2023 és az azt megelőző néhány év nem volt egyszerű: a világ forrong politikai, gazdasági és spirituális értelemben egyaránt, ennek tetejében pedig még a klímaváltozás miatt is aggódhatunk.
Habár a klímaválság nem múlt el, 2023-ban több előremutató eredmény is némileg pozitív irányba billentette a mérleg nyelvét. Nézzük, melyek voltak a legfontosabb, környezetvédelem területén elért áttörések tavaly!
1. Hatalmas lökés a tiszta energiának
Az Egyesült Államokban a zöld energiára való átállás hatalmas lendületet kapott az Inflációcsökkentő törvény hatására (Inflation Reduction Act). A 2022-ben elfogadott törvényjavaslat 369 milliárd dollárt különített el az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a tiszta energia támogatására és a villamosítás ösztönzésére irányuló intézkedésekre. Sokan az USA történetének legnagyobb éghajlatvédelmi beruházásának tartják ezt, bár ez a jogszabály nevéből egyáltalán nem derül ki – így talán ez a “csendes” éghajlatvédelmi győzelem definíciója.
„Nem úgy hangzik, mintha az éghajlatváltozással foglalkozna, pedig igen” – mondja Sir David King, az Egyesült Királyság korábbi éghajlat-változási megbízottja, aki amerikai kollégájával, John Kerryvel többek között olyan nemzetközi tárgyalásokon dolgozott együtt, mint a Párizsi Megállapodás. „A szenátus és a kongresszus többsége még ma sem támogatja az éghajlatváltozással kapcsolatos közvetlen fellépést. Ezért is van persze, hogy Joe Biden elnök az éghajlatvédelmi fellépést az infláció kezelésére szolgáló sürgősségi törvény, az IRA keretében terjesztette elő.”
A csomag tavaly augusztusi elfogadása óta a magánszektor több mint 110 milliárd dollár értékben jelentett be új, tiszta energiát előállító beruházásokat, köztük több mint 70 milliárd dollárt az elektromos járművekre – a kormányzat szerint. Egy energia- és fenntarthatósági kutatókból álló csoport egyik elemzése rámutat, 2035-re az IRA által felgyorsított zöldenergia-fejlesztés a 2005-ös szinthez képest 43-48%-kal csökkentheti a kibocsátást az amerikai gazdaság egészében. Ha ez így van, akkor az USA jelentősen közelebb kerülne az éghajlatvédelmi céljaihoz.
A törvény emellett segíthet az amerikai őslakos közösségek növekvő erőfeszítéseinek finanszírozásában is, hogy megújuló energiát termeljenek a törzsi földeken.
2. Fordulópont a villamosenergia-kibocsátásban
Úgy tűnik, hogy a világ villamosenergia-használata miatt keletkező kibocsátás 2023-ban tetőzött. A megújuló energiaforrásokból, például a szél- és napenergiából származó energia gyorsabban nőtt, mint a világ energiaigénye, ami azt jelenti, hogy az előrejelzések szerint az ágazatból származó kibocsátás első alkalommal csökkenő tendenciát mutat.
Ez egy örvendetes mérföldkő, amely nem csak papíron tűnik jónak – az előrejelzést áprilisban megfogalmazó szerzők szerint ez egy fontos pozitív fordulópont az éghajlatváltozás szempontjából. „Ez jelzi azt a pontot, amikor az energiaszektor kibocsátása megáll” – írta Małgorzata Wiatros-Motyka, az Ember nevű londoni székhelyű agytröszt vezető villamosenergia-elemzője és kollégái.
3. Műanyaggyártókat pereltek be környezetszennyezésért
Becslések szerint évente 460 millió tonna műanyaghulladék keletkezik világszerte, amelynek mintegy 22%-a kerül ellenőrizetlen hulladéklerakókba, égetik el nyílt gödrökben, még rosszabb esetben pedig a szárazföldi vagy vízi környezetbe kerül. Az egyszer használatos műanyagok az utóbbi időben ugyanakkor az első számú környezeti közellenséggé váltak.
2022-ben az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése tárgyalásokat kezdett a globális műanyagszennyezés kezelésére irányuló Globális Műanyagszerződésről, amelynek célja, hogy 2024 végére életbe lépjen – eddig azonban kevés előrelépés történt. Az új jogi utak azonban lehetővé teszik, hogy az emberek saját kezükbe vegyék az ügyet, és kártérítésért bepereljék a műanyaggyártókat.
És bár ez elsősorban szennyezési kérdés, a műanyagipar a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 3,3%-áért is felelős – ami a légi közlekedésből származó kibocsátáshoz egy nagyságrendet képvisel -, valamint a világ szénből előállított villamos energiájának 6%-át műanyaggyártásra használják.
2023-ban az Evian, Activia és Volvic márkák anyavállalatát a Danone-t három környezetvédelmi csoport fogta perbe. „Nagyon meglepett minket ez a vád, amelyet határozottan visszautasítunk” – állt akkor a Danone közleményében. A cég azt állítja, hogy átfogó intézkedéseket tesz a műanyag felhasználásának csökkentése érdekében, fejleszti az újrafelhasználást, hozzájárul a begyűjtési és újrahasznosítási rendszerek erősítéséhez, emellett alternatív anyagokat fejleszt.
Eközben New York állam beperelte a PepsiCo-t a műanyagszennyezés miatt, a cég jelentős terhelést jelent Buffalo folyó vize számára, valamint károsítja az élővilágát. A PepsiCo, a Pepsi, a Doritos és más snackek gyártója a világ második legnagyobb élelmiszeripari vállalata az iparágvezető Nestle után.
4. Amerika legnagyobb gáteltávolítása
Az oregoni és kaliforniai Klamath folyó mentén lévő gátak nagymértékben csökkentették a helyi lazacállományt. Több évtizeden át tartó kampányolás után 2023 novemberében lebontották az első gátat – ez egyike annak a háromnak, amelyet az évek során eltávolítanak az amerikai történelem legnagyobb gáteltávolítási projektjének részeként.
A térségben élő törzsek nem is lehetnének boldogabbak: a yurokok és a karukok a szabadon áramló folyóért harcolnak, hogy helyreállítsák és meggyógyítsák az ökoszisztémát, és megerősítsék ősi kapcsolatukat a folyóhoz, amelyet életvonaluknak tekintenek.
„A klamathi gátak eltávolítása a legnagyobb lépés, amit megtehetünk a folyó ökoszisztémájának helyreállítása és a lazacok számának növelése érdekében” – mondja Barry McCovey, a Yurok Halászati osztályának igazgatója. „A projekt a halak vonulását is ellenállóbbá teszi az éghajlatváltozással szemben.”
A chinook lazac szent tápláléka a Yurok törzs kultúrájának, akik a halaktól függnek a megélhetés szempontjából. Az elmúlt években a törzs az állomány csökkenése miatt lemondta éves lazacfesztiváljait. Most, hogy a folyó ismét szabadon folyik, remélik, hogy a populációk újra helyreállnak.
A törzs tagjai fáradságos munkával gyűjtöttek őshonos növényi magvakat a területről, hogy újraültessék azokat a kopár hegyoldalakon, amelyeket a 2024 végére befejeződő Klamath-gát elbontása tesz majd szabaddá.
5. A nyílt tengerek védelméről szóló szerződés
Több évtizeden át tartó tárgyalások után az országok végre megállapodtak egy olyan szerződésben, amely a nemzeti határokon kívül eső világtengerek védelmét szolgálja.
Eddig ezeknek a vizeknek mindössze 1%-a állt védelem alatt. A nyílt tengeri szerződés keretet biztosít a védett tengeri területek létrehozásához, ami kulcsfontosságú lépés a világ óceánjainak 30%-os védelmére irányuló célkitűzések megvalósításához 2030-ig.
„A hajó elérte a partot” – mondta Rena Lee, a nemzeti joghatóságon kívüli területek tengeri biológiai sokféleségéről szóló kormányközi konferencia elnöke a márciusi tárgyalások zárásaként.
6. Az EU ígéretet tett arra, hogy erdőbarát lesz
Egy tavalyi döntés értelmében az Európai Unió leállítja az erdőirtással összefüggésbe hozható áruk és termékek behozatalát a közösség területére.
A 2023 júniusában hatályba lépő új rendelet értelmében az olyan árucikkek, mint a szója, a marhahús, a pálmaolaj, a fa, a kakaó, a kávé és a gumi importőreinek „tudniuk kell bizonyítani, hogy a termékek nem nemrégiben erdőirtott területekről származnak, illetve nem járultak hozzá az erdők pusztulásához” – áll az Európai Bizottság közleményében. Ez olyan termékekre is vonatkozik, mint a csokoládé és a bútorok, amelyeket ezekből az árucikkekből készítenek.
A WWF 2021-ben közzétett jelentése szerint az EU Kína után a második legnagyobb importőre volt az erdőirtással összefüggő termékeknek, és a nemzetközi kereskedelemhez kapcsolódó erdőirtás 16%-áért a blokk volt a felelős.
A Greenpeace szóvivője szerint a civil szervezet azért fog dolgozni a közeljövőben, hogy a rendeletet az erdőkön kívül más természeti területek – például szavannák és vizes élőhelyek – védelmére is terjesszék ki, és hogy az több termékre, például a kukoricára és a baromfira is vonatkozzon.
7. Lassult az erdőirtás az Amazonasban
További reményteljes hírek érkeztek Brazíliából, ahol az Amazonas esőerdejében az erdőirtás mértéke meredeken csökkent, miután Brazília új kormánya ígéretet tett arra, hogy 2030-ig teljesen leállítja az erdőirtást, és olyan lépéseket tett, mint például az erdők ellenőrzése a bűncselekmények, például az illegális fakitermelés tekintetében. Kolumbiában szintén lassulás volt megfigyelhető.
A pozitív tendencia egyik oka, hogy a kormányok visszatérnek ahhoz a stratégiához, amely 2004 és 2012 között sikeresen alacsonyan tartotta az erdőirtást. Ez a megközelítés „nemcsak a megfigyelést és a bírságokat foglalja magában, hanem a termelés alternatíváit is” – mondja Marielos Peña-Claros, a hollandiai Wageningen Egyetem erdőökológia és erdőgazdálkodás professzora, az Amazonas-hálózat tudományos testületének társelnöke.
Peña-Claros üdvözölte az amazóniai országok regionális együttműködésre irányuló kezdeményezéseit is, kiemelve az erdőirtás közös nyomon követésére, feltérképezésére és megállítására irányuló erőfeszítéseket olyan projektek révén, mint a MapBiomas projekt, amely a földhasználat változására vonatkozó adatokat gyűjti és mutatja be.
8. Az őslakosok jogainak érvényesítése Brazíliában
Az őslakos közösségek és a környezetvédelem újabb győzelmét jelentette, hogy Brazília egy mérföldkőnek számító ítéletben megerősítette az őslakosok jogait ősi földjeikhez.
A dél-brazíliai Santa Catarina állam felföldjén élő xokleng népet korábban kilakoltatták a földjükről, ez a döntés azonban visszaadta számukra örökségüket. Úgy vélik, hogy az ügy fontos precedenst teremt az őslakos csoportok további követelései számára Brazíliában.
Ezen túlmenően a brazil elnök hat új őslakos rezervátumot ismert el, megtiltva a bányászatot és korlátozva a kereskedelmi célú gazdálkodást ezeken a területeken.
9. Éghajlatvédelmi készpénz a sebezhető országok részére
A gyakori aszályoktól és árvizektől sújtott és a tengerszint emelkedése miatt fenyegetett nemzetek kiszolgáltatottságuk csökkentésére igényt tartanak pénzügyi támogatásra, hiszen a veszélyt nem ők idézték elő egyedül, sőt, legtöbbször a fejlődő országok szenvedik el a fejlett országok tevékenységéből eredeztethető negatív éghajlati változások következményeit. Emiatt jogosan tartanak igényt a segítségre, hogy meg tudjanak birkózni az éghajlatváltozás hatásaival.
Eddig a gazdag és fejlett gazdag országok ellenálltak ezeknek a felhívásoknak, mert attól tartottak, hogy felelősségre vonhatják őket az általuk okozott éghajlati károkért.
2023-ban végre meghallgatásra találtak a panaszok.
Az Egyesült Arab Emírségekben tartott COP28 konferencián a világ vezetői végre megállapodtak az éghajlatváltozás okozta veszteségek és károk fedezésére szolgáló, régóta várt alap létrehozásáról. Az éghajlatváltozás hatásai által sújtott országok számára régóta esedékes 100 milliárd dolláros éves kötelezettségvállalás is idén teljesült először.
