A baktériumok legtöbbször valamilyen negatív kontextusban – betegség, fertőzés, esetleg megromlott étel kapcsán jut a legtöbb ember eszébe. Holott például a tápcsatornában élő mikroorganizmusok hihetetlen számban, billiónyi mennyiségben (1014) vannak jelen és segítik a szervezet működését. Az MDOSZ szakértője válaszol.

Tízszer több egyedből áll ez a kolónia, mint testünk sejtjeinek a száma, és úgy 300-1000 különböző fajhoz tartoznak. Egy átlagos felnőtt szervezetében közel 1,5 kg mikroba él, szinte az egyik legnagyobb „szervünk”, nagyjából annyit nyom mint az agyunk, a májunknál pedig csak egy kicsit könnyebb. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakértője szerint ezek az apró organizmusok nem tétlen átutazók, kulcsszerepük van életünk legalapvetőbb folyamataiban, ideértve az emésztést, az immunválaszokat, sőt még a viselkedést is.

A bélben élő mikroorganizmusokat bélflórának, újabban a bél mikrobiótájának (mikrobiota: a nem-kórokozó baktériumok/mikroorganizmusok amelyek egy emberi szervezetben tartózkodnak) nevezzük, de szinonimaként a mikrobiom kifejezéssel is sok helyen lehet találkozni.

Egészségben, betegségben

A bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat, minden embernek egyedi összetételű, rá jellemző baktérium törzsekből álló mikrobiom él a bélrendszerében, amelynek nemcsak az emésztésben, a táplálék továbbításában, hanem a fertőzések, „támadások” kivédésében is szerepe van. Számos kutatás vizsgálja, milyen kapcsolat van a mikrobiom, és jó néhány betegség, elváltozás – többek között a gyulladásos vastagbél-betegségek, a cöliákia, az elhízás, az ízületi gyulladás, az autizmus, és például a depresszió – között.

Bélbaktériumok számos fajtája munkálkodik együtt azért, hogy fenntartsa a normál egyensúlyt. Ám olyan faktorok, mint a stressz, helytelen táplálkozás, fertőzések, gyógyszerek vagy antibiotikumos kezelés, felborítja ezt a természetes, ám kényes baktériumegyensúlyt és eltolja a káros baktériumok felé, ami fogékonyabbá teheti a szervezetet különböző megbetegedések kialakulására. Itt lépnek a képbe a probiotikumok, olyan élő mikroorganizmusok, amelyeket megfelelő mennyiségben juttatva a szervezetbe jótékony hatást gyakorolnak. Fenntartják, illetve helyreállítják a bélflóra felborult egyensúlyát, támogatják a védekező rendszer megfelelő működését a kórokozókkal szemben.

A probiotikumok jobbára olyan tejsavbaktériumok – általában a Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobacterium csoportok tagjai –, amelyek nagy arányban képesek túlélni a tápcsatorna hatásait, mint amilyen a gyomor savas környezete, illetve a vékonybél enzimjei, így eljutva a célállomásra, azaz a vastagbélbe, szabad utat kapnak a „kibontakozásra”, hozzájárulhatnak az egészség védelméhez. Segítenek kialakítani és megtartani a bélflóra egyensúlyát, támogathatják az immunrendszert, rövidíthetik a hosszú tranzitidőt (a béltartalom bélcsatornán való áthaladási idejét), ezáltal segíthetik a székrekedés kezelését, enyhíthetik a hasmenés kellemetlen tüneteit, egyesek csökkenthetik a haspuffadást, valamint a „rossz”, azaz az LDL koleszterin szintet, és az ún. „utazók hasmenése” megelőzésére is jól alkalmazhatók.

A probiotikumok forrásai

“A probiotikumokat legegyszerűbben a tejtermékekből fogyaszthatjuk el, melyeknek napjainkra széles skálája ismert. Célszerű azokat választani, melyeknek kedvező hatása tudományosan bizonyított. A hatásosság alapvető feltétele az elegendő mennyiség és jó tudni, hogy a „probiotikus” jelző nem a tartalomhoz, hanem a koncentrációhoz kötött. Probiotikumot tartalmazó savanyú tejtermékek esetén a probiotikus mikrobák száma a minőségmegőrzési idő végén legalább 106 élőcsíra/g kell, hogy legyen.” – mondja a szakértő hozzátéve, hogy

“A savanyított tejtermékeken kívül probiotikumokban gazdag a közkedvelt kovászos uborka, és a savanyú káposzta, míg a távol-keleti konyha gasztronómiájából a kimchit (koreai, zöldségfélékből erjesztett étel, kínai kelből, retekből, uborkából, stb.), illetve a misot (ázsiai konyhában gyakran használt, krém állagú alapanyag, amit szójababból és gabonafélékből állítanak elő) lehetne kiemelni.”

Amit a probiotikumok esznek

Tudomásul kell vennünk, hogy a probiotikumok csak akkor fejtik ki jótékony hatásukat, ha „nem halnak éhen”, ezért folyamatosan táplálnunk kell őket. A prebiotikumok olyan természetes, az élelmiszereknek nem emészthető összetevői, amelyek a szervezetben nem bomlanak le, ekképp emésztetlenül jutnak el a vastagbélbe, ahol a probiotikumok egyedüli táplálékai, ennélfogva elősegítik azok bélbeni elszaporodását, túlsúlyba kerülését. Ilyen prebiotikumok a vízben oldható diétás rostok (pl. oligoszacharidok, raffinóz, asztachinóz, frukto-oligoszacharidok, oligofruktóz, alaktulóz és inulin), melyek megtalálhatók a fokhagymában, póréhagymában, vöröshagymában, búzában, rozsban, spárgában, burgonyában, banánban, mézben, a zabpehelyben és csicsókában is.

Ételek nyelvére fordítva

Miként tudjuk a fenti, tudományos megalapozottságú ismereteket kamatoztatni mindennapi étkezés folyamán? Az MDOSZ ajánlása szerint a reggel kezdődhet egy kis tálka zabpehellyel, amit probiotikus joghurttal és idénygyümölccsel érdemes fogyasztani, esetleg kevés mézzel lehet ízesíteni. Fontos tájékozódnunk akár a gyártótól arról, hogy például a joghurt tartalmaz e probiotikumot, hiszen jelenleg hazánkban nem engedélyezett a „probiotikum” megnevezés feltüntetése az élelmiszercímkén. Vacsora vagy ebéd része lehet egy vitaminokban gazdag saláta melyhez jól illik egy áttört fokhagymával és bazsalikommal ízesített joghurtöntet, de egy főételként tálalt rakott burgonya kovászos uborkával is kiváló pro-és prebiotikum fogás lehet, melyek mindegyike védőpajzsként szolgálja szervezetünket, bélflóránkat.