A dohányzás évekkel a leszokás után is gyengíti az immunrendszert

Annak ellenére, hogy ma már teljesen világos a dohányzás káros hatása az emberi szervezetre, csökkenő számban ugyan, de még mindig rengetegen hódolnak ennek a függőségnek. Egy új tanulmány most azt is megállapította, hogy mindennek tetejébe nem elég letenni a cigit, az még évekkel később is gyengíti az immunrendszert.

A dohányzás olyannyira káros a szervezetre, hogy megváltoztatja az immunrendszer működését és még évekkel a leszokás után is sebezhetővé tesz a betegségekkel és fertőzésekkel szemben – derült ki egy új tanulmányból. Bár a dohányzás aránya a lakosságon belül az 1960-as évek óta folyamatosan csökken, az Egyesült Államokban például még mindig a dohányzás a megelőzhető halálozás vezető oka, évente több mint 480 000 halálesetet okozva. Az Eurostat 2023-as adatai szerint Magyarországon a férfiak 21,5 százaléka, míg a nők 17,3 százaléka dohányzik napi szinten.

A káros szokás következtében – 2019-es adatok alapján – óránként három ember veszíti életét, így éves szinten 28 ezren halnak bele a dohányzásba.

Míg régen a dohányzás a mindennapok természetes része volt, és bárhol rá lehetett gyújtani, mára tisztában vagyunk vele, milyen súlyos egészségügyi következményei vannak ennek a szenvedélynek, nemcsak arra nézve, aki dohányzik, de még a környezetében tartózkodókra is: tüdőrák, szívroham vagy stroke, csak hogy a legsúlyosabbakat említsük. A Nature folyóiratban közzétett tanulmány pedig egy újabb okot ad a mielőbbi leszokásra.

A kutatás kimutatta, hogy a dohányzás csökkenti a szervezet képességét a fertőzések azonnali és hosszú távú leküzdésére, ezen felül pedig növeli az olyan, gyulladással járó krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, mint például a reumás ízületi gyulladás és a lupusz.

„Hagyjuk abba a dohányzást, amilyen hamar csak lehet” – figyelmeztetett a tanulmány társszerzője, Dr. Violaine Saint-André, a párizsi Institut Pasteur szakértője. „Tanulmányunk legfontosabb üzenete, különösen a fiatalok számára, hogy úgy tűnik, a hosszú távú immunitás szempontjából jelentős érv szól amellett, hogy soha ne kezdjenek el dohányozni.”

A kutatók ezer egészséges, 20 és 69 év közötti emberből álló csoport vérmintáit vizsgálták az idő múlásával. A csoportban egyenlő számban voltak férfiak és nők. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy 136 változó, melyek között szerepelt az életmód, a társadalmi-gazdasági kérdések és a táplálkozási szokások – az életkor, a nem és a genetika mellett – hogyan befolyásolják az immunválaszt. A vérmintákat olyan gyakori kórokozóknak tették ki, mint az E. coli baktérium és az influenzavírus, és megmérték az immunválaszt.

A dohányzás, a testtömegindex és a herpeszvírus okozta látens fertőzés volt a legnagyobb hatással, amelyek közül a dohányzás okozta a legnagyobb változást. A dohányzás közel ugyanolyan hatással volt az immunválaszra, mint az olyan fontos tényezők, mint az életkor vagy a nem. „Ez jelentős” – mondta Saint-André.

„Amikor a vizsgálatban részt vevő dohányosok leszoktak, az immunválaszuk bizonyos mértékben javult, de évekig nem állt helyre teljesen” – magyarázza a tanulmány társszerzője, Dr. Darragh Duffy, aki az Institut Pasteur transzlációs immunológiai egységét vezeti.

„A jó hír az, hogy idővel ugyan, de elkezd visszaállni” – mondta. „Ha valaki dohányzik, a legjobb idő a leszokásra most van” – fogalmazott tömöre. A tanulmány azt is megállapította, hogy minél többet dohányzott valaki, annál jobban megváltozott az immunválasza.

A tanulmány szerint a dohányzás hosszú távú epigenetikai hatással van az immunrendszer két fő védelmi formájára: a veleszületett és az adaptív válaszra. A veleszületett válaszra gyakorolt hatás gyorsan elmúlik, ha valaki abbahagyja a dohányzást, de az adaptív válaszra gyakorolt hatás még a leszokás után is fennmarad.

A veleszületett immunválasz az általános mód, ahogy a bőr, a nyálkahártya, az immunrendszer sejtjei és fehérjéi megküzdenek a kórokozókkal. Ez egy gyors mozgású, de tompa eszköz. Amikor a szervezet úgy ítéli meg, hogy a veleszületett válasz nem nyújt elég védelmet, az adaptív immunrendszer lép működésbe. Ez a vérben és más testnedvekben lévő antitestekből, B- és T-limfocitákból áll, amelyek képesek „emlékezni” egy fenyegetésre, és jobban megcélozni a korábban látott veszélyeket.

Az új kutatásnak vannak bizonyos korlátai. A kísérletet vérmintákon végezték a laboratóriumban, de az immunrendszer a való életben másképp reagálhat.

A humán kihívásokkal kapcsolatos vizsgálatok azonban még mindig viszonylag korlátozott méretűek, összehasonlítva azzal, amit nagy mennyiségű vérmintával ki tudtak mutatni, mondja Duffy. A másik hiba, hogy a tanulmányban résztvevő személyek franciák voltak, akiknek nem volt épp magas a testtömegük, pedig a kutatások abba az irányba mutatnak, hogy a súly is befolyásolja az immunválaszt.

Tehát a pontosabb képhez további kutatásokra van szükség, de ne várj ezekre a leszokáshoz. Kezd el mielőbb!