Bőrgyógyász figyelmeztet: a naptej önmagában nem elég

Nem csak a strandon égethet meg a nap és nem, a felhős időjárás sem jelent védelmet. Egy szakértő most rendet tesz a leggyakoribb SPF-mítoszok között, hogy a bőröd még évek múlva is hálás legyen.

Ahogy közeledik a nyár, egyre többen kezdenek el naptejek után nyúlni – de sajnos sokan még mindig rosszul csinálják. Dr. Suzanne Jagger bőrgyógyász szerint az emberek többsége túlságosan hisz a magas faktorszámok erejében, miközben a valódi védelem ennél jóval összetettebb kérdés.

„Az SPF 100 nem golyóálló pajzs” – mondja.

„Ha nem viszel fel belőle elég mennyiséget, vagy nem frissíted időben, gyakorlatilag felesleges. A legtöbb ember még mindig úgy gondolja, hogy csak akkor kell napvédő, ha kint tűz a nap. Pedig ez egy veszélyes tévhit” – teszi hozzá.

Nem kell napsütés ahhoz, hogy károsodjon a bőröd

Dr. Jagger szerint az egyik legnagyobb tévedés, hogy csak nyaralás vagy napozás közben kell fényvédelem. „Ha világos van, akkor az UV-sugarak is jelen vannak. Felhős időben is elérik a bőrt, sőt, még ablaküvegen keresztül is áthatolnak – különösen az UVA-sugarak.”

Szakértők szerint a felhőkön is átjutó UV-sugarak akár 80%-át is megkapja a bőröd. Ezért fontos minden nap használni fényvédőt akkor is, ha csak sétálsz egyet, vagy autóban ülsz.

Sokan elintézik a reggeli arcápolást egy SPF-es hidratálóval és már indulnak is. Dr. Jagger szerint ez gyakran nem nyújt kellő védelmet. „Az arcodra legalább egy ötforintosnyi mennyiség kell. A testre pedig nagyjából egy kupicányi. Ennél kevesebb nem elég a címkén ígért hatás eléréséhez.”

A legjobb, ha külön fényvédőt használsz, és azt kened fel utoljára a reggeli rutinod során. Így tudod biztosítani, hogy a védelem tényleg hatékony legyen.

Dr. Jagger szerint SPF 30 az alap, ez nyújt kb. 97%-os védelmet az UVB-sugarak ellen. Az ennél alacsonyabb értékek már komoly kompromisszumot jelentenek a védelem terén. „Ha valaki például sportol, sokat van a szabadban, vagy nem viszi fel elég sűrűn újra a naptejet, akkor az SPF 15 gyakorlatilag olyan, mintha semmit sem használnál” – magyarázza.

És mi a helyzet az SPF 50-nel vagy 100-zal? Bár a számok nőnek, a különbség minimális. Az SPF 50 körülbelül 98%-os védelmet nyújt, az SPF 100 pedig 99%-ot. A gond ott van, hogy a legtöbben nem használnak belőle megfelelő mennyiséget, és nem kenik újra kétóránként.

UVA és UVB – nem mindegy, melyik ellen véd

Az SPF-értékek kizárólag az UVB-sugarak elleni védelemről szólnak. Ezek azok, amik leégetnek és közvetlenül hozzájárulnak a bőrrák kialakulásához. De ott vannak az UVA-sugarak is, amelyek alattomosabbak, hiszen nem égetnek, nem fájnak, viszont mélyebbre hatolnak a bőrben, gyorsítják az öregedést és hosszú távon a bőr sejtjeinek DNS-ét is károsíthatják.

Ezért érdemes széles spektrumú fényvédőt választani, ami mindkét típus ellen véd. Ha ezt nem látod a címkén, akkor az a termék csak fél munkát végez.

Mikor gyanakodj?

Ha azt veszed észre, hogy a bőröd egyenetlen, fakó, barnás foltok jelennek meg rajta, az lehet a napkárosodás jele. De a komolyabb jelekre is figyelni kell: ha új anyajegyet fedezel fel, vagy egy meglévő megváltozik (színben, formában, méretben), esetleg viszketni vagy vérezni kezd, ne halogasd az orvosi vizsgálatot.

Ha valami gyanús, nézesd meg. Egy időben felfedezett elváltozás életet menthet.