Miért fontosak a vírusok a mikrobiom egészséges működéséhez?
A mikrobiomról – vagyis a bélrendszerünkben élő baktériumokról – ma már sokat hallani, arról viszont jóval ritkábban esik szó, hogy ezek a mikrobák sincsenek egyedül. Velük együtt él egy másik, eddig kevéssé ismert közösség is: a bélrendszer vírusai. A baktériumokat fertőző úgynevezett bakteriofágok – röviden fágok – fontos szerepet töltenek be az emésztésben, az immunrendszer működésében és a bélflóra egyensúlyának fenntartásában.
A kutatók ezt az összetett vírusközösséget fágómnak nevezik, és becslések szerint több milliárd, sőt akár billiónyi vírus él az emberi emésztőrendszerben. A fágkutatás az elmúlt években robbanásszerűen fejlődött, de a tudomány még mindig csak a felszínt kapargatja: a fágok jelentős része ma is ismeretlen, ezért a szakemberek gyakran a bélrendszer „sötét anyagaként” emlegetik őket.
Ezt olvastad már?
Megszólalt a magyar szakértő: a túlzott fehérjebevitel veszélyesebb, mint gondolnád
Nem ellenségek, hanem partnerek
Sokáig úgy gondolták, hogy a baktériumok és a vírusok állandó háborúban állnak egymással. A friss kutatások azonban egészen más képet mutatnak: a kapcsolatuk inkább egy folyamatos alkalmazkodási „táncra” hasonlít. A fágok nemcsak elpusztítják a baktériumokat, hanem új géneket is juttathatnak beléjük, amelyek segíthetnek például az antibiotikumokkal szembeni ellenállásban vagy új tápanyagok lebontásában.
A bélrendszer egyik leggyakoribb baktériumcsoportját, a Bacteroides nemzetséget fertőző fágok – köztük a különösen elterjedt crAssphage – arra kényszerítik a baktériumokat, hogy folyamatosan változtassák felszíni „burkolatukat”. Ennek eredményeként a baktériumpopuláció sokszínűbbé és ellenállóbbá válik, ami az egész bélökoszisztéma stabilitását erősíti.
Miért van szükség vírusokra a bélrendszerben?
A fágok szerepe hasonlítható a ragadozókéhoz egy természetes élőhelyen. Ahogyan az erdőben a farkasok megakadályozzák, hogy a szarvasok túlszaporodjanak, úgy tartják kordában a fágok a baktériumokat a bélrendszerben. Ha ez az egyensúly felborul, annak komoly következményei lehetnek.
Kutatások szerint a fágóm összetétele megváltozik olyan betegségek esetén, mint az irritábilis bél szindróma (IBS), a gyulladásos bélbetegségek vagy a vastagbélrák. IBS esetén például gyakran alacsonyabb a vírusok sokfélesége, ami az egész mikrobiális rendszer instabilitására utal.
Személyre szabott bélflóra a jövőben?
Minden ember fágómja egyedi, és olyan tényezők alakítják, mint az életkor, a nem, az étrend vagy az életmód. Ez felveti a lehetőséget, hogy a jövőben a bélflóra helyreállítását nemcsak diétákkal vagy széklettranszplantációval, hanem célzott víruskezelésekkel végezzék. A kutatók már most olyan fágokat keresnek, amelyek képesek lennének elpusztítani például a gyomorfekélyt okozó baktériumokat, miközben a hasznos mikrobákat érintetlenül hagyják.
A bélrendszerünkben zajló láthatatlan vírus–baktérium együttműködés nélkül néhány baktériumfaj könnyen túlsúlyba kerülhetne, ami emésztési problémákhoz, puffadáshoz és tápanyag-feldolgozási zavarokhoz vezetne. A fágóm tehát nemcsak a mikrobiom táncpartnere, hanem az egészséges emésztés egyik csendes karmestere is.
Forrás: BBC Future
Borítókép: Freepik
Tetszett? Oszd meg másokkal is!
A szerzőről
