Ne várj az infarktusig! Így tartsd kordában a koleszterined!

A koleszterinről szóló információk sokszor ellentmondásosak – itt az ideje tiszta vizet önteni a pohárba.

A koleszterinről gyakran csak akkor hallunk, amikor már gond van: szívproblémák, stroke, vagy egy ijesztő orvosi lelet. Pedig a legtöbb esetben ez a „csendes veszélyforrás” sokáig észrevétlenül jelen van a szervezetben – ezért lenne fontos 40 év felett ötévente ellenőriztetni a szintjét. De mit is jelent pontosan a „jó” és „rossz” koleszterin? És hogyan lehet kordában tartani?

Mi is pontosan a koleszterin?

A koleszterin egy zsírszerű anyag, amit a szervezetünk részben maga állít elő, részben az étkezéssel visszük be. Szükségünk van rá: többek között hormonokhoz (például tesztoszteron) és a sejtek felépítéséhez is elengedhetetlen. A probléma akkor kezdődik, ha a szintje túl magasra emelkedik. A koleszterinnek két fő típusa van: a „rossz” LDL, amely plakkokat képezhet az erek falán, növelve ezzel a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, illetve a „jó” HDL, amely segít eltakarítani az LDL-t a véráramból.

Mikor érdemes szűrésre menni?

A nemzetközi egészségügyi ajánlások szerint 40–74 év között ötévente, 75 év felett évente javasolt a szűrés. Ha azonban van a családban szívbetegség, vagy jelentkeznek mellkasi panaszok, érdemes előbb felkeresni a háziorvost.

Mit mutat a vérvizsgálat?

Az egyszerű koleszterin-teszt gyakran egyetlen számot ad ki, de a teljes lipidprofil az igazán hasznos: ez tartalmazza a HDL, LDL és a trigliceridek szintjét is.

HDL: legalább 1 mmol/L férfiaknál

LDL: ideálisan 3 mmol/L alatt

Teljes koleszterin/HDL arány: 6 alatt az ideális

Mi az a triglicerid?

Ez egy másik vérzsír, amely a fel nem használt kalóriák raktározási formája. Magas szintje önmagában is kockázatos lehet – 2,3 mmol/L alatt egészséges, éhgyomorra végzett tesztnél pedig 1,7 alatt az ideális érték.

Mennyit számítanak a gének?

Nagyon sokat. Vannak, akik a magas koleszterinszintet öröklik – náluk a diéta önmagában nem lesz elég, gyógyszerre is szükség lehet. Ha a családban fiatalon (férfiaknál 55, nőknél 65 év alatt) volt infarktus, érdemes kivizsgáltatni magunkat – még akkor is, ha tünetmentesek vagyunk.

Milyen más tényezők számítanak?

A koleszterinszintet soha nem önmagában értékelik. Fontos szerepet játszik a testsúly, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a vérnyomás, az életkor, a nem és az etnikai háttér is. Ha a kockázat 10% felett van, az orvos statint javasolhat.

Elkerülhetők a gyógyszerek életmódváltással?

Sok esetben igen. Ha nem genetikai ok áll a magas koleszterinszint mögött, az orvosok gyakran nyitottak arra, hogy az érintett előbb életmódváltással próbálkozzon – és csak akkor lépjen a gyógyszeres útra, ha az nem hoz eredményt.

Mozgás, diéta – mi segít?

A rendszeres testmozgás csökkenti az LDL-t és növeli a HDL-t. A diéta nemcsak az elfogyasztott zsírt befolyásolja, hanem a máj működését is, amely az LDL-t eltávolítja a vérből. Már 6-8 hét alatt is javulhatnak az értékek – különösen, ha az étrendváltás tartós és következetes.

Segít a fogyás?

Nem minden túlsúlyos embernek magas a koleszterinszintje – de az elhízás növeli a kockázatot. Ha már emelkedett a koleszterinszint, a súlycsökkentés szinte mindig jótékony hatású.

Mit együnk, ha javítani akarunk az értékeinken?

A rostok – különösen a zabban, babban és lencsében található béta-glükán – segítik a koleszterinszint csökkentését. Már napi 3 gramm is hatásos lehet. A növényi alapú étrend, az olajos magvak, az avokádó, az olívaolaj, az omega-3 zsírsavakat tartalmazó halak mind segítenek. Nem az alacsony zsírtartalom a cél, hanem a megfelelő zsírok bevitele.

Mi az, amit érdemes kerülni?

A telített zsírok (pl. vaj, zsír, feldolgozott húsok) emelik az LDL szintjét. Ugyanez igaz a pálma- és kókuszolajra is, amelyeket gyakran egészségesnek állítanak be, pedig rendkívül telített zsírsavakat tartalmaznak. Az ultrafeldolgozott ételek és a hozzáadott cukrok szintén kerülendők – különösen, ha „light” termékek formájában bújnak meg a csomagolásban.

És mi a helyzet a tojással, tenger gyümölcseivel?

Bár sokan hiszik, hogy a tojásban vagy a rákban lévő koleszterin önmagában káros, a kutatások szerint ezek hatása a vérkoleszterinre csekély. A hangsúly inkább a telített zsírok csökkentésén van – kivéve azoknál, akik genetikai alapon túl sok koleszterint termelnek.

A koleszterin nem ellenség – de a túl magas szintje az lehet. A jó hír: a legtöbben életmódváltással is látványos javulást érhetnek el, és akár gyógyszer nélkül is kordában tarthatják az értékeket. Ehhez viszont kell egy döntés – amit érdemes minél előbb meghozni.