Bőrgyógyász figyelmeztet: a naptej önmagában nem elég

Nem csak a strandon égethet meg a nap és nem, a felhős időjárás sem jelent védelmet. Egy szakértő most rendet tesz a leggyakoribb SPF-mítoszok között, hogy a bőröd még évek múlva is hálás legyen.
Ahogy közeledik a nyár, egyre többen kezdenek el naptejek után nyúlni – de sajnos sokan még mindig rosszul csinálják. Dr. Suzanne Jagger bőrgyógyász szerint az emberek többsége túlságosan hisz a magas faktorszámok erejében, miközben a valódi védelem ennél jóval összetettebb kérdés.
„Az SPF 100 nem golyóálló pajzs” – mondja.
„Ha nem viszel fel belőle elég mennyiséget, vagy nem frissíted időben, gyakorlatilag felesleges. A legtöbb ember még mindig úgy gondolja, hogy csak akkor kell napvédő, ha kint tűz a nap. Pedig ez egy veszélyes tévhit” – teszi hozzá.
Nem kell napsütés ahhoz, hogy károsodjon a bőröd
Dr. Jagger szerint az egyik legnagyobb tévedés, hogy csak nyaralás vagy napozás közben kell fényvédelem. „Ha világos van, akkor az UV-sugarak is jelen vannak. Felhős időben is elérik a bőrt, sőt, még ablaküvegen keresztül is áthatolnak – különösen az UVA-sugarak.”
Szakértők szerint a felhőkön is átjutó UV-sugarak akár 80%-át is megkapja a bőröd. Ezért fontos minden nap használni fényvédőt akkor is, ha csak sétálsz egyet, vagy autóban ülsz.
Sokan elintézik a reggeli arcápolást egy SPF-es hidratálóval és már indulnak is. Dr. Jagger szerint ez gyakran nem nyújt kellő védelmet. „Az arcodra legalább egy ötforintosnyi mennyiség kell. A testre pedig nagyjából egy kupicányi. Ennél kevesebb nem elég a címkén ígért hatás eléréséhez.”
A legjobb, ha külön fényvédőt használsz, és azt kened fel utoljára a reggeli rutinod során. Így tudod biztosítani, hogy a védelem tényleg hatékony legyen.
Dr. Jagger szerint SPF 30 az alap, ez nyújt kb. 97%-os védelmet az UVB-sugarak ellen. Az ennél alacsonyabb értékek már komoly kompromisszumot jelentenek a védelem terén. „Ha valaki például sportol, sokat van a szabadban, vagy nem viszi fel elég sűrűn újra a naptejet, akkor az SPF 15 gyakorlatilag olyan, mintha semmit sem használnál” – magyarázza.
És mi a helyzet az SPF 50-nel vagy 100-zal? Bár a számok nőnek, a különbség minimális. Az SPF 50 körülbelül 98%-os védelmet nyújt, az SPF 100 pedig 99%-ot. A gond ott van, hogy a legtöbben nem használnak belőle megfelelő mennyiséget, és nem kenik újra kétóránként.
UVA és UVB – nem mindegy, melyik ellen véd
Az SPF-értékek kizárólag az UVB-sugarak elleni védelemről szólnak. Ezek azok, amik leégetnek és közvetlenül hozzájárulnak a bőrrák kialakulásához. De ott vannak az UVA-sugarak is, amelyek alattomosabbak, hiszen nem égetnek, nem fájnak, viszont mélyebbre hatolnak a bőrben, gyorsítják az öregedést és hosszú távon a bőr sejtjeinek DNS-ét is károsíthatják.
Ezért érdemes széles spektrumú fényvédőt választani, ami mindkét típus ellen véd. Ha ezt nem látod a címkén, akkor az a termék csak fél munkát végez.
Mikor gyanakodj?
Ha azt veszed észre, hogy a bőröd egyenetlen, fakó, barnás foltok jelennek meg rajta, az lehet a napkárosodás jele. De a komolyabb jelekre is figyelni kell: ha új anyajegyet fedezel fel, vagy egy meglévő megváltozik (színben, formában, méretben), esetleg viszketni vagy vérezni kezd, ne halogasd az orvosi vizsgálatot.