten a veszélyeztetett kategóriába esnek.

Magány – a néma gyilkos

Harding könyvének vezérmotívuma a magány és annak egészségre gyakorolt hatása: a kutatások szerint épp olyan rizikófaktor ha valaki magányos, mintha 15 szál cigit szívna el egy nap, túlsúlyos lenne, magas lenne a vérnyomása vagy jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztana. A magány kétféle formában nyilvánulhat meg: az egyik a kapcsolatok száma, a másik a minőségük, és mindkettő egyformán hatással van az egészségre. Elvis közismert mondása, hogy egy szobában tele emberekkel is magányosnak tudja érezni magát – nem is tudta, hogy mennyire fején találta a szöget.

Az orvos pedig általában csak azt kérdezi meg, hogy mennyit mozog az ember, hogyan táplálkozik és dohányzik-e. Arról sosem esik szó, hogy mikor beszélt utoljára a páciens a barátaival, vagy mikor találkozott valakivel ebédre vagy egy kávéra. A The Rabbit Effect könyv megírásával a szerzőnek az volt a célja, hogy tudatosítsa ezt a tényt az emberekben, és ezáltal egy pozitív változást indítson el.

„Ha tudjuk, hogy a magány nincs jó hatással az egészségünkre, akkor elkezdhetünk változtatni, hogy jobbá tegyük a helyzetet mások számára” – nyilatkozta az interjúban Harding. „A kedvesség azonban egy szokás, amit el kell sajátítani. Az első lépés a felismerés, utána pedig el lehet sajátítani a hozzá tartozó készségeket.” – fogalmaz a szakértő.

A teljes interjút Kate Hardinggal itt tudod elolvasni.

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Előző cikk Kiderült mire készül a Tesla Gigafactory Németországban
Következő cikk Zöld lámpát kapott a Netrisk és a Biztosítás.hu egyesülése