Klímaváltozás: az év kétharmadát már a meleg idő uralja Magyarországon, a tél akár el is tűnhet

A magyar kutatók megállapították: egy emberöltőnyi idő alatt 25 nappal lett hosszabb a nyár Magyarországon, a klasszikus tél pedig idővel akár teljesen el is tűnhet.

Jóllehet a meteorológiai ősz hagyományosan szeptember elején veszi kezdetét, a naptár szerinti évszakváltás és a valós hőérzetünk, illetve az időjárási viszonyok tényleges alakulása mára hihetetlenül messzire sodródott egymástól. Az ELTE éghajlatkutató meteorológusainak megállapítása szerint az ősz napjainkban szeptember 17-e körül veszi kezdetét, és egészen december 18-ig tart – írja a Válasz Online. Összehasonlításképp: 45 éve a négy évszak még közel azonos időtartamot ölelt fel, mára viszont a nyár jelentősen hosszabb lett a tavasznál, az ősz pedig a télnél. Így aztán ma már egyáltalán nem számít kirívónak vagy furcsának, hogy szeptember végén is 25 Celsius-fok körüli csúcsokat mérünk.

Ezt olvastad már?

Úgy néz ki, eldőlt a The Last of Us sorozatverziójának sorsa

Az időjárásnak tényleg köze lehet a szívmegálláshoz? Meglepő, mire jöttek rá a hazai kutatók

És persze nem csupán a hőmérsékleti, hanem a csapadékviszonyok is átrendeződtek. Magyarország időjárása ma már jószerivel egy csapadékosabb és egy szárazabb félévből tevődik össze.

Lassan vége a kiterjedt havazásoknak (még a téli időszakban is), de a nyár eleji, sokszor csapadékosabb időszakok is elmaradnak. A mérsékeltebb, ám tartós esőket eredményező ciklonok előfordulása csökken. Helyettük egyre sokasodnak a szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb meteorológiai jelenségek. A szakértők szerint a jelenleg ismert, intenzív lehűléssel járó tél akár teljesen el is tűnhet Magyarországon, amennyiben a vázolt tendenciák a már megszokott ütemben folytatódnak. Elképzelhető – teszik hozzá -, hogy a nem is olyan távoli jövőben hazánk időjárásában csak egy hosszabb, melegebb és egy rövidebb, hűvösebb periódust („évszakot”) fogunk tudni megkülönböztetni.

Az évszakok hagyományos rendjének megbomlása az ökoszisztéma szempontjából éppúgy jelentős következményekkel jár, mint a gazdaság tekintetében. Sokak számára kedvező fejlemény lehet, hogy a hosszan kitartó meleg miatt a fűtési szezon időpontja kitolódik, de a jelentős és hosszú hőség, valamint a legyengült növényzet miatt sorban jelennek meg hazánkban az idegenhonos kártevők, s dél felől északi irányba terjeszkednek az ázsiai tigrisszúnyoghoz hasonlatos fajok. Ugyanakkor a kullancsok aktív időszaka is látványosan meghosszabbodott: napjainkban kora tavasszal kezdődik, és egészen a tél elejéig tart.

Az éghajlatváltozás a hazai erdőket is érinti. A borúlátó forgatókönyvek szerint a Magyarországon domináns kocsánytalan tölgyesek és cseresek területe a felére zsugorodhat. Noha az agráriumban akár előnyt is jelenthetne a hosszabb tenyészidőszak, az erőteljes párolgás és a súlyos vízhiány egyértelműen a negatívumok sorát gyarapítja, s a mérleget is az ellenkező irányba billenti. További probléma, hogy a növények korai, s olykor többszöri virágzása sokszor elcsúszik a beporzó rovarok életritmusától.

A magyar ökoszisztéma jelenleg egy új egyensúlyi állapot felé tart, e hatalmas horderejű ökológiai és éghajlati átalakulást pedig képtelenek leszünk feltartóztatni, megállítani, vagyis lényegében egyetlen értelmes és hosszú távon is kifizetődő opciónk marad: a tudatos alkalmazkodás.

Forrás: Válasz Online

Borítókép: K, Pexels