Ez történik az agyaddal és a mentális egészségeddel ha rendszeresen jógázol

A jóga nem csupán az izmokat erősíti és a testet nyújtja: egyre több kutatás bizonyítja, hogy az elme működésére is mély hatással van. Az agy szerkezetét és idegi kapcsolatait is képes alakítani, miközben segíthet csökkenteni a stresszt, a szorongást és a depresszív tüneteket.

Egy megterhelő pózban a kar remeg, a homlokon megjelennek az izzadságcseppek, a test mégis különös stabilitást talál. A „Wild Thing”, vagyis Camatkarasana egyszerre igényel erőt, rugalmasságot és bizalmat. A szanszkrit elnevezés egyik fordítása „az elragadtatott szív kibontakozása” – és sokak tapasztalata szerint valóban magabiztosságot, belső nyitottságot hoz. Bár kívülről küzdelemnek tűnik, belül gyakran felszabadító élmény. Sokan kezdenek jógázni pusztán edzés céljából, majd idővel felismerik: ez a gyakorlat jóval többet ad, mint fizikai terhelést.

A jóga több mint kétezer éves hagyományokra épül, és ma már számtalan formában létezik, a lassú, befelé figyelő yin jógától a dinamikus vinyasa órákig. Ami mindegyik irányzatban közös, az a mozgás, a légzés és a figyelem tudatos összekapcsolása. Ennek a komplex megközelítésnek köszönhetően a jóga nemcsak a testre, hanem az idegrendszerre és a mentális jóllétre is hatással van.

Ezt olvastad már?

Fogyás sétával: mennyi idő kell, milyen tempó számít, és mire figyelj igazán

Ez a gyakorlatsor legyen minden edzésed alapja!

Mit tesz a jóga az aggyal?

Az idegtudományi kutatások szerint a rendszeres jógagyakorlás mérhető változásokat idézhet elő az agyban. Olyan területek működését befolyásolja, mint a hippokampusz, amely a memóriáért felel, az amygdala, amely az érzelmi reakciókban játszik szerepet, valamint a prefrontális kéreg, ami a döntéshozatalhoz és az önszabályozáshoz kapcsolódik. Emellett hatással van az úgynevezett „alapértelmezett módú hálózatra” is, amely az önreflexióhoz és a belső gondolatok feldolgozásához kötődik. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a jógázók agyában nagyobb lehet a szürkeállomány térfogata. A szürkeállomány kulcsszerepet játszik a tanulásban, a memóriában, a nyelvi feldolgozásban és a döntéshozatalban. Mivel ezek a területek az életkor előrehaladtával természetes módon zsugorodnak, a jóga potenciálisan lassíthatja a kognitív hanyatlást. Egy friss kutatás például arra utal, hogy a rendszeres gyakorlás lassíthatja a memória romlását az Alzheimer-kór kockázatának kitett nőknél.

A háttérben részben a stressz élettani hatásai állnak. A tartós stressz fokozza a kortizol termelődését, ami gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben. Ezek hosszú távon növelik a depresszió, a szív- és érrendszeri betegségek és a gyorsabb öregedés kockázatát. A jóga – különösen a tudatos légzés és a meditáció révén – segít aktiválni a paraszimpatikus idegrendszert, vagyis azt az állapotot, amely a regenerációért és a nyugalomért felel.

Hangulat, szorongás és belső egyensúly

A mozgás általánosságban is javítja a közérzetet, hiszen csökkenti a stresszhormonok szintjét és növeli az endorfinok termelődését. A jóga azonban ezen túlmutat. Kutatások szerint növeli a GABA nevű neurotranszmitter szintjét az agyban, amely az idegi túlműködés csillapításában játszik szerepet. Egy tizenkét hetes vizsgálat során a GABA-szint emelkedése együtt járt a jobb hangulattal és az alacsonyabb szorongásszinttel.

Nem meglepő, hogy a jógát egyre gyakrabban alkalmazzák kiegészítő módszerként a depresszió kezelésében. Bár nem helyettesíti a pszichoterápiát vagy az orvosi ellátást, több tanulmány szerint rövid távon enyhítheti a tüneteket, és segíthet visszaállítani a test és az érzelmek közötti kapcsolatot. Sok gyakorló számol be arról, hogy a jógán keresztül tanulja meg újra felismerni és szabályozni saját belső állapotait.

Jóga és trauma: finom eszköz, megfelelő kezekben

A poszttraumás stressz zavar esetében a jóga szerepe még intenzív kutatás tárgya, az eddigi eredmények azonban ígéretesek. Egyes vizsgálatok szerint bizonyos jógairányzatok – például a kundalini vagy a satyananda – segíthetnek a traumával élőknek, különösen akkor, ha a gyakorlás rendszeres és megfelelő szakmai háttérrel zajlik. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy nem minden jógaforma alkalmas erre a célra.

A jógaterápia külön kategóriát képvisel. Itt személyre szabott, egyéni foglalkozásokról van szó, amelyek mögött egészségügyi és pszichoterápiás ismeretek állnak. A cél az idegrendszer megnyugtatása, a testi érzetek biztonságos újraértelmezése és az önszabályozás képességének fejlesztése. Sok érintett számára a jóga jelenti az első olyan élményt, ahol újra biztonságban érzi magát a saját testében. Bár a kutatók még keresik a választ arra, hogy pontosan melyik elem – a mozgás, a légzés vagy a meditáció – a legmeghatározóbb, egyre többen gondolják úgy, hogy a jóga ereje éppen az egységében rejlik. A pózok, a légzés és a figyelem összehangolása olyan komplex hatást hoz létre, amelyet nehéz – és talán felesleges – részekre bontani.

A jóga nem gyors megoldás, hanem egy olyan sport, amely idővel átrendezi a test és az elme működését. Talán éppen ezért maradt velünk évezredek óta, és ezért talál vissza annyi emberhez a mai, túlterhelt világban is.

Források: BBC Future, Neurology

Borítókép: Vitaly Gariev, Unsplash